+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Vasárnap a válságstáb ülése után tartott sajtótájékoztatót a szlovák miniszterelnök: ekkor jelentette be az újabb szigorításokat és az ország teljes lezárásának lehetőségét arra az esetre, ha a szigorítások nem mérsékelik a vírus terjedését. A sajtótájékoztató egy pontján Matovič nyelvtani hibát vétve belegabalyodott a mondanivalójába, amit azzal viccelt el, hogy

 

„elnézést, ez magyarul volt.”

 

Matovič megjegyzését nagy felháborodás követte a szlovákiai magyarok részéről. 

 

Gyetyenyele, gyityinyili, nem szabad rá mekcsenyt tenni

 

A magyarokkal szembeni egyik leggyakoribb sztereotípia a szlovákok körében, hogy rosszul vagy egyáltalán nem beszélnek szlovákul. A sztereotípiának van némi alapja:

 

a magyar iskolákban a szlovák nyelvet nem idegen nyelvként oktatják, hanem anyanyelvként,

 

olyan alap nyelvismeretet feltételezve, ami egy magyar anyanyelvű, magyar környezetben élő gyereknek értelemszerűen nincs meg. Ez jelentősen megnehezíti a szlovák nyelv elsajátítását a magyar iskolákban – erről Filip Mónika, a szlovák oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára is beszélt a vele készült interjúnkban –, és a szlovák nyelvtan is elég bonyolult magyar szemmel nézve.

 

A szlovák nyelv nyelvtani szerkezete a latin grammatikán alapul, így hasonlít például a némethez: a főnevek három nembe sorolódnak, és a latin mintájára esetek szerint ragozzák őket. Csakhogy a szlovákban nem négy eset van, mint a németben, hanem hat, és 

 

a főneveket a szlovák nyelv nemenként négy, tehát összesen tizenkét főnévragozási minta alapján ragozza.

 

A nemek az igeragozás toldalékaiban is megjelennek, és mint minden nyelvben, a szlovákban is van egy csomó különleges szabály és kivétel: pédául hogy mikor kell az „i” helyett „y”-t írni, vagy mikor nem kell ékezetet (mäkčeň-t) tenni a lágy mássalhangzókra – erről szól a fenti, címbeli mondóka.

 

Az iskolában szerzett nem magabiztos nyelvtudás miatt előfordul, hogy a magyarok rosszul ragoznak, amikor szlovákul beszélnek: erre utalt Matovič is, amikor a saját maga által vétett nyelvtani hibára azt mondta vicceskedve, hogy az magyarul volt.

 

Čo si Maďar?

 

Ez a jelenség a fő humorforrása az egyik legnépszerűbb szlovák sitcomnak is. A nyolcadik évadnál tartó Szomszédok című sorozatnak egy szlovák és egy magyar házaspár a főhőse; az utóbbiak természetesen

 

erős magyar akcentussal beszélnek és helyenként rosszul ragoznak,

 

de egyébként a szlovák pár egyenrangú partnereként jelennek meg, és ez a sorozat ha ráerősít is a sztereotípiákra, a szerethető magyar karakterekkel pozitív képet sugároz a szlovákoknak a magyar kisebbségről.

 

Sok szlováknak viszont nemcsak az az alapélménye a magyarokkal, hogy azok rosszul ragoznak, hanem hogy nem is tudják megértetni magukat velük. Emiatt a „magyar” kifejezést a szlovák szlengben a „hülye, bamba, értetlen ember; ember, akivel nem lehet szót érteni” értelemben használják, ahogy ezt a jelenséget egy 2014-ben megjelent szlovák szlengszótár is rögzítette.

 

Čo si Maďar? (Mi az, magyar vagy?) – kérdezi az egyik szlovák a másiktól, ha az valamit nem ért, vagy nem tud kifejteni.

 

A szótár akkor felháborodást keltett a magyarok körében, volt olyan vélemény, hogy nem is szabadott volna megjelennie, mások szerint viszont ez nem változtatott volna a tényen, hogy pejoratív értelemben használják a „magyar" kifejezést, és ezt felesleges a tényt rögzítő szótáron számon kérni.

 

A szlovák miniszterelnök magyarozása viszont más kategória: annak, hogy a magyarok egy része valóban rosszul vagy nem szívesen beszél szlovákul, nemcsak a rossz nyelvtudás az oka, hanem az attól való félelem is, hogy kritika vagy nevetség tárgyává válhatnak, ha valamit rosszul mondanak szlovákul. Most éppen az egyik legfőbb közjogi méltóság tette őket nevetség tárgyává.

 

Lelkiismeretvizsgálat

 

Matovič kedden találkozott a Magyar Közösség Pártja képviselőivel, Berényi Józseffel, az MKP volt elnökével, Nagyszombat megye alelnökével, aki egyben tanácsadója is a miniszterelnöknek, valamint Forró Krisztiánnal, az MKP elnökével. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök töredelmesen elnézést kért a vasárnapi szavaiért: kifejtette, hogy minden rossz szándék nélkül, a köznyelvben elterjedt módon reagált a saját rossz megfogalmazására, de most már tudatosult benne, hogy ez sértő lehet a magyar közösség tagjai számára.

 

„Hamut szórok a fejemre, megvizsgálom a lelkiismeretemet, ügyelni fogok az ilyen kijelentésekre és elnézést kérek, ha ezzel bárkit megsértettem.”

 

– fogalmazott a szlovák miniszterelnök. Az öszintének tűnő bocsánatkérését Matovič kissé tompította azzal a megjegyzésével, hogy legközelebb ilyen esetben majd azt fogja mondani, hogy ez törökül volt, nehogy megsértsen valakit. Ezután viszon hosszan beszélt arról, hogy már egy ideje a „magyar kisebbség” helyett „magyar közösségként” hivatkozik a szlovákiai magyarokra, és azt is kifejtette:

 

belegondolt, milyen lehet a magyar közösség tagjának lenni, és őt magát is zavarná, ha állandóan kisebbséginek neveznék, mert lekicsinylőnek érezné azt.

 

A miniszterelnök és az MKP megbeszélésén Matovič azt kérte Berényiéktől, segítsenek neki a járvány elleni küzdelemben azzal, hogy kommunikálják a magyar közösségnek az intézkedések betartásának fontosságát, és azt is kiemelte, hogy a járvány gazdasági hatásait mérséklő felújítási alapból Dél-Szlovákiának is ugyanolyan mértékben kell részesülnie, mint az ország többi részének.

 

A sajtótájékoztatón Forró Krisztián magyarul is felszólalt,

 

röviden ismertette a legfontosabb személyes higiéniai óvintézkedéseket, és azok betartásának fontosságáról beszélt.

 

A járvány egyre erősödő második hulláma a szlovák kormánykoalíción belül is egyre nagyobb feszültségeket szít. Annyira elmérgesedett a helyzet Matovič és a szigorú intézkedéseket ellenző Richard Sulík, a libertárius Szabadság és Szolidaritás párt elnöke között, hogy a miniszterelnök szerint Sulíknak távoznia kellene a pártja éléről. Matovič szerint Sulík a magatartásával a szabályok be nem tartására biztatja az embereket, és ha emiatt még többen fognak szenvedni Szlovákiában, elvárja Sulíktól, hogy a kormányból is önként távozzon – írja a Hospodárske noviny.

 

NYITÓKÉP: Úrad vlády Slovenskej republiky / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás