+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 18. péntek, 13:00
William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte intézkedéseikkel a polgári szabadságjogokat sértették meg.

William Barr, Trump igazságügy-minisztere egy konzervatív főiskolán, Michiganben beszélt arról, hogy véleménye szerint a rabszolgatartás óta a koronavírus elleni kijárási korlátozások sértették leginkább az emberi szabadságjogokat – tudósít a The Hill.

 

Barr szerint az országos lezárások és a különböző kijárási tilalmak majdnem olyanok, mint a házi őrizet, és a rabszolgatartás óta ezek sértették leginkább a szabadságjogokat.

 

„A rabszolgatartás óta, amely egy másfajta korlátozása volt az emberi jogoknak, a »maradj otthon« rendeletek sértették leginkább a polgári szabadságjogokat az amerikai történelemben.” – véli az igazságügy-miniszter. Barr elítélte azokat a kormányzói döntéseket is, amik bezáratták a nem alapvető élelmiszereket árusító üzleteket, és arra utasították a lakosokat, hogy maradjanak otthon a járvány alatt.

 

Eddig se a Fehér Ház, se Donald Trump nem reagált Barr kijelentésére, ugyanakkor Trump nemrégiben üdvözölte a Pennsylvaniai szövetségi bíróság ítéletét, amely szerint a demokrata kormányzó, Tom Wolfe kijárási korlátozásai alkotmányellenesek voltak. Az amerikai elnök akkor úgy fogalmazott, hogy ez hatalmas győzelem Pennsylvaniának, és felkészülhet az ország többi része is.

 

Európában is akadnak kritikusai a kijárási korlátozásoknak

 

Ugyan Európában Svédországon kívül szinte mindenhol súlyos kijárási tilalmakat rendeltek el, azért akadtak olyan politikusok és politikai szereplők, akik Barrhoz hasonlóan a szabadságjogok súlyos korlátozásának tartották ezeket a rendeleteket.

 

Az Egyesült Királyságban például először a nyájimmunitás létrehozása volt a terv, azonban miután berobbant a járvány, kénytelenek voltak ott is súlyos korlátozásokat bevezetni, amivel szemben sokan tüntettek is. A legtöbb országban sokszor az utcára is vonultak azok, akik a kijárási korlátozások ellen vannak: a legtöbb ilyen esemény Németországban van, de volt már Spanyolországban, Írországban, de szeptemberben Magyarországon is tüntettek már egyszer. 

 

A miniszter csak Trump politikai érdekeit védi, és ez az Egyesült Államokban furcsa

 

Barrt már többször megvádolták azzal, hogy a feladatát nem látja el hibátlanul, és helyette csak az elnök politikai érdekeit védi. Amerikában ugyanis nincs igazságügyi minisztérium, hanem a legfőbb ügyész lát el olyan feladatokat, mint Európában egy igazságügy-miniszter.

 

Ugyan a legfőbb ügyészt mindig az elnök nevezi ki, azonban a napi politikai harcoktól általában távol tartja magát, és betartva a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerét, esetenként akár szembe is megy az elnök politikai akaratával, ha az ellentétes az alkotmánnyal vagy valamilyen szövetségi törvénybe ütközik. 

 

Azonban Barr ennek nem mindig tesz eleget: például

 

korábban az elnök kérésére kirúgott egy ügyészt, aki Trump üzleti köreit is vizsgálta.

 

Barr egyébként már a második igazságügy-minisztere Trumpnak. Elődjének, Jeff Sessionsnek sokak szerint azért kellett távoznia, mert Trump szerint nem volt eléggé lojális hozzá, például azzal, hogy felmentette magát a Mueller-nyomozás alól, így Trump nem tudott közvetlenül hatni a nyomozásra. Emiatt meg is romlott a kapcsolatuk, és végül Sessiont arra kötelezte Trump, hogy adja be lemondását.

 

William Barr már nem először kerül a hírekbe vitatott kijelentései miatt: még az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást, illetve Trump kampánycsapata és az oroszok közötti összejátszást vizsgáló Mueller-jelentés után nyilatkozta azt, hogy a jelentés teljesen felmentette Trumpot. Ezután a korábbi különleges ügyész egy közleményt adott ki, miszerint Barr kijelentései több helyen pontatlanok voltak a jelentés kapcsán.

 

De Barr támogatta Trumpnak azt a narratíváját is, ami szerint a levélszavazatok nem megbízhatóak: egy CNN-nek adott interjújában arról beszélt, hogy Trumpnak igaza van, és a levélszavazatokkal valóban könnyű beavatkoznia az amerikai választásba egy idegen országnak, mivel több ezer szavazatot tudnak így kinyomtatni, miközben valójában ez nem ilyen egyszerű

 

Az amerikai választások november 3-án lesznek, ahol a regnáló Trump-Pence duót a demokrata Joe Biden és Kamala Harris párosa hívja ki. Az elnök mellett a teljes Képviselőházat és a Szenátus harmadát is ekkor választják majd meg.

 

NYITÓKÉP: William Barr (jobbra) és Donald Trump (balra) emlékezik meg az elesett amerikai katonákról 2019-ben. Forrás: Office of Public Affairs / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás