+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. december 3. csütörtök, 18:33
Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Hiába nyerte meg a vártnál nagyobb fölénnyel az EU-párti, jobbközép és Romániával barátságosabb politikát hirdető Maia Sandu a moldovai elnökválasztást a korábbi Moszkva-barát elnökkel, Igor Dodonnal szemben, azt már a győzelem éjszakáján tudni lehetett: az újdonsült elnöknek bizony nem lesz egyszerű dolga, ha valóban irányítani akarja az országot.

 

Mégpedig azért nem, mert – mint azt Istrate Dominik, a Political Capital külpolitikai elemzője az Azonnalin megírta – hiába rendelkezik a mindenkori moldovai államfő kiterjesztett jogkörökkel a külpolitikában, minden érdemi döntést, ami a strukturális reformok elindításához szükséges, az ország 101 tagú parlamentjében hoznak meg.

 

Ott viszont a Sanduval éppenséggel nem baráti, Moszkva-párti szocialisták és az őket támogató erők vannak többségben.

 

Még hivatalába se lépett, Sandu már megtapasztalhatta, hogy milyen következményekkel jár ez a felállás: csütörtökön a dodonisták vezetésével elfogadták azt a törvénytervezetet, ami az elnök helyett a parlament hatáskörébe utalja a titkosszolgálatok irányítását és ellenőrzését.

 

Bár az elfogadást a Sandu-párti képviselők – hasonló jelenetet előidézve, mint 2018 végén a magyar ellenzéki képviselők a rabszolgatörvény elfogadása előtt – fizikailag próbálták megakadályozni, saját testükkel eltorlaszolva az utat az üléstermi pulpitushoz, a Dodon-párti többség végül megszavazta a törvényt.

 

 

Ennek diszkrét bája, hogy a szocialista képviselők azzal indokolták a lépést, hogy Moldova parlamentáris köztársaság, és ezért a titkosszolgálatok feletti ellenőrzés joga a parlamentet illeti meg –

 

miközben tavaly júniusban pont a szocialisták szavazták meg, hogy a titkosszolgálat feletti kontrollt egykori pártelnökük, Igor Dodon kezébe adják.

 

Maia Sandu az esetet úgy kommentálta, hogy a szocialisták a hatalom elbitorlását, illetve a még meg sem kezdett elnökségének aláásását kísérleték meg – mindezt úgy, hogy a komoly korrupcióval sújtott országban bizony fontos kérdés, hogy a titkosszolgálatot ki irányítja és ellenőrzi.

 

„Az emberek azért szavaztak ránk, hogy megbüntessük a tolvajokat, hogy visszaszolgáltassuk az ellopott pénzeket az embereknek. De a tolvajok most megijedtek, meg akarják védeni a régi korrupt gyakorlatokat, és az emberek hangját a szemétdombra akarják vetni” – nyilatkozott Sandu.

 

A törvény elfogadása mindenesetre további fűtőanyagot szolgáltat a Sandu-párti tüntetőknek, akik – a Reuters tudósítása szerint ezrekről beszélhetünk – csütörtökön a parlament épülete előtt gyűltek össze „le a maffiával” és „le Dodonnal” jelszavakat skandálva.

 

 

Az ehhez hasonló, éles konfliktusokat az oldhatná fel végleg – ahogy arra Istrate Dominik rámutatott –, ha Sandunak – választási ígéretének megfelelően – sikerülne feloszlatnia a szerinte illegitim parlamentet, és egy előrehozott választáson az ő támogatói kerülnének többségbe a moldovai törvényhozásban. A probléma ezzel, hogy

 

a parlamentet feloszlatni csak egy sikeres parlamenti bizalmatlansági indítvánnyal lehetne – márpedig ezt a szívességet aligha fogják megtenni Sandunak a Dodon-párti képviselők.

 

Így viszont az elkövetkező napok, hetek könnyen hasonló jelenetekhez vezethetnek.

 

NYITÓKÉP: Maia Sandu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Nem járathatják le egymást, vitázni fognak egy csomót, és az előválasztás győzteseit támogatják majd 2022-ben.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A román kormánykoalíció viszonya új szintre érkezett. Az USR-PLUS kivár: még nem tudják, felrúgják-e a koalíciót, vagy maradjanak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás