Annál nagyobb a baj, hogy a Facebook csak egyszerűen levágja a politikusok elérését

A Facebook április 7-én sok magyar politikusnak is megvágta az elérését: miközben korábban a többezer követővel rendelkező oldalak tartalmaira többezer reakció érkezett, most alig párszáz. De mi ennek az oka? Miért döntött így a Facebook? És mit tehetnek a politikusok ellene? Elmagyarázzuk!

Április 7-én nemcsak új járványügyi intézkedések léptek életbe, de olybá tűnik, hogy a Facebookon is hatalmas változtatások jöttek:

Ez azt jelenti, hogy hiába rendelkezik valaki több tízezres, esetekben százezres nagyságú követővel, az adott politikus Facebook-oldalára felrakott tartalmakat az oldal algoritmusa jóval kevesebb emberhez juttatja el, mint korábban. 

Az nem új keletű dolog, hogy a Facebook megvágja a különböző oldalak elérését: míg 2017-ben egy átlagos tartalmat a követők 7,7 százalékának mutatott meg a hírfolyamában, ez 2020-ra már csak 5,2 százalék. Igaz, a felhasználóknak, illetve a legtöbb oldalnak a követőinek is nőtt a száma, így összességében még mindig több emberhez jut el egy tartalom, mint korábban.

Azonban az már kifejezetten éles váltás, hogy olyan, sok követővel rendelkező magyar politikusok, mint például Orbán Viktor miniszterelnök (1,2 millió követő), Karácsony Gergely budapesti főpolgármester (277 ezer követő), Gyurcsány Ferenc DK-elnök (273 ezer követő), vagy Varga Judit igazságügyminiszter (120 ezer követő) elérését ennyire megvágja az amerikai netmulti. Míg ezen politikusoknál egy posztra többezer, alkalmanként több tízezer reakció érkezett (a reakcióba beletartozik a lájk, a kommentelés és a megosztás), az elmúlt napokban ez a szám leginkább alulról súrolják az ezret.

A Facebooknak már régóta gondja van a politikával

A különböző választások előtt szinte már általános eljárásnak számít, hogy a különböző politikai tartalmak elérését megvágja a Facebook: a tavalyi önkormányzati választás előtt egy hónappal az Azonnali elérését is szinte megfelezte a Mark Zuckerberg által alapított netmulti a platformján, de ezt a választások végével általában vissza is állítják.

Zuckerbergék még februárban jelentették be, hogy a Facebookon csökkenteni fogják a politikai tartalmak elérését. Azaz azokat a Facebook-posztokat, illetve megosztott tartalmakat, amik a politikával foglalkoznak, kevesebb követőhöz juttatják majd el. Zuckerberg akkor úgy fogalmazott, hogy a felhasználók kevesebb politikai tartalmat akarnak látni a hírfolyamukban, és a Facebook célja, hogy ezzel „közelebb hozza az embereket, és segítse az egészségesebb közösségek kialakítását”.

Ez nem jelenti azt, hogy a politikát teljes egészében száműznék a platformjukról, mindössze annyit, hogy az az algoritmus, ami személyre szabottan eldönti, hogy egy felhasználónak milyen tartalom jelenjen meg a hírfolyamában, a politikai tartalmakat hátrébb fogja rangsorolni.

Ezzel egyidőben bejelentették, hogy kísérleti jelleggel az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indonéziában és Kanadában módosítják az algoritmust ilyen módon, hogy először felmérjék a tapasztalatokat. Ahogyan Aastha Gupta, a Facebook termékmenedzser-igazgatója írta: a tesztben felmérik, hogy a felhasználók miként reagálnak majd az algoritmusban lévő változásokra, hogy jobb élményt nyújthassanak nekik.

Kevesebb elérés a politikai tartalmakon, kevesebb álhír?

Ugyan arra se Gupta, se Zuckerbergék nem térnek ki, hogy pontosan mi is áll ennek a hátterében, azonkívül, hogy a felhasználói élményt szeretnék növelni. Ugyanakkor, mint arra az Azonnalinak Jámbor András, a Mérce követőtáborát a Facebookon alaposan feltornászó kommunikációs szakember és országgyűlési képviselőjelölt-jelölt felhívta a figyelmet:

ezért Jámbor úgy véli: Zuckerbergék most úgy döntöttek, hogy ezt megpróbálják lerázni magukról.

Az elmúlt években ugyanis több botrány is kötődik a Facebookhoz – és nem csak a különböző adatszivárgások. A 2016-os brexitnépszavazás után derült ki, hogy a Vote Leave-kampány miként dolgozott össze a Cambridge Analyticával, hogy különböző politikai tartalmú hirdetéseket – sokszor akár olyan álhíreket, hogy Törökország szinte teljes lakossága az Egyesült Királyságba akar vándorolni – személyre szabva juttatott el a felhasználóknak, így aki például az EU-n belüli migrációtól félt, az olyan jellegű negatív tartalmakat kapott, aki pedig a brit gazdaság helyzete miatt aggódott, annak olyan tartalmak kerültek az üzenőfalára, amik azt bizonyították, hogy a kilépéssel jól járna a szigetország. (A BBC itt több példát is összegyűjtött.)

Ugyanúgy problémák merültek fel a 2016-os amerikai elnökválasztásnál, ahol leginkább különböző Kreml-közeli szereplők használták fel a közösségi médiát arra, hogy az elért felhasználókat arra buzdítsák, hogy Trumpra szavazzanak, míg 2017-ben Burmában (új nevén: Mianmar)

A Facebookon terjedő álhírek szerint a rohingják fel akartak lázadni, ezért a társadalom egy jelentős része teljesen elfogadottnak tartotta az entikai csoport üldözését, aminek következtében több mint ezer rohingja vesztette életét, míg több tízezren elmenekültek az országból. A Facebook utólag elismerte, hogy nem tettek eleget azért, hogy a népirtást elkerüljék.

De egy belső jelentés szerint a 2021. január 6-i kapitóliumi ostromról is már hamarabb tudomást szerezhettek a netmultinál, mivel egy tanulmány szerint több olyan Facebook-csoport is volt, ahol a QAnon-féle összeesküvés-elméleteken kívül más összeesküvés-elméletek, illetve gyűlöletbeszédek is terjedtek. 

Zuckerberg a március 25-i képviselőházi meghallgatásán tagadta, hogy a Facebook okozta volna az ostromot, ugyanakkor a közösségi oldaláról szóló negatív hírek így is címlapokra kerültek a legtöbb országban. A Facebook az összes ilyen esetnél megígérte: jobban fog küzdeni az álhírek, a szóbeszédek és az összeesküvés-elméletek ellen, azonban látni, hogy ez nem igazán sikerült, hiszen még továbbra is ugyanúgy nagyon sok ilyesmi terjeng náluk.

Miért az éles váltás?

Ugyan a politikai tartalmakat szokta korlátozni a közösségi oldal, de azt, hogy politikusok elérését ennyire megvágják, nem valami megszokott. Ez nem magyar sajátosság, mint arra Jámbor András felhívta a figyelmünket, az amerikai elnök, Joe Biden, de a brit Munkáspárt korábbi elnöke, Jeremy Corbyn elérését is szemmel látható érintette a csökkenés.

Mindenesetre Jámbor szerint még korai ítéletet hozni, hiszen elképzelhető, hogy ez csak egy hiba – magyar idő szerint április 8-án este 11 óra körül a Facebook teljesen leállt –, ugyanakkor szerinte nem zárható ki, hogy a mostani eléréscsökkenés célzott korlátozás lehet: „Már korábban belengették, hogy a politikai posztok elérése csökken, de itt most úgy tűnik, hogy a politikai oldalaknak csökken az elérése.”

Jámbor szerint a mostani algoritmusváltozásnak két oka lehet: egyrészt ezzel az lehet a terve a közösségi oldalnak, hogy a politikai szereplők több pénzt költsenek hirdetésekre, másrészt pedig az utóbbi időben kényelmetlen helyzetbe került a Facebook a folyamatos negatív hírek miatt. Ugyanakkor úgy véli, hogy ezzel korántsem old meg minden problémát a Facebook, sőt: „A valódi probléma maga az algoritmus, illetve a közösségi média társadalomtorzító, individualizáló hatása, de ehelyett mindenki a fakenews-jelenségről és a moderációról beszél.” Szerinte

Mennyire nehezíti a korlátozás a politikai kommunikációt?

Hogy mekkora a mértéke a mostani korlátozásnak, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere egy Facebook-posztban elárulta:

és vélhetően hasonló arányban csökkent a többi politikusnak is a természetes – azaz nem hirdetett – elérése. Karácsony a posztban hozzátette: a korlátozás a kormányzati oldalakra nem vonatkozik, azaz a Magyarország kormánya Facebook-oldal tovább tolhatja a propagandát.

Jámbor szerint hiába akarja a Facebook csökkenteni a politikai tartalmakat, a mostani változással nem tűnik el a politika a közösségi médiáról, hiszen „amíg a Facebookon lehet elérni a legtöbb embert, addig itt kell a politikának dolgoznia”. Azonban ez óriási hatással lehet a kommunikációra: a szakember szerint

Ez pedig hatással lesz a kampányokra is, ugyanis ezzel azok kerülnek előnybe, akik sok pénzt tudnak hirdetésekbe ölni, míg az alulról szerveződő, gyakran közösségi adományozásból felépülő politikai mozgalmak és a civilek háttérbe kerülhetnek. Ez szerinte már csak azért is hátrány, mert ezzel

Ugyan szerinte még nem lehet előre látni, de ha a mostani korlátozás a későbbiekben is érvényben marad, akkor az nagy hátrányt jelenthet azon politikusoknak, akik a Facebook-oldaluk hagyományos elérésével szerették volna leginkább megszólítani az embereket, és kérdés, hogy az emberek maguktól keresni fogják-e a pártpolitikát. Szerinte ezt ellensúlyozhatja, ha az elmúlt időszakban a különböző politikai szereplők készítettek adatbázist a követőikről, vagy azokat próbálták a Facebook-oldalukról máshova átcsatornázni – például Facebookon belüli csoportokba, vagy akár egy Facebookon kívüli világba –, hiszen ők most ezt kihasználva továbbra is kommunikálhatnak a követőikkel – ezúttal már Facebook-posztok helyett.

„Aki az oldal fejlesztésére ment, az most nagyon pórul járt” – véli Jámbor, aki még azt is hozzátette, hogy a jelenlegi médiapiaci helyzet, illetve a Facebook algoritmusának a változása akár hatással lehet a 2022-es parlamenti választásokra is, de a vélhetően idén augusztusban induló ellenzéki előválasztási kampányra mindenképp.

FRISSÍTÉS (április 10.): A Facebook állítása szerint egyszerű technikai problémáról volt csak szó, visszaállították elméletileg a magyar politikusok eddigi elérését.

Arról, hogy miként próbálják megregulázni a nagy techcégeket – köztük a Facebookot is – a világon, korábban itt írtunk bővebben. Míg arról, hogy miként lobbiznak Brüsszelben, itt mutattuk be részletesen.

NYITÓKÉP: Andrei Lacatus / Creative Commons