Szétesőben a legkisebb szlovák kormánypárt, újra kormányválság jöhet

A még Andrej Kiska exelnök által alapított jobbközép-liberális Za ľudínál egyre többen elégedetlenek Veronika Remišová pártelnökkel, aki meredek manőverekkel próbálja megtartani a pozícióját. Ha a párt szétszakad, nehéz helyzetbe kerülhet a kormánykoalíció is.

Kedden a legkisebb szlovák kormánypárt, a jobbközép-liberális Za ľudí (Az Emberekért) elnökségének egy része rendkívüli kongresszust szeretett volna összehívni, hogy leváltsák a pártvezetést, mindenekelőtt Veronika Remišová pártelnököt. Remišová azonban azzal kezdte az ülést,

átbillentve ezzel az elnökségen belüli arányokat a saját javára. Remišová kritikusai – az élükön a pártelnökségre pályázó Mária Kolíková igazságügyi miniszterrel – erre otthagyták az ülést, és kijelentették: frakciót alakítanak a párton belül.

Kiska pártja

A pártot még 2019-ben alapította az addigi államfő, Andrej Kiska, szinte napokkal azt követően, hogy véget ért elnöki ciklusa. Kiska államfőként népszerű politikus volt – 2014-ben a kormányfőit az államfőire cserélni vágyó Robert Fico ellenében nyerte meg az elnökválasztást. „Kiska pártja” a 2020-as választás előtt jól is szerepelt a felmérésekben – 10 százalék körülre mérték –, a parlamentbe azonban épp csak sikerült bejutnia 6 százalékos eredménnyel. Közvetlenül a február végi választás után

ami hónapokig pártelnök nélkül maradt, végül az augusztusi tisztújításon Veronika Remišovát választották meg a tisztségre.

A húzóneve nélkül maradt párt belső megosztottsága az Igor Matovič-féle kormányzáshoz fűződő viszonyban gyökerezik: januárban az egyik képviselője azért hagyta ott a Za ľudít, mert nem értett egyet az országos teszteléssel, március elején egy másik képviselő pedig azért, mert sok volt neki Matovič koalíciós partnereinek háta mögött intézett Szputnyik-beszerzése. 

A koalíció négy pártja közül a Za ľudí volt az, ami a leginkább ellenezte a Szputnyikkal való oltást, tulajdonképpen ők robbantották ki a Szputnyik-beszerzés nyomán a kormányválságot, de

ami tovább növelte a Za ľudí belső megosztottságát. 

Szinte már két párt

Ez a megosztottság a héten ért a csúcsra, amikor Remišová megakadályozta a rendkívüli kongresszus összehívását. A párt kritikus szárnya – az élen Mária Kolíková igazságügyi miniszterrel, aki már egy ideje szeretne a párt elnöke lenni – megvonta a bizalmat Remišovától és frakciót alapított a párton belül, valamint megüzente a másik három koalíciós pártnak: az ő frakciójuk is részt akar venni a koalíciós tanácson.

Remišová következő lépése az volt, hogy szerdán visszavonta a vele szemben szintén kritikus Tomáš Lehotský jelölését a parlament alelnökének megüresedett posztjára. A poszt azért üresedett meg, mert a parlament korábbi alelnöke, a szintén ebben a pártban politizáló Juraj Šeliga lemondott, miután kiderült: a járványügyi szabályokat megszegve egy bárban italozva vett részt egy munkamegbeszélésen. 

Ezzel a megoldással azonban a Za ľudí gyakorlatilag úgy viselkedne, mintha két párt lenne. Igor Matovič a legnagyobb kormánypárt elnökeként nem is lát okot arra, hogy a koalíciós tanácsban, ahol mindegyik pártot a pártelnök képviseli, a Za ľudítól ketten vegyenek részt. Bár a Za ľudí Remišová- és Kolíková-féle szárnya is határozottan kijelentette: nem szándékoznak otthagyni a kormánykoalíciót, egy esetleges és egyre valószínűbb pártszakadás akár azt is eredményezheti, hogy a Kolíková-szárny mégis kilép a koalícióból.

Kolíková és Remišová közül ugyanis Igor Matovič az utóbbival ért szót jobban. Amikor az igazságügy megtisztításában jelentős szerepet játszó Kolíkovát az ellenzék megpróbálta leváltatni, kis híján Igor Matovičban talált partnerre. Kolíková a közte és Remišová közötti ellentét nyílt háborúvá válásakor azt mondta: a márciusi kormányválság alatt

Amellett, hogy a kormány elveszítené a parlamentben a többségét, a kormányüléseken a két jobboldali-populista kormánypárt, az Igor Matovič-féle OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) és a Sme rodina (Család Vagyunk) a Za ľudí támogatása nélkül nem tudná megkerülni a Matovičcsal jóformán a 2020-as kormányalakítás óta rossz viszonyban lévő Richard Sulík gazdasági minisztert és pártját, a libertariánus SaS-t (Szabadság és Szolidaritás), ami a kormány működőképességét veszélyeztetné. 

Ma be se jutnának a parlamentbe

A Za ľudít a Focus ügynökség februárban még 5,2 százalékra, májusban azonban már mélyen az ötszázalékos küszöb alá, 3,5 százalékra mérte. A kormánykoalíció többi pártja sem remekel: az OĽaNO-t 8,8 százalékra mérik, az SaS-t 12,3-ra, a Sme rodinát 7,2-re. A népszerűségi listák élén az előző posztszocialista miniszterelnök, Peter Pellegrini Hlas nevű pártja áll 22,4 százalékkal, Robert Fico Smerje 11,8 százalékot hozna.

Ha most vasárnap lenne választás, bekerülne a pozsonyi parlamentbe a liberális Progresszív Szlovákia (6,1 százalék) és a kereszténydemokrata KDH (5,7 százalék) is, a Marian Kotleba botrányai miatt kettévált szélsőjobbnak azonban egyik pártja sem tudna parlamenti tényező lenni. A magyar pártok összefogása, a Szövetség szintén a parlamenti küszöb környékén táncol, legutóbb 4,8 százalékot mértek nekik.

NYITÓKÉP: A párt még Andrej Kiska vezetésével / Facebook