Így regulázná meg Erdoğan az „erkölcstelen” közösségi portálokat

Szerző: Petróczi Rafael
2020.07.21. 19:13

Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.

Így regulázná meg Erdoğan az „erkölcstelen” közösségi portálokat

Kedden jelentette be Törökországban Recep Tayyip Erdoğan pártja, a kormányzó AKP, hogy pontosan milyen szankciókkal kívánnak fellépni a szerintük jogsértően és erkölcstelenül működő közösségi médiumokkal szemben: öt lépésben fognak a török hatóságok fellépni a „rebellis” oldalakkal szemben, először csupán pénzbírságot kiszabva, végül pedig a sávszélesség szinte teljes elvonásával lehetetlenítve el az adott oldalt.

De miért kellenek a korlátozások?

„A magánszférához való jog megsértése szankciókat követel”

hangzott el a hivatalos indoklás Özlem Zengin jogásztól, az AKP-frakció elnökhelyettesétől.

Ahogy arról az Azonnalin beszámoltunk, a közösségi médiumok megregulázása azután lett (újra) téma Törökországban, hogy június végén megszületett Berat Albayrak török pénzügyminiszter – egyben Erdoğan veje – negyedik gyereke, aki az örömhírről Twitter-oldalán számolt be. Azonban voltak olyan felhasználók, akik nem osztoztak az örömben, és inkább a miniszter feleségét, Esrát kezdték el gyalázni. A 19 felhasználó közül 11-et őrizetbe is vettek a török belügyminisztérium tájékoztatása szerint.

Ez volt a szikra, ami után Erdoğan felvetette a közösségi médiumok hatósági szabályozásának ötletét, mondván: korlátozni kell az ilyesfajta, erkölcstelen megnyilvánulásokat. „Ezek a felületek nem felelnek meg a nemzetünknek. Betiltjuk vagy ellenőrzésünk alatt fogjuk őket tartani egy törvénnyel, amelyet mihamarabb a parlament elé viszünk” – fogalmazott az elnök.

Nem cél a közösségi oldalak kiűzése, ezért büntetik őket öt lépésben

A most ismertetett részletek gyakorlatilag azt a tervezetet visszhangozzák, amivel az AKP már áprilisban előállt – akkor a koronavírus-járvány miatti gazdasági szükségszerűséggel indokolva azt –, és amiből akkor még visszatáncolt Erdoğan pártja: a közösségi médiumok

kötelesek lesznek alkalmazni egy, a török kormány nevében eljáró képviselőt, aki moderátorként – vagy ha durvábban akarunk fogalmazni, cenzorként – fog felelni azért, hogy a „káros kontenteket” mielőbb töröljék az oldalról.

Amennyiben egy médium nem hajlandó kinevezni ezt a képviselőt, vagy amennyiben figyelmen kívül hagyja annak utasításait, úgy az adott céget öt lépésben fogja büntetni a törvény: először 1,27 millió euró (átszámolva mintegy 444,7 millió forint), másodjára már 3,8 millió euró (1,3 milliárd forint) értékű bírságot kell befizetni.

Ha a cég ezt követően sem működik együtt, úgy harmadik lépésben három hónapra letiltják az oldal reklámjait.

Végül a negyedik lépésben az oldal sávszélességét felére, az ötödik lépésben pedig már mindössze öt százalékra fogják csökkenteni a törvénytervezet értelmében.

De ha nem lenne elég a kormány által a cégek felügyeletére odarakott hivatalnok, a médiumok a tervezet értelmében az egyszerű állampolgároktól is tarthatnak: bárki bepanaszolhatja a hatóságoknál az adott oldalt, azt állítva, hogy ott megsértették a személyiségi jogait. Amennyiben a török hatóságok igazat adnak a reklamálónak, úgy a cég 636 ezer eurós (222,7 millió forintos) bírsággal kell szembenézzen.

A szankciókat Özlem Zengin úgy kommentálta, hogy nem a közösségi oldalakat üzemeltető cégek bezárása a prioritás, ezért is van öt fokozata a büntetéseknek.

A török politikai vezetésnek egyébként nem ez az első csörtéje a közösségi médiumokkal: korábban például ideiglenesen elérhetetlenné tették a Twitter, a Facebook és az Instragram oldalát is, amikor a szíriai háborúban a török csapatokat súlyos veszteségek érték, de nevezte már Erdoğan „meghatározott politikai és ideológiai vonal mentén működő propagandagépezetnek” is a Twittert akkor, amikor az törölte oldaláról az elnököt népszerűsítő, hétezer kamuprofilt.

NYITÓKÉP: Recep Tayyip Erdoğan / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek