+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. február 17. szerda, 17:57
Az ortodox pátriárka korábban már fenyegetett kormánybuktatással Romániában, kérdés, most mit fognak lépni. Azért a papok fizetését még mindig az állam fogja fizetni.

A 2021-es román költségvetés-tervezet szerint a december végén megalakult jobbközép PNL-USR PLUS-RMDSZ koalíciós román kormány 89 százalékkal csökkentené a Román Ortodox Egyháznak (BOR) templomépítésre nyújtott támogatását, írja a Digi24.

 

Mindez annak ad igazi pikantériát, hogy annak ellenére, hogy a román társadalom Európa egyik legvallásosabb társadalma és a Román Ortodox Egyháznak nagy a befolyása a román társadalom fölött, az egyházszolgák viselkedésen nemigen látszik, hogy ők elsősorban a hívek lelki üdvéért dolgoznának naponta. A BOR sokkal inkább egy hatalmas vállakozásként működik: saját cégekkel, ingatlanbefektetéssel, telkek értékesítésével, sőt még kormányzati, vidékfejlesztési pályázatok lehívásával is büszkélkedhet. A román közbeszédben sokszor gúny tárgya, hogy az ortodox főpapok általában méregdrága autókkal szoktak járni.

 

 

A BOR-nak folyósított állami támogatás legutóbb a Nemzet Megváltása Katedrális építése körül okozott feszültséget. Az ország fővárosában, Bukarestben a román parlament mögött 2010-ben építeni kezdett, az ország száz éves centenáriumát – vagyis Erdély megszerzését – „megkoronázó” gigakatedrális 2018-as félkész átadásáig

 

a román állam 121 millió euróval, vagyis 43 milliárd forinttal támogatta az építkezést,

 

azonban azóta is jelentek meg olyan információk, hogy a bukaresti önkormányzat és a kormány is utalt még további eurómilliókat a katedrális építésére. A katedrális teljes építési költségét 400 millió euróra, vagyis 143 milliárd forintra becsülik. 2021 januárra nagyrészt már csak a belső munkálatok – mozaikok, bútorozás, aranyozás – maradtak, így a gigakatedrális építését valószínűleg nem fogja nagyon befolyásolni az állami forrásmegvonás.

 

Kevesebb templom, több iskola, kórház? Ugyanmár!

 

A román sajtóban keringő rémhírekkel szemben a 2021-es költségvetés-tervezetben a román kormány

 

nem a teljes támogatást vonta meg a Román Ortodox Egyháztól, hanem csak a templomépítésre és felújításra szánt pénzeket csökkentette jelentősen.

 

A templomépítésre és felújításra szánt támogatások így 28 millió lejre, vagyis 2 milliárd forintra rúgnak. Azonban ez még így is drasztikus forrásmegvonás, hiszen 2020-ban az akkor még kisebbségben kormányzó PNL-kormány 249 millió lejt, azaz 18,3 milliárd forintot adott ezekre a célokra a BOR-nak.

 

Az egyház dologzóinak így se kell túlzottan aggódniuk: az egyházi személyzet fizetése 2,3 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, hiszen Romániában a papok kvázi közalkalmazottaknak számítanak, így fizetésüket az állam állja. Az idei költségvetés-tervezet 749 millió lejt, azaz 55 milliárd forintot szán az egyházi személyek fizetésére, de az ortodox szemináriumokban oktató személyzet is részesül a fizetésemelésből, hiszen 2020-hoz képest – amikor 6,6 millió lejt fizettek ki nekik – idén már 8,8 millió millió lejt, közel 650 millió forintot költhetnek a fizetéseikre.

 

A BOR-nak nyújtott állami pénzek (vagyis a templomokra szánt 28 millió lej, a személyzet kifizetésére szánt 749 millió lej és a szemináriumokra szánt 8,8 millió) lej együttesen körülbelül 785 millió lejes, azaz 57 milliárdos összköltségvetést jelent, és itt az látszik, hogy a személyi kiadások ennek az összegnek a 95 százalékát fogják kitenni.

 

A nemromán, sőt a nemortodox államfő a hibás mindezért

 

Hogy a 2021-es költségvetésben miért csökkentenék ennyire a Román Ortodox Egyháznak folyósított templomépítésre és felújításra adott támogatásokat, összefüggésben lehet a jobbközép, erdélyi szász származású román államfő, a PNL-es Klaus Johannis és a BOR-t vezető Dániel pátriárka közötti keddi találkozóval is. A zárt ajtók mögött zajló eseményről az államelnöki hivatal nem adott tájékoztatást, a Pátriárkátus pedig szűk szavú közleményben mindössze annyit árult el, hogy a szokásos „év eleji, hivatalos találkozó volt, amelyen a román társadalom két fontos intézményének vezetője (az államfő és az egyházfő – szerk.) vettek részt, és megbeszélték a román társadalom aktuális témáit”.

 

A román kormányok általában politikai színtől függetlenül igyekeznek jó viszonyt ápolni az egyházakkal, mivel tudatában vannak azok társadalmi befolyásának.

 

Eddig még nem fordult elő, hogy egy román kormány ilyen drasztikusan belenyúljon a BOR-nak szánt pénzbe, így ennek még akár komoly politikai következményei is lehetnek.

 

Romániában összesen 18 felekezetet ismernek el egyházként, amely azt jelenti, hogy azok állami támogatásban is részesülnek. Mivel Románia lakosságának 86,4 százaléka ortodox, így automatikusan a Román Ortodox Egyház (BOR) részesül a legtöbb állami támogatásban. A következő két nagy egyház a római katolikus, valamint a református, akiket szintén támogat a román állam. Ők a romániai társadalom vallásos lakosságának 7 százalékát jelentik. A többi egyházak között meg lehet találni a többi protestáns, neoprotestáns, muszlim, unitárius, örmény apostoli, judaizmus, sőt még a Jehova Tanúit is. A román kormány alá tartozó egyházügyi államtitkárság szerint Románia lakosságának csak 0,11 százaléka (20 743 személy) ateista.

 

Az egyházak jelentős befolyását a társadalom fölött az is mutatja, hogy az állam még a koronavírus-járvány elleni oltáskampányba is bevonta a BOR-t, miután az állam kiegyezett a korábban járványtagadó hangokat terjesztő egyházfővel. Ennek végül meg is lett az eredménye: miután az ortodox egyház is a vakcinák mellett foglalt állást, a románok oltási kedve 30 százalékról 55 százalék felé emelkedett. (A Román Ortodox Egyház járványellenességéről, illetve a kiegyezésről itt írtunk bővebben.)

 

A szerdai döntés után kérdéses, hogy mit fog lépni a Román Ortodox Egyház, mivel korábban már előfordult, hogy az ortodox egyházfő a kormány buktatásával fenyegetőzött. Lelki hatalma mellett ugyanis számolni kell a politikai befolyásával is.

 

Érdekel a román ortodox vidék? Akkor nézd meg a Capa-Nagydíj 2019 nyertesének Ortodoxia című fotósorozatát!

 

NYITÓKÉP: A Nemzet Megváltásának Katedrálisa. Mihail / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás