+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. július 21. kedd, 19:13
Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.

Kedden jelentette be Törökországban Recep Tayyip Erdoğan pártja, a kormányzó AKP, hogy pontosan milyen szankciókkal kívánnak fellépni a szerintük jogsértően és erkölcstelenül működő közösségi médiumokkal szemben: öt lépésben fognak a török hatóságok fellépni a „rebellis” oldalakkal szemben, először csupán pénzbírságot kiszabva, végül pedig a sávszélesség szinte teljes elvonásával lehetetlenítve el az adott oldalt.

 

De miért kellenek a korlátozások?

 

„A magánszférához való jog megsértése szankciókat követel”

 

hangzott el a hivatalos indoklás Özlem Zengin jogásztól, az AKP-frakció elnökhelyettesétől.

 

Ahogy arról az Azonnalin beszámoltunk, a közösségi médiumok megregulázása azután lett (újra) téma Törökországban, hogy június végén megszületett Berat Albayrak török pénzügyminiszter – egyben Erdoğan veje – negyedik gyereke, aki az örömhírről Twitter-oldalán számolt be. Azonban voltak olyan felhasználók, akik nem osztoztak az örömben, és inkább a miniszter feleségét, Esrát kezdték el gyalázni. A 19 felhasználó közül 11-et őrizetbe is vettek a török belügyminisztérium tájékoztatása szerint.

 

Ez volt a szikra, ami után Erdoğan felvetette a közösségi médiumok hatósági szabályozásának ötletét, mondván: korlátozni kell az ilyesfajta, erkölcstelen megnyilvánulásokat. „Ezek a felületek nem felelnek meg a nemzetünknek. Betiltjuk vagy ellenőrzésünk alatt fogjuk őket tartani egy törvénnyel, amelyet mihamarabb a parlament elé viszünk” – fogalmazott az elnök.

 

Nem cél a közösségi oldalak kiűzése, ezért büntetik őket öt lépésben

 

A most ismertetett részletek gyakorlatilag azt a tervezetet visszhangozzák, amivel az AKP már áprilisban előállt – akkor a koronavírus-járvány miatti gazdasági szükségszerűséggel indokolva azt –, és amiből akkor még visszatáncolt Erdoğan pártja: a közösségi médiumok

 

kötelesek lesznek alkalmazni egy, a török kormány nevében eljáró képviselőt, aki moderátorként – vagy ha durvábban akarunk fogalmazni, cenzorként – fog felelni azért, hogy a „káros kontenteket” mielőbb töröljék az oldalról.

 

Amennyiben egy médium nem hajlandó kinevezni ezt a képviselőt, vagy amennyiben figyelmen kívül hagyja annak utasításait, úgy az adott céget öt lépésben fogja büntetni a törvény: először 1,27 millió euró (átszámolva mintegy 444,7 millió forint), másodjára már 3,8 millió euró (1,3 milliárd forint) értékű bírságot kell befizetni.

 

Ha a cég ezt követően sem működik együtt, úgy harmadik lépésben három hónapra letiltják az oldal reklámjait.

 

Végül a negyedik lépésben az oldal sávszélességét felére, az ötödik lépésben pedig már mindössze öt százalékra fogják csökkenteni a törvénytervezet értelmében.

 

De ha nem lenne elég a kormány által a cégek felügyeletére odarakott hivatalnok, a médiumok a tervezet értelmében az egyszerű állampolgároktól is tarthatnak: bárki bepanaszolhatja a hatóságoknál az adott oldalt, azt állítva, hogy ott megsértették a személyiségi jogait. Amennyiben a török hatóságok igazat adnak a reklamálónak, úgy a cég 636 ezer eurós (222,7 millió forintos) bírsággal kell szembenézzen.

 

A szankciókat Özlem Zengin úgy kommentálta, hogy nem a közösségi oldalakat üzemeltető cégek bezárása a prioritás, ezért is van öt fokozata a büntetéseknek.

 

A török politikai vezetésnek egyébként nem ez az első csörtéje a közösségi médiumokkal: korábban például ideiglenesen elérhetetlenné tették a Twitter, a Facebook és az Instragram oldalát is, amikor a szíriai háborúban a török csapatokat súlyos veszteségek érték, de nevezte már Erdoğan „meghatározott politikai és ideológiai vonal mentén működő propagandagépezetnek” is a Twittert akkor, amikor az törölte oldaláról az elnököt népszerűsítő, hétezer kamuprofilt.

 

NYITÓKÉP: Recep Tayyip Erdoğan / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás