+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. december 3. csütörtök, 18:33
Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Hiába nyerte meg a vártnál nagyobb fölénnyel az EU-párti, jobbközép és Romániával barátságosabb politikát hirdető Maia Sandu a moldovai elnökválasztást a korábbi Moszkva-barát elnökkel, Igor Dodonnal szemben, azt már a győzelem éjszakáján tudni lehetett: az újdonsült elnöknek bizony nem lesz egyszerű dolga, ha valóban irányítani akarja az országot.

 

Mégpedig azért nem, mert – mint azt Istrate Dominik, a Political Capital külpolitikai elemzője az Azonnalin megírta – hiába rendelkezik a mindenkori moldovai államfő kiterjesztett jogkörökkel a külpolitikában, minden érdemi döntést, ami a strukturális reformok elindításához szükséges, az ország 101 tagú parlamentjében hoznak meg.

 

Ott viszont a Sanduval éppenséggel nem baráti, Moszkva-párti szocialisták és az őket támogató erők vannak többségben.

 

Még hivatalába se lépett, Sandu már megtapasztalhatta, hogy milyen következményekkel jár ez a felállás: csütörtökön a dodonisták vezetésével elfogadták azt a törvénytervezetet, ami az elnök helyett a parlament hatáskörébe utalja a titkosszolgálatok irányítását és ellenőrzését.

 

Bár az elfogadást a Sandu-párti képviselők – hasonló jelenetet előidézve, mint 2018 végén a magyar ellenzéki képviselők a rabszolgatörvény elfogadása előtt – fizikailag próbálták megakadályozni, saját testükkel eltorlaszolva az utat az üléstermi pulpitushoz, a Dodon-párti többség végül megszavazta a törvényt.

 

 

Ennek diszkrét bája, hogy a szocialista képviselők azzal indokolták a lépést, hogy Moldova parlamentáris köztársaság, és ezért a titkosszolgálatok feletti ellenőrzés joga a parlamentet illeti meg –

 

miközben tavaly júniusban pont a szocialisták szavazták meg, hogy a titkosszolgálat feletti kontrollt egykori pártelnökük, Igor Dodon kezébe adják.

 

Maia Sandu az esetet úgy kommentálta, hogy a szocialisták a hatalom elbitorlását, illetve a még meg sem kezdett elnökségének aláásását kísérleték meg – mindezt úgy, hogy a komoly korrupcióval sújtott országban bizony fontos kérdés, hogy a titkosszolgálatot ki irányítja és ellenőrzi.

 

„Az emberek azért szavaztak ránk, hogy megbüntessük a tolvajokat, hogy visszaszolgáltassuk az ellopott pénzeket az embereknek. De a tolvajok most megijedtek, meg akarják védeni a régi korrupt gyakorlatokat, és az emberek hangját a szemétdombra akarják vetni” – nyilatkozott Sandu.

 

A törvény elfogadása mindenesetre további fűtőanyagot szolgáltat a Sandu-párti tüntetőknek, akik – a Reuters tudósítása szerint ezrekről beszélhetünk – csütörtökön a parlament épülete előtt gyűltek össze „le a maffiával” és „le Dodonnal” jelszavakat skandálva.

 

 

Az ehhez hasonló, éles konfliktusokat az oldhatná fel végleg – ahogy arra Istrate Dominik rámutatott –, ha Sandunak – választási ígéretének megfelelően – sikerülne feloszlatnia a szerinte illegitim parlamentet, és egy előrehozott választáson az ő támogatói kerülnének többségbe a moldovai törvényhozásban. A probléma ezzel, hogy

 

a parlamentet feloszlatni csak egy sikeres parlamenti bizalmatlansági indítvánnyal lehetne – márpedig ezt a szívességet aligha fogják megtenni Sandunak a Dodon-párti képviselők.

 

Így viszont az elkövetkező napok, hetek könnyen hasonló jelenetekhez vezethetnek.

 

NYITÓKÉP: Maia Sandu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás