+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szabó Zoltán
2020. november 21. szombat, 17:52
Amikor elhangzik a Balkán szó vagy a balkáni jelző, többnyire valamilyen negatív jelentéstartalmat társítunk hozzá. Szabó Zoltán hosszúhetényi borásznál ez egészen másképp működik: meg is mutatja, miért!

 

Pécsi vagyok, mondhatni afféle előbalkáni, itt megtanultuk, hogy akik élnek, azok délnek mennek. Adja is magát.

 

Persze van, akinek ez csak a horvát tengerpartot jelenti, oda is végig sztrádán megy. Holott nyílegyenes út visz lefelé a dalmát tengerpartig, és az útba eső Bosznia-Hercegovina ha lehet, még több izgalmat tartogat, mint a végcél. Megpróbálom elmagyarázni, miért rajongok ezért az országért. Bő tíz éve majdnem minden évben el kell, hogy látogassak oda, egyszerűen addiktív.

 

A NERETVA VÖLGYÉBEN

 

A BLIHA-VÍZESÉS AZ ORSZÁG NYUGATI CSÜCSKE FELÉ

 

Bosznia Pécsről csak 130 kilométer. Igaz, két határon is át kell menni, de utána egy másik világban találjuk magunkat. Ami meglepő módon egy pécsinek még otthonos is. A Tettye városrészt, ahol évszázadokig a város falán kívülre telepített bosnyákok (és egyéb muzulmán népek) laktak, nagyon hasonlóan formálták, mint az az őshazában is jellemző.

 

BLAGAJ, PÁR KILOMÉTERRE MOSTARTÓL

 

A MESTERSÉGESEN FELDUZZASZTOTT RAMA-TÓ

 

Bosznia a nyugalom apró szigete. Gyógyír a civilizációs csömörre. Amint a határhoz érek, még át se keltem a Száván, már megcsap a jól ismert illat: izzó parázs felett sül valamilyen szaftos hús, ami később egész utunkon elkísér. Azonnal tudom, hogy megérkeztem, hevesebben ver a szív, mégis, mintha csökkenne a vérnyomás.

 

AZ UNA FOLYÓ TÖBB SZAKASZON IS HATÁRT KÉPEZ HORVÁTORSZÁG ÉS BOSZNIA-HERCEGOVINA KÖZÖTT. ITT MÉG EGÉSZEN KICSI. A SZÁVÁBA FOLYIK AZTÁN BELE.

 

JANJETINA AS ITS BEST!

 

Bosznia a vizek országa. Elsőre furcsának tűnhet ez a kijelentés, hiszen csak egyetlen vacak kis tengerparti település jutott nekik. Mégis, bármerre megyünk, szinte mindenhol hegyek-völgyek között haladnak az utak, amit kristálytiszta vizű folyó kísér. Álomszép tavakban, impozáns vízesésekben, jótékony hatású hőforrásokban mártózhatunk meg. Az ember alig hiszi el, hogy szinte bármerre jár, a táj elképesztően gyönyörű.

 

A ŠTRBAČKI-VÍZESÉS AZ UNA-FOLYÓN TALÁLHATÓ, A HORVÁT-BOSNYÁK HATÁRON.

 

EZ MA MÁR TILOS, CSAK A KIÉPÍTETT ÖSVÉNYEN HALADHATUNK.

 

Bosznia az exjugoszláv tagállamok közös gasztronómiájának leghitelesebb forrása. Ezt elsősorban a bosnyákoknak (a muszlim lakosság) köszönhetjük, akik megőrizték a török-arab kultúrának ezt a szeletét. Kávé? Finomra őrölve, zaccosan, dzsezvában rotyogtatva. Burek? Házilag nyújtott, kívül ropogós tésztával, megannyi változatban, mindig meleg és friss. Csevap? Tájegységenként változó húsösszetétellel és lepényváltozatokkal. Meg ugye az elmaradhatatlan sült birka úton-útfélen.

 

A TRAVNIKI SAJTOK.

 

FRISS PITICA, AZAZ A HELYI LEPÉNY.

 

Bosznia a vallási és kulturális sokféleségek olvasztótégelye. Ami egyszerre jelent gazdagságot és zűrzavart. Ha nem hergelik őket, szépen eléldegélnek egymás mellett. Csak hát a nemzetiségi kártyát ott is előszeretettel kijátsszák.

 

AKNAVESZÉLY: MA MÁR RITKÁBBAN TALÁLKOZNI EZZEL A FELIRATTAL.

 

A MÚLT ÁRNYÉKA.

 

Bosznia-Hercegovina nem számít különösebben turisztikai desztinációnak. Szarajevó, Mostar, esetleg Medjugorje: általánosságban ennyit tudnak róla. Szerencsére. Mostanság viszont egyre több gazdag közel-keleti látogatja, elsősorban szaúdiak és kuvaitiak.

 

A VRBAS-KANYAR. BANJA LUKA ÉS JAJCE KÖZÖTT VÉGIG.

 

POČITELJ VÁRA HERCEGOVINÁBAN, A TENGERPART FELÉ.

 

Bosznia-Hercegovina lehetőség az időutazásra. A legtöbb városkép a magyar 80-as évekbe repít. Sokkal kevesebb nyomot hagy rajta a pénzvallású nyugati tömegkultúra. Az utolsó bástya volt egész Európában, ahol nem tudott megtelepedni a McDonald's, egészen 2011 végéig. Jellemzően nemzetközi áruházláncokkal se találkozni.

 

IDŐSEK ÁZTATJÁK MAGUKAT SRPSKE TOPLICE MELEGVÍZŰ FÜRDŐJÉBEN

 

NYÁR A SANA FOLYÓN.

 

Bosznia a felhőtlen szabadság földje. Ez akkor lesz különösképpen szembeötlő, amint dél felé elhagytuk az országot. Hirtelen mindenütt csupa tiltás, szabályozás, fizetni kell mindenért, ott húznak le, ahol tudnak, ettől pedig elszokunk addigra.

 

A JABLANICA-TÓ.

 

A MARTIN BROD-VÍZESÉS A HORVÁT-BOSNYÁK HATÁRON.

 

Bosznia viszont változik, szinte minden, amit fentebb felsoroltam. Aki teheti (és amint lehetséges), látogassa meg minél előbb ezt a tünékeny álomvilágot.

 

A KRAVICA-VÍZESÉSNÉL.

 

NA HELLÓ, BARIK!

 

(Nem tudom, beszerezhető-e még egyáltalán, jó szívvel ajánlom a Szőnyi Attila-féle útikönyvet, nagyon alapos, személyes és olvasmányos.) A fotók nem mind sajátok, útitársaim és barátaim képei közül is válogattam: Mester Zoltán, Molnár Ákos Zsolt, Sas Miklós.

 

Szarajevó kimaradt. Véletlen lenne? Aligha!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás