Így nyomulnak Brüsszelben a nagy techcégek

Öt év alatt a többszörösére nőtt az az összeg, amit a nagy techcégek lobbizásra költenek az EU-ban, ráadásul átláthatatlan, mit tudnak tényleg befolyásolni, miközben az EU elvileg évek óta megregulázni készül őket.

A Transparency International Europe csütörtökön adott ki egy jelentést Mély zsebek, nyitott ajtók címmel a nagy techcégek uniós lobbitevékenységéről. Azt vizsgálták, hogy az olyan nagy techcégek, mint a Google, az Apple, a Facebook, az Amazon és a Microsoft – amiket szokás GAFAM-ként is emlegetni – 2014 óta hogyan folytattak lobbitevékenységet az uniós politika befolyásolása céljából Brüsszelben, Párizsban, Londonban és Dublinban. 

– foglalta össze a lényeget Raphael Kergueno, a Transparency International EU szakpolitikai tisztviselője és a jelentés vezető szerzője.

Önmagában azzal semmi gond nincs, hogy az EU intézményei a különféle érdekekcsoportokat és szervezeteket meghallgatja. „Ez az együttműködés a döntéshozatali folyamat jogszerű és szükséges része, amely biztosítja, hogy az EU politikai intézkedései a polgárok valós igényeit tükrözzék” – írja az Európai Unió Átláthatósági nyilvántartása, amit az EU arra törekedve hoztott létre 2011-ben, hogy át lehessen látni, pontosan melyek is azok a csoportok és szervezetek, amelyekkel az Unió a döntéshozatalai során együttműködik, mekkora forrásokból dolgoznak, és egyáltalán kinek az érdekeit képviselik ezek a lobbisták.

Átláthatósági nyilvántartás

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság különféle nyilvános adatbázisai mellett a Transparency International az Átláthatósági nyilvántartás adataiból dolgozott a jelentés öszeállításakor. Az egyes érdekérvényesítő csoportoknak és szervezeteknek ugyanis regisztrálniuk kell a nyilvántartásba, ez a feltétele annak, hogy a lobbistáiknak bejárásuk legyen az Európai Parlament épületeibe, és a nyilvántartásban több adatot is fel kell tüntetniük a működésükről.

Így bárki számára nyilvánosan elérhető, hogy az adott szervezet hány embert milyen munkaidőben foglalkoztat érdekérvényesítés céljából, konkrétan mely szakterületeken érdekeltek, mekkora összeget és mire költöttek a lobbitevékenységük során. A nyilvántartásban az is szerepel, hogy mikor és mely témákban voltak a szervezeteknek találkozóik az Európai Bizottság mely képviselőivel, hogy mely bizottsági kezdeményezést – például egy rendeletre irányuló javaslatot – véleményezték, vagy hogy az Európai Parlament mely munkacsoportjának munkájában vettek részt.

A Transparency feldolgozta a nagy techcégek nyilvántartásban szereplő adatait, feltérképezte a kapcsolati hálójukat, és a lobbitevékenységük egyik leglátványosabb példájaként azt emeli ki, hogy a Google brüsszeli lobbiköltségvetése a 2014-es másfél millió euróról (körülbelül 542 millió forintról)

Az Apple esetében pedig a 2014-es 400 ezerről hízott ez az összeg hat év alatt 2 millió euróra (vagyis 144 millióról 723 millió forintra). 

Ilyenekre költenek

Az átláthatósági nyilvántartásban az egyes regisztrált cégek azt is feltüntetik, hogy mire költik ezeket a pénzeket; a Google esetében a személyi költségek, irodai és adminisztratív költségek mellett olyan tételekről van szó, mint PR- és reklámköltségek, médiaköltségek és rendezvényszervezés, releváns közéleti eseményeken és találkozókon való részvétel során felmerült reprezentációs költségek. A költségek között szerepelnek a külső lobbistáknak fizetetett díjak, illetve a cég több szakmai szervezetnek is tagja, akiknek tagsági díjat fizet.

Mivel ezek a szervezetek és a külső lobbisták is szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban, a saját regisztrált lobbistáik mellett ezek is részt vesznek a szakmai értekezleteken és képviselik a cég érdekeit. Bár – mint a Google esetében láttuk – az ilyen külső lobbistáknak fizetett pénzek szerepelnek a lobbitevékenységre szánt költségvetésben, a TI az Átláthatósági nyilvántartásban 26 olyan tanácsadó céget és ügyvédi irodát  talált, amik évi három és nyolcmillió euró közötti összeget kapnak az GAFAM-cégektől – ami a Transparency szerint nem egyértelmű, hogy ezek azösszegek beletartoznak-s a „házon belüli” lobbitevékenységre költött pénzbe, vagyis abba, amit a nyilvántartásban is feltüntetnek. 

A Transparency szerint továbbá az is aggályos, hogy az öt GAFAM-cég összesen 66 egyéb, a nyilvántartásban szereplő szakmai szervezet és thinkthank tagja – nem világos, hogy ezek az ő érdekeiket is képviselik-e. A Google például 19 ilyen szervezetnak a tagja, van köztük az amerikai cégeknek Európában utat egyengető kereskedelmi kamara, brüsszeli gazdasági thinkthank és digitális médiával, információs technológiával foglalkozó szervezet is. Ezeken kívül a Google szponzorál is 17 másik, hasonlóan sokféle területen működő szervezetet, amik szintén érdekérvényesítőként regisztráltak az Átláthatósági nyilvántartásban.

Egyéb gondok

Problémát jelent az úgynevezett forgóajtó jelenség is, vagyis amikor magas beosztású szakemberek a magán és az állami szektor között váltanak munkahelyet. A TI jelentése szerint

(Az állami és a magánszektor közötti ehhez hasonló váltások nem ritkák: José Manuel Barroso, aki 2004-től 2014-ig, két cikluson át vezette az Európai Bizottságot, 2016-ban a Goldman Sachs nemzetközi befektetési bankhoz szegődött tanácsadónak, és nem érez összeférhetetlenséget – erről is beszélt tavaly ősszel az Azonnalinak adott interjújában.)

A Transparency jelentése arra a következtetésre jut, hogy a nem teljesen átlátható lobbizás és az intézmények hézagos etikai szabályai miatt

Erről pedig azért lenne fontos többet tudni, mert az EU évek óta törekszik a nagy techcégek megregulázására. A GDPR, vagyis az EU általános adatvédelmi rendelete többek között a nagy techcégek, mint a Facebook adatvédelmi gyakorlatát is igyekezett szabályozni, az utóbbinak az Európai Bíróság többször is megtiltotta, hogy az uniós felhasználók adatait Amerikába továbbítsa. 2019-ben az Európai Bizottság az Amazon működését vizsgálta meg és büntette is meg a céget, valamint a Facebook tervezett kriptovalutáját is bírálta az EU. 2020 decemberében pedig a Bizottság ismertetett két intézkedéscsomagot (Digital Services Act, és Digital Markets Act), amelyek a techcégeket sújtó nagyobb bírságok kiszabását, akár a feldarabolásuk lehetőségét, bizonyos oldalak felfüggesztését tennék lehetővé a Bizottságnak, és szorosabb együttműködésre, adatszolgáltatásra is köteleznék a nagy techcégeket.

A végén az oltásútlevelet is ők csinálják meg

A Google és az Apple az uniós vezetők csütörtöki videókonferenciáján is szóba került, aminek a témája az oltásútlevél volt – írja a Bloomberg. Az Unió vezetői egyetértenek abban, hogy szükség van valamilyen oltást igazoló dokumentumra, abban viszont még nem állapodtak meg, hogy ez milyen kiváltságokat nyújt majd a tulajdonosának. 

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke sürgette a megállapodást, attól tart ugyanis, hogy ha

A két techcég már kínált megoldásokat a WHO-nak – emlékeztetett rá von der Leyen, aki szerint az oltásútlevél esetében európai megoldásra van szükség. 

A Bloomberg ugyanakkor a WHO-tól úgy tudja, hogy a szervezet egy szoftversemleges megoldáson dolgozik, és a munkában sem a Google, sem az Apple nem vesz részt. A lapnak egy Apple-közeli anonim forrás is azt mondta, hogy a cég soha nem tárgyalt az oltásútlevélről sem a WHO-val, sem az EU-val.

NYITÓKÉP: EP / EP Multimedia Centre