A kormány megbuktatásával fenyegetőzik a román ortodox egyház feje a járványügyi szigor miatt

A román kormány csak szigorításokkal engedte megünnepelni a román ortodoxok egyik legfontosabb ünnepét, ezért Daniel pátriárka figyelmeztette őket, hogy '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Daniel pátriárkánál, a Román Ortodox Egyház fejénél is kezd betelni a pohár, már ami a román kormány járványügyi korlátozásait illeti. Kedden a romániai ortodoxok Baszarabovi Szent Démétriosz búcsús ünnepét ülték Bukarestben, azonban a járványügyi korlátozások miatt a hatóságok nem engedélyezték, hogy a román fővároson kívül máshonnan is érkezzenek zarándokok a búcsúra, a megjelenteknek pedig be kellett tartaniuk a legalább másfél méteres távolságot egymástól. A szentmisét is csak nyílt téren végezhették a bukaresti patriarchátus udvarán, ahol a koronamentes időkben csak nyáron miséznek, és a híveknek maszkot kellett viselniük.

Daniel pátriárka a búcsús szentmisén elmondott prédikációjában felemlegette, hogy 1989. október 27-én sem engedélyezte az akkori kommunista rezsim, hogy a román ortodoxok megüljék Baszarabovi Szent Démétriosz ünnepét, és tiszteletüket róják le annak csontjainál, amit ereklyeként őriznek Bukarestben, s lám, rá alig két hónapra meg is bukott a rendszer. (Erre papíron lesz is alkalma a most kormányzó nemzeti liberálisoknak: decemberben rendezik ugyanis meg a parlamenti választást Romániában. Igaz, a közvélemény-kutatások a kormánypárt óriási győzelmét jelzik előre, és az is igaz, hogy van addig hátra még egy jó hónap.)

– mondta prédikációjában a román ortodox egyház feje. Az egyházfő szavai eléggé fenyegetően hangzanak, mégpedig azért, mert a Román Ortodox Egyház gyakorlatilag a koronavírus-járvány romániai megjelenése óta harcban áll a hatóságokkal, mivel azok olyan szigorító intézkedéseket vezettek be, amelyet az ortodox egyház egyes tagjai rossz szemmel néztek, és előfordult, hogy nem is tartottak be.

Ilyen volt például, amikor tavasszal a Fekete-tenger partján található Konstancán a járványügyi szabályokra fittyet hányva a helyi ortodox püspök hagyományos módon áldoztatta meg a híveit, ami annyit jelent, hogy a hitük szerint Krisztus testévé átváltoztatott, majd felkockázott kenyeret

Ezt a gyakorlatot rá pár hétre Kolozsváron is megismételték, annak ellenére, hogy a helyi közegészségügyi hatóságok és a kormány alá tartozó Kolozs megyei prefektusi hivatal is arra kérte az ortodox papokat, hogy a járvány miatt hagyjanak fel a hagyományos áldoztatási módszereikkel. A kolozsvári ortodox püspökségtől akkor azt a választ kapták, hogy ők szívesen felhagynának vele, de a hívek ragaszkodnak hozzá. Az áldoztatások miatt kialakult helyzetről az Azonnali is közölt egy részletes cikket.

Az ortodox egyház búcsús ünnepei már nem először ugrasztják egymásnak a Román Ortodox Egyházat és a román kormányt, akik békeidőben mindig nagyon jól kijönnek egymással attól függetlenül, hogy éppen a baloldali Szociáldemokrata Párt vagy a jobboldali Nemzeti Liberális Párt vezeti az országot. A román társadalom hagyományosan Európa legvallásosabb társadalmának számít. Egy 2019-ben elvégzett közvélemény-kutatás szerint a románok 55 százaléka bizonyult mélyen vallásosnak. Így nem csoda az sem, hogy Romániában a politikai pártok hagyományosan jó kapcsolatokat ápolnak az egyházakkal.

Legutóbb egyébként éppen az egyik legnagyobb román ortodox zarándoklaton, Szent Piroska (Sfânta Parascheva) ünnepén csaptak fel az indulatok az ortodox hívők és az állami hatóságok között. Ezen az ünnepen több százezer, az ország minden részéről összesereglett hívő keresi fel a moldvai Jászvásár (Iași) városát, hogy annak püspöki templomában megcsókolhassák a szent koporsóját. Az ünnep végén kisebb tüntetés is kialakult a helyszínen: a hívők összetűzésbe keveredtek a csendőrökkel, akik nem akarták beengedni őket a szent koporsójához, hogy leróják a kegyeletüket. A részletekről az Azonnali is írt.

Daniel pátriárkáról egyébként felmerültek korábban olyan hírek, hogy a diktatúra évei alatt együttműködött a román titkosrendőrséggel, a hírhedt Szekuritátéval. Bár 2007-ben a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) egy igazolást állított ki arról, hogy a pátriárka nem volt besúgó,

így felmerült a gyanú, hogy a pátriárka által írt jelentéseket az 1989-es romániai forradalom ideje alatt megsemmisítették.

A 13. században élt bolgár származású Baszarabovi Szent Démétriosz nagy népszerűségnek örvend a Román Ortodox Egyházban, az ünnepnapja, október 27-e pedig az egyik legnagyobb román ortodox ünnepnek számít. A Bukarestben ereklyeként őrzött csontjai legutóbb akkor szerepeltek az országos médiában, amikor azokat áprilisban a moldovai Neamț megyében hordozták körbe autóval, hogy a szent segítséget nyújtson a vírus leküzdésében.

Nytókép: Daniel pátriárka (középen) szertartást celebrál a havasalföldi Prahova megyében / Wikipedia