+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2020. november 21. szombat, 17:50
Aki szeret utazni, annak a koronavírus-járvány rendesen megnehezíti most a dolgát. Álmodozni viszont lehet, és érdemes is: a daytoni békeszerződés 25. évfordulójának alkalmából elmondjuk azt is, miért Szarajevóba vezessen az első utad, ha megnyílnak a határok.

 

Bosznia-Hercegovina lenyűgöző hely. A Dinári-hegység átszeli az egész országot, az ország déli részén folyó Neretva völgye pedig Európa legszebb helyei közé tartozik, és akkor a rejtett, szinte ismeretlen kincseiről még nem is beszéltünk. A főváros, Szarajevó méltatlanul alulértékelt a magyar utazók körében: most elmondjuk, hogy az Ismert Magyar Fapados balkáni járatainak alacsony jegyárától függetlenül miért ide vezessen az első utad, ha már karantén nélkül lehet visszautazni Magyarországra.

 

1. Szarajevó Európa Jeruzsáleme, a Balkán Rómája, Bosznia Firenzéje, lényegében akármennyi ilyen hülye jelzőt kitalálhatunk rá. Bár a közhiedelem Párizst vagy Rómát tartja a szerelem városának, az elgondolás téves:

 

a szerelem városa Szarajevó.

 

Ki akarna egy nyugati tucathétvégét valaki fontossal eltölteni olyan metropoliszokban, ahol minden személytelen és mindenki rohan, amikor ezt megteheti Budapesttől kevesebb mint 600 kilométerre is egy olyan helyen, ami pont erre van kitalálva? Egy olyan helyen, ahol még nem kell szégyellősen dugdosni a bureket, ha éppen hús van benne, és ahol nem egy Instagram-sztereotípiát élsz és fotózol újra, hanem olyan élményekkel gazdagodhatsz, ami autentikus és saját?

 

LÁTVÁNY A SZARAJEVÓI PÁLYAUDVAR MELLETTI AVAZ TWIST TORONY, AZ EGYKORI JUGOSZLÁVIA LEGMAGASABB FELHŐKARCOLÓJÁNAK TETEJÉRŐL.

 

2. Szarajevó egy magyarnak pont komfortosan idegen. A belvárosban minareteket látni, de római katolikus templomokból is van jó pár. A Miljacka folyó keresztülszeli a várost, pont mint Budapestet a Duna – vagyis nem pont, hiszen

 

Szarajevó folyóját legfeljebb miniatűr Dunácskának lehet nevezni, persze a városnéző villamos itt is ugyanúgy párhuzamosan halad vele.

 

Emiatt egyébként pont az a közvetlen kapcsolat van meg a folyóval, ami Budapesten a rakpartokra rakott autóutak miatt annyira hiányolunk. A város tehát tartogat meglepetéseket, de semmiképp sem ijesztő, hovatovább vannak, akiknek már így is túl turistás: jól marketingelt látnivalókból van bőven.

 

GYALOGHÍD A MILJACKA FOLYÓN, KÖZVETLENÜL A SZARAJEVÓI SZÉPMŰVÉSZETI AKADÉMIA ÉPÜLETÉVEL SZEMBEN.

 

3. Szarajevó történelme és a magyar történelem több ponton összefut. 1908-ban, Bosznia annektálása után a város hivatalosan is az Osztrák-Magyar Monarchia részévé vált, de a Bosznia vilajetet az Oszmán Birodalom már 1878-ban átengedte Bécsnek és Budapestnek. Ez meg is látszik a városon: néhány épület és városrész szinte azt az érzést kelti, mintha valóban Bécsben vagy Budapesten járkálnánk. Gavrilo Principről nem is beszélve.

 

A SZARAJEVÓI EGYETEM JOGI KARÁNAK ÉPÜLETE 1850-BŐL.

 

4. Szarajevóban jókat lehet enni. Nagyon jókat. A konyha karakterében nem különbözik karakteresen a horváttól vagy a szerbtől – dehát hogyan is különbözne, ha ebben országban főleg horvátok és szerbek élnek.

 

Csevapot kajmakkal és lepénnyel érdemes például enni, a balkáni-török konyha egyik legcsodálatosabb találmányával, ayrannal kísérve (otthon is érdemes elkészíteni: fele joghurt, fele víz, bőkezűen sózva), de érdemes betérni egy aščinicába is, ezek kis kifőzdék, igazi hétköznapi ételekkel, csak és kizárólag helyi közönséggel, és

 

van köztük olyan is, ahol még Őfelsége Habsburg Ottóról is van fotó, amint náluk evett.

 

Az oszmán hatás máig érződik Szarajevóban: kevesebb a disznó és több a hegyekben egyébként is jól tartható bárány. Ezt Boszniában jellemzően egyben sütve készítik, nyárson – azzal a módszerrel, amit egy ENSZ-békefenntartó valószínűleg csak spit roastként ismer. Ahhoz viszont, hogy ilyenből, azaz janjetinából rendeset együnk, érdemes kimozdulni a városból a Szarajevó környéki hegyek útmenti báránysütőihez.

 

A BOSNYÁK SPIT ROAST:  BÁRÁNY NYÁRSON. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

5. Akit a filmek és a vizuális kultúra érdekel, annak Szarajevó kihagyhatatlan. Magának a városnak az esztétikája is nagyon izgalmas: a szocialista modernista Novi Grad, a hegyoldalba épített Ciglane, a Baščaršija törökös bazársora, rögtön mellette az osztrák-magyar paloták, templomok, zsinagógák és mecsetek eklektikája még laikus szemmel is meghökkentő, pláne olyanoknak, akik fotós vagy filmes szemmel nézik az egészet.

 

Tarr Béla is itt működtetett filmiskolát egészen 2016-ig, akkor is csak a pénz miatt hagyta ott a várost.

 

Itt működik Európa egyik legkomolyabb filmfesztiválja is. Véletlen? Aligha! Szarajevó ugyanis nemcsak szép, hanem vizuálisan meglepő és szokatlan város is. Aki csak egy filmet nézne róla, kezdje Danis Tanović 2017-es Srmt u Sarajevujával:

 

 

FOTÓK: Szűcs Donát / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás