Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.
Kedden jelentette be Törökországban Recep Tayyip Erdoğan pártja, a kormányzó AKP, hogy pontosan milyen szankciókkal kívánnak fellépni a szerintük jogsértően és erkölcstelenül működő közösségi médiumokkal szemben: öt lépésben fognak a török hatóságok fellépni a „rebellis” oldalakkal szemben, először csupán pénzbírságot kiszabva, végül pedig a sávszélesség szinte teljes elvonásával lehetetlenítve el az adott oldalt.
De miért kellenek a korlátozások?
– hangzott el a hivatalos indoklás Özlem Zengin jogásztól, az AKP-frakció elnökhelyettesétől.
Ahogy arról az Azonnalin beszámoltunk, a közösségi médiumok megregulázása azután lett (újra) téma Törökországban, hogy június végén megszületett Berat Albayrak török pénzügyminiszter – egyben Erdoğan veje – negyedik gyereke, aki az örömhírről Twitter-oldalán számolt be. Azonban voltak olyan felhasználók, akik nem osztoztak az örömben, és inkább a miniszter feleségét, Esrát kezdték el gyalázni. A 19 felhasználó közül 11-et őrizetbe is vettek a török belügyminisztérium tájékoztatása szerint.
Ez volt a szikra, ami után Erdoğan felvetette a közösségi médiumok hatósági szabályozásának ötletét, mondván: korlátozni kell az ilyesfajta, erkölcstelen megnyilvánulásokat. „Ezek a felületek nem felelnek meg a nemzetünknek. Betiltjuk vagy ellenőrzésünk alatt fogjuk őket tartani egy törvénnyel, amelyet mihamarabb a parlament elé viszünk” – fogalmazott az elnök.
Nem cél a közösségi oldalak kiűzése, ezért büntetik őket öt lépésben
A most ismertetett részletek gyakorlatilag azt a tervezetet visszhangozzák, amivel az AKP már áprilisban előállt – akkor a koronavírus-járvány miatti gazdasági szükségszerűséggel indokolva azt –, és amiből akkor még visszatáncolt Erdoğan pártja: a közösségi médiumok
Amennyiben egy médium nem hajlandó kinevezni ezt a képviselőt, vagy amennyiben figyelmen kívül hagyja annak utasításait, úgy az adott céget öt lépésben fogja büntetni a törvény: először 1,27 millió euró (átszámolva mintegy 444,7 millió forint), másodjára már 3,8 millió euró (1,3 milliárd forint) értékű bírságot kell befizetni.
Ha a cég ezt követően sem működik együtt, úgy harmadik lépésben három hónapra letiltják az oldal reklámjait.
De ha nem lenne elég a kormány által a cégek felügyeletére odarakott hivatalnok, a médiumok a tervezet értelmében az egyszerű állampolgároktól is tarthatnak: bárki bepanaszolhatja a hatóságoknál az adott oldalt, azt állítva, hogy ott megsértették a személyiségi jogait. Amennyiben a török hatóságok igazat adnak a reklamálónak, úgy a cég 636 ezer eurós (222,7 millió forintos) bírsággal kell szembenézzen.
A szankciókat Özlem Zengin úgy kommentálta, hogy nem a közösségi oldalakat üzemeltető cégek bezárása a prioritás, ezért is van öt fokozata a büntetéseknek.
A török politikai vezetésnek egyébként nem ez az első csörtéje a közösségi médiumokkal: korábban például ideiglenesen elérhetetlenné tették a Twitter, a Facebook és az Instragram oldalát is, amikor a szíriai háborúban a török csapatokat súlyos veszteségek érték, de nevezte már Erdoğan „meghatározott politikai és ideológiai vonal mentén működő propagandagépezetnek” is a Twittert akkor, amikor az törölte oldaláról az elnököt népszerűsítő, hétezer kamuprofilt.
NYITÓKÉP: Recep Tayyip Erdoğan / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.