+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2020. november 21. szombat, 17:50
Aki szeret utazni, annak a koronavírus-járvány rendesen megnehezíti most a dolgát. Álmodozni viszont lehet, és érdemes is: a daytoni békeszerződés 25. évfordulójának alkalmából elmondjuk azt is, miért Szarajevóba vezessen az első utad, ha megnyílnak a határok.

 

Bosznia-Hercegovina lenyűgöző hely. A Dinári-hegység átszeli az egész országot, az ország déli részén folyó Neretva völgye pedig Európa legszebb helyei közé tartozik, és akkor a rejtett, szinte ismeretlen kincseiről még nem is beszéltünk. A főváros, Szarajevó méltatlanul alulértékelt a magyar utazók körében: most elmondjuk, hogy az Ismert Magyar Fapados balkáni járatainak alacsony jegyárától függetlenül miért ide vezessen az első utad, ha már karantén nélkül lehet visszautazni Magyarországra.

 

1. Szarajevó Európa Jeruzsáleme, a Balkán Rómája, Bosznia Firenzéje, lényegében akármennyi ilyen hülye jelzőt kitalálhatunk rá. Bár a közhiedelem Párizst vagy Rómát tartja a szerelem városának, az elgondolás téves:

 

a szerelem városa Szarajevó.

 

Ki akarna egy nyugati tucathétvégét valaki fontossal eltölteni olyan metropoliszokban, ahol minden személytelen és mindenki rohan, amikor ezt megteheti Budapesttől kevesebb mint 600 kilométerre is egy olyan helyen, ami pont erre van kitalálva? Egy olyan helyen, ahol még nem kell szégyellősen dugdosni a bureket, ha éppen hús van benne, és ahol nem egy Instagram-sztereotípiát élsz és fotózol újra, hanem olyan élményekkel gazdagodhatsz, ami autentikus és saját?

 

LÁTVÁNY A SZARAJEVÓI PÁLYAUDVAR MELLETTI AVAZ TWIST TORONY, AZ EGYKORI JUGOSZLÁVIA LEGMAGASABB FELHŐKARCOLÓJÁNAK TETEJÉRŐL.

 

2. Szarajevó egy magyarnak pont komfortosan idegen. A belvárosban minareteket látni, de római katolikus templomokból is van jó pár. A Miljacka folyó keresztülszeli a várost, pont mint Budapestet a Duna – vagyis nem pont, hiszen

 

Szarajevó folyóját legfeljebb miniatűr Dunácskának lehet nevezni, persze a városnéző villamos itt is ugyanúgy párhuzamosan halad vele.

 

Emiatt egyébként pont az a közvetlen kapcsolat van meg a folyóval, ami Budapesten a rakpartokra rakott autóutak miatt annyira hiányolunk. A város tehát tartogat meglepetéseket, de semmiképp sem ijesztő, hovatovább vannak, akiknek már így is túl turistás: jól marketingelt látnivalókból van bőven.

 

GYALOGHÍD A MILJACKA FOLYÓN, KÖZVETLENÜL A SZARAJEVÓI SZÉPMŰVÉSZETI AKADÉMIA ÉPÜLETÉVEL SZEMBEN.

 

3. Szarajevó történelme és a magyar történelem több ponton összefut. 1908-ban, Bosznia annektálása után a város hivatalosan is az Osztrák-Magyar Monarchia részévé vált, de a Bosznia vilajetet az Oszmán Birodalom már 1878-ban átengedte Bécsnek és Budapestnek. Ez meg is látszik a városon: néhány épület és városrész szinte azt az érzést kelti, mintha valóban Bécsben vagy Budapesten járkálnánk. Gavrilo Principről nem is beszélve.

 

A SZARAJEVÓI EGYETEM JOGI KARÁNAK ÉPÜLETE 1850-BŐL.

 

4. Szarajevóban jókat lehet enni. Nagyon jókat. A konyha karakterében nem különbözik karakteresen a horváttól vagy a szerbtől – dehát hogyan is különbözne, ha ebben országban főleg horvátok és szerbek élnek.

 

Csevapot kajmakkal és lepénnyel érdemes például enni, a balkáni-török konyha egyik legcsodálatosabb találmányával, ayrannal kísérve (otthon is érdemes elkészíteni: fele joghurt, fele víz, bőkezűen sózva), de érdemes betérni egy aščinicába is, ezek kis kifőzdék, igazi hétköznapi ételekkel, csak és kizárólag helyi közönséggel, és

 

van köztük olyan is, ahol még Őfelsége Habsburg Ottóról is van fotó, amint náluk evett.

 

Az oszmán hatás máig érződik Szarajevóban: kevesebb a disznó és több a hegyekben egyébként is jól tartható bárány. Ezt Boszniában jellemzően egyben sütve készítik, nyárson – azzal a módszerrel, amit egy ENSZ-békefenntartó valószínűleg csak spit roastként ismer. Ahhoz viszont, hogy ilyenből, azaz janjetinából rendeset együnk, érdemes kimozdulni a városból a Szarajevó környéki hegyek útmenti báránysütőihez.

 

A BOSNYÁK SPIT ROAST:  BÁRÁNY NYÁRSON. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

5. Akit a filmek és a vizuális kultúra érdekel, annak Szarajevó kihagyhatatlan. Magának a városnak az esztétikája is nagyon izgalmas: a szocialista modernista Novi Grad, a hegyoldalba épített Ciglane, a Baščaršija törökös bazársora, rögtön mellette az osztrák-magyar paloták, templomok, zsinagógák és mecsetek eklektikája még laikus szemmel is meghökkentő, pláne olyanoknak, akik fotós vagy filmes szemmel nézik az egészet.

 

Tarr Béla is itt működtetett filmiskolát egészen 2016-ig, akkor is csak a pénz miatt hagyta ott a várost.

 

Itt működik Európa egyik legkomolyabb filmfesztiválja is. Véletlen? Aligha! Szarajevó ugyanis nemcsak szép, hanem vizuálisan meglepő és szokatlan város is. Aki csak egy filmet nézne róla, kezdje Danis Tanović 2017-es Srmt u Sarajevujával:

 

 

FOTÓK: Szűcs Donát / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás