Aki meghal Covidban, úgyis a Jóistenhez megy – így indokolta az illegális búcsút a román ortodox érsek

A konstancai román ortodox érsek megint nagyban tesz a járvány miatt elrendelt korlátozásokra, és a híveinek is van jó magyarázata arra, hogy miért nem kell aggódni.

A Fekete Tenger partján található Konstanca város és a hozzá tartozó egyházközség ortodox érsekét az Azonnali olvasóinak biztosan nem kell bemutatni: kolozsvári ortodox papok mellett ő volt például az, aki tavasszal fittyet hányva a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokra hagyományos módon áldoztatta meg a híveit, azaz

Teodosie érsek most fejébe vette, hogy mindenképpen megtartja a Szent András napi búcsút egyházmegyéjében – annak ellenére, hogy a bíróság ezt megtiltotta neki.

Már Szent Piroska ünnepén is kitört a balhé

Romániában az egyházi szertartások, így a szentmisék és istentiszteletek bizonyos korlátozások mellett engedélyezve vannak, de a nagy tömegeket vonzó búcsúk megrendezéséhez nem járulnak hozzá a hatóságok.

Korábban az Azonnali is megírta, hogy a moldvai Jászvásáron káoszba fulladt a Szent Piroska napi búcsú, ahol ugyan ideig-óráig a hívek betartották a társadalmi távolságtartásra vonatkozó szabályokat, de többen mégis összetűzésbe kerültek a hatóságokkal, mert a rendőrök nem akarták a híveket Szent Piroska ereklyéihez odaengedni, hogy egymás után csókolgassák a szent ereklyéjét őrző koporsót.

Hétfőn valami hasonló történt Konstancán is. Szent András apostol ünnepe Romániában nemzeti ünnep és munkaszüneti nap. Az ortodox hagyomány szerint András – aki Szent Péternek, az első pápának a testvére – Kr.u. 60 környékén a Fekete Tenger közelében található Dobrudzsa területén keresztelte meg az ott élőket, tehát – a hagyomány szerint – a jelenlegi románok őseit.

Teodosie már korábban is lobbizott azért, hogy a Szent András napi búcsút meg tudja tartani Konstanca megyében, ahol az apostol tiszteletére egy templomot is emeltek korábban, de a román hatóságok ezt nem engedélyezték számára.

Az egyházfőtől azt kérdezték az újságírók, hogy mi lesz azokkal a hívekkel, akik éppen a búcsún fertőződnek meg a vírussal? Teodosie erre egyszerűen azt válaszolta:

Az ortodox egyházfő szerint az ember amúgy is „először a lelkében betegszik meg, és ha a lélek szomorú, akkor minden lelki szomorúság betegséget okoz”.

A nyílt téren tartott istentiszteleten Teodosie azt hangoztatta, hogy ő most

Elmondása szerint nem teheti ki ennek továbbiakban a híveit, csak akkor, ha „ki akarja irtani” őket.

Az érseket valószínűleg a román hatóságok nem fogják felelősségre vonni, amiért nyílt téren szentmisét celebrált, mert az nem tilos – arról meg ugye ő nem tehet, hogy erre

Mindazonáltal az egyházfő felelősségre vonható lenne, mivel a búcsút betiltó bírósági határozatban a bíróság megtiltotta, hogy Ion Corvin település lakóin kívül bárki más is részt vegyen egy búcsús szentmisén november 30-án a településen, ennek ellenére az ortodox érsek az egyházmegye összes papjának és szerzetesének elrendelte, hogy vegyenek részt ezen az eseményen.

A román társadalom hagyományosan Európa legvallásosabb társadalmának számít. Egy 2019-ben elvégzett közvélemény-kutatás szerint a románok 55 százaléka bizonyult mélyen vallásosnak.

A Román Ortodox Egyháznak (BOR) rendkívül magas befolyása van az állami intézményekre is, a mindenkori román kormány pedig – pártállástól függetlenül – mindig igyekszik vele jó kapcsolatot ápolni.

Nem csak a konstancai érseknek nem tetszenek a román kormány korlátozó intézkedései. Legutóbb maga Daniel pátriárka, a Román Ortodox Egyház feje fenyegetőzőtt a román kormány megbuktatásával, mert a járványügyi korlátozások miatt a hatóságok nem engedélyezték, hogy a román fővároson kívül máshonnan is érkezzenek zarándokok Baszarabovi Szent Démétriosz bukaresti búcsús ünnepére.

NYITÓKÉP: Tomisi Érsekség/Facebook