+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. november 15. vasárnap, 20:17
Maia Sandu Moldova első női elnöke lehet, miután kiélezett kampányban mindkét fordulóban maga mögé utasította a Moszkva-párti Igor Dodont. Az EU-ban dolgozó diaszpóra köreiben rengetegen szavaztak, Frankfurtban például ki is fogytak a szavazólapokból.

Az EU-párti Maia Sandu nyerte a moldovai elnökválasztás mindent eldöntő, második fordulóját vasárnap a moldovai választási bizottság adatai szerint teljes feldolgozottságnál. A korábban a Világbanknál is dolgozó, volt oktatási miniszter

 

Sandu a regnáló elnök oroszpárti Igor Dodont 57,7-42,3 százalékos arányban győzte le.

 

Az exit pollok megjelenése után (mindkettő 55-45-ös Sandu-győzelmet prognosztizált). Sandu és Dodon is sajtótájékoztatót tartott. A győztes arról beszélt, hogy az intézményes válság, a mocskos kampány és a járvány ellenére is nagy volt a mobilizáció. Kiemelte: a választási bizottság szerinte túl sok jogsértés felett hunyt szemet, és külföldön túl kevés szavazóhelyiség nyílt.

 

A várhatóan leköszönő elnök Dodon sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy szerinte Moldován belül nagy arányban vezet, azt azonban elismerte, hogy a diaszpóra köreiben más lehet a helyzet.  A végeredmény ismeretében végül ez nem így alakult:

 

ha Sandu és Dodon szavazataiból kivonjuk a diaszpóra voksait, még akkor is pár tízezer szavazattal Sandu-győzelem született volna.

 

Az EU-párti, jobbközép, és Romániával barátságosabb politikát hirdető Sandu a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenedett ország első női elnöke lesz. Egyúttal ő a második moldovai elnök, akit közvetlen elnökválasztással választanak meg, a parlamentáris köztársaság Moldovában ugyanis 2016-ig – Magyarországhoz hasonlóan – a parlament döntött az elnök személyéről. 

 

Abban, hogy a közvetlen elnökválasztás bevezetése mellett döntöttek, nagy szerepe volt a moldovai közéletet, igazságszolgáltatást és médiát egész egyszerűen felvásárló Vlad Plahotniuc oligarchának, aki a saját pozícióit szerette volna erősíteni a lépéssel. A 2016-os elnökválasztás alkalmával Plahotniuc az egészen eddig regnáló oroszpárti elnök, Igor Dodon kampányát stafírozta ki a háttérben, miközben médiabirodalma színleg a Dodon ellen már négy éve is elinduló Maia Sandut támogatta.

 

Plahotniuc hosszú izmozás és hatalmi harcot követően végül menekülni kényszerült az országból – erről az ügyről itt írtunk bővebben –, hiszen befolyása akkorára nőtt a moldovai belpolitikában, hogy már a Dodon-féle oroszbarát szocialisták és Sandu EU-párti jobbközepe is összeállt egy kérészéletű kormánykoalícióra, amelyet tavaly június és november között Maia Sandu vezetett. Az épp egy mélyreható igazságügyi reformon dolgozó Sandut koalíciós partnerei, Dodon szocialistái buktatták meg a parlamentben egy bizalmatlansági indítvánnyal, a helyére pedig egy, az elnökhöz hű kormányfő került.

 

MAIA SANDU, AZ ORSZÁG ÚJDONSÜLT ELNÖKE. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Így fordult rá Európa legszegényebb országa az idei elnökválasztásra, ahol nagy meglepetésre Maia Sandu nyerte az első fordulót is – nem függetlenül attól, hogy a román állampolgársággal az EU-ban dolgozó diaszpóra nagyon aktív volt. A külföldről érkezett 150 ezer szavazat csaknem háromnegyedét Sandu kapta, míg Dodon csak 3,5 százalékot – utóbbi ezt követően „parallel szavazóbázisra” panaszkodott a külföldiekkel kapcsolatban.

 

 

A második fordulóban is aktivizálta magát a diaszpóra. Frankfurtban tömött sorok alakultak ki a stadionban kialakított szavazóhelyiség előtt,

 

a legtöbbeknek három órát kellett várniuk, hogy leadhassák a voksaikat.

 

Este hét órára pedig hiába volt még egy óra az urnazárásig, a frankfurti szavazóhelyiségből egész egyszerűen elfogytak a szavazólapok, így sokak emiatt egyszerűen nem tudtak szavazni. Ennek az oka a választási törvény, amely hivatalosan ötezer szavazatban maximálja a szavazólapok számát szavazókörönként a külképviseleteken. Az első fordulóban populista programjával a harmadik helyre befutó oroszbarát, de most mégis Sandut támogató üzletember, Renato Usatii nem hazudtolta meg önmagát: azzal a javaslattal állt elő, hogy egy charterjáraton gyorsan adjanak még fel szavazólapokat Chișinăuból Frankfurtba.

 

 

Hasonlóan óriási mobilizáció volt a Moldovától elszakadt, orosz többségű de-facto állam Dnyeszter-menti Köztársaság szavazói körében. A „köztársaságban” élő, körülbelül 250 000 szavazó jogosult szavazni a moldovai választásokon is, és

 

ők jelentik a Moszkva-barát külpolitikát folytató Dodon egyik legerősebb hátországát.

 

És míg Moldova orosznyelvű, oroszbarát sajtója a külképviseleteken szavazók között sejt tömeges választási csalásokat, az ellenzék a transznyisztriai szavazókkal vág vissza. Nem véletlenül: a szakadár köztársaságban a részvételi arány több, mint duplaannyi, mint az első körben, sokan szavazatvásárlásról, buszoztatásról számoltak be. Hiába ugyanakkor a transznyisztriai és a külföldi mozgósítás, végül a részvételi arány hajszállal elmaradt a 2016-os második fordulótól: akkor a választásra jogosultak 53,3, idén pedig 52,7 százaléka jelent meg.

 

 

Moldova igen éles választási kampányt tudhat maga mögött: a koronavírusos esetszámok rekordokat döntögetnek, és igen nagy a polarizáció a Dodon- és Sandu-pártiak között. Ebben nem segít Dodon retorikája sem, aki egy gyújtó hangú beszédben bizonygatta, hogy

 

utcára hívja az összes hívét, ha meg kell védeni a győzelmet.

 

Sandu meggyőző eredménye után kérdés, hogy mit lép Igor Dodon, mindenesetre ha még el is ismeri a vereségét, utódjának továbbra a Dodonhoz hű kormánnyal kell majd együttműködnie.

 

A választás előtti hangulatot tovább fokozta, hogy egy chișinăui bíróság pedig épp a választás előtti napon találta jogellenesnek Dodon Sandu-ellenes szórólapjait, amin az ellenzéki jelöltet azzal vádolja, hogyha megválasztanák, többek között legalizálná a melegházasságot, kórházakat és iskolákat záratna be és ruszofób politikát folytatna.

 

Maia Sanduval az Európai Néppárt tavaly novemberi, zágrábi kongresszusán az Azonnali is készített interjút, amit erre a linkre kattintva olvashatsz el

 

BORÍTÓKÉP: Maia Sandu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás