+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. január 19. kedd, 10:27
Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Már április óta – kormányzati felvetésre – időnként felmerülő téma volt a török közéletben, hogy meg kéne valahogy regulázni az „erkölcstelen” közösségi médiumokat, ahol a posztok alatt egyes felhasználók például a török AKP-vezette, Erdoğan-párti kormányzat embereit és hozzátartozóit gyalázzák vállalhatatlan stílusban.

 

Az új közösségi médiatörvény végül meg is született, ami előírja az érintett portálok számára, hogy jelöljenek ki egy, a török kormány nevében eljáró képviselőt,

 

aki moderátorként – vagy ha durvábban akarunk fogalmazni, cenzorként – felel azért, hogy a „káros kontenteket” mielőbb töröljék az oldalról.

 

Amennyiben egy médium nem hajlandó kinevezni ezt a képviselőt, vagy amennyiben figyelmen kívül hagyja annak utasításait, úgy az adott céget öt lépésben bünteti a törvény: először 1,27 millió euró (átszámolva mintegy 444,7 millió forint), másodjára már 3,8 millió euró (1,3 milliárd forint) értékű bírságot kell befizetni.

 

Ha a cég ezt követően sem működik együtt, úgy harmadik lépésben három hónapra letiltják az oldal reklámjait. Végül a negyedik lépésben az oldal sávszélességét felére, az ötödik lépésben pedig már mindössze tíz százalékra csökkentik.

 

Kedden a Twitter a harmadik szakaszba lépett, miután megtagadta a helyi képviselő kijelölését

 

– de hasonló szankcióval néz szembe a Twitter élő streaming-szolgáltatásáért felelős appja, a Periscope, valamint a képmegosztásban utazó Pinterest is. Az érintett cégek egyelőre nem kommentálták a döntést.

 

Mint azt Ömer Fatíh Sayan közlekedési miniszterhelyettes – ironikus módon – Twitter-oldalán közzétette: amennyiben a három közösségi médium nem engedelmeskedik a törvénynek, úgy érvényesíteni fogják a negyedik és az ötödik lépést is: áprilisban jöhet a sávszélesség 50, májusban pedig a 90 százalékos megvágása. Ahogy Sayan fogalmazott: „Elkötelezettek vagyunk, hogy megtegyünk mindent, ami szükséges a nemzetünk adatainak, magánéletének és jogainak védelmében. (…)

 

Soha nem fogjuk hagyni, hogy a digitális fasizmus és a szabályok figyelmen kívül hagyása uralkodjon el Törökországban!”

 

A médiatörvényt kritizálók viszont sokkal inkább Recep Tayyip Erdoğan török elnök hatalmi terjeszkedését látják a korlátozó lépésekben, aminek célja, hogy a tőle még független médiaplatformokat is ellenőrzése alá vonja.

 

Míg a Twitter, a Periscope és a Pinterest nem volt hajlandó eleget tenni Erdoğanéknak, addig a Facebook decemberben belement a helyi képviselő kinevezésébe, azzal a kikötéssel, hogy azonnal vissza is fogják hívni, ha azt tapasztalják, hogy képviselőjüket nyomás alá helyezik az oldal tartalmát illetően. A Google Alphabet tulajdonában álló YouTube is hasonlóképpen tett.

 

NYITÓKÉP: Recep Tayyip Erdoğan / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás