+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. július 10. péntek, 16:24
Dorner Lajos szerint nonszensz a felújítás, mert aközben úgyis rájönnek majd, hogy inkább újjá kéne építeni a Lánchidat, így pedig a végén sokkal hosszabb és költségesebb lesz az egész. A VEKE-elnök szerint alapból csak 20-25 százalékkal kerülne többe az újjáépítés, mint a felújítás, a főváros viszont kérdésünkre közölte: ragaszkodnak a felújításhoz.

A kormány és a főváros már nyár eleje óta harcol azon, hogy kinek is a felelőssége, hogy a Lánchíd rossz állapotban van, a felújítás megkezdése is egyre tolódik.

 

Június közepén Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az Azonnalinak azt nyilatkozta, hogy először augusztus végén tudják majd kiírni a közbeszerzést a híd felújítására, mert hiába van 180 milliárd forintja a fővárosnak államkötvényben, anyagi nehézségekkel küzdenek, például amikor új költségvetést csináltak februárban a fővárosnak, kitervezett belőle a kormány egy 60 milliárdos hitelt, amelyre nem volt felhatalmazása, egyébként pedig a források egy része fejlesztési feladatokhoz kötött, közben a BKV-nak idén 20 milliárdos vesztesége lehet, a kormány pedig a fővárost nettó finanszírozóvá tette.

 

Most már ott tart a küzdelem, hogy a Magyar Nemzet értesülései szerint a kormány egyfajta ultimátumot akar adni az ellenzéki vezetésű fővárosnak:

 

amennyiben Budapest vezetése nem ír ki közbeszerzést a Lánchíd felújítására szerdától számítva két héten belül, a kormány átveszi a fővárosi önkormányzat alá tartozó Lánchíd ügyét.

 

A kormány nem ért egyet azzal, hogy a főváros a fent említett anyagi okokból nem tudja hamarabb kiírni a közbeszerzést, ugyanis szerintük Tarlós István kifejezetten jó anyagi helyzetben adta át a főpolgármesteri széket Karácsony Gergelynek, rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a fővárosnak 180 milliárd forintja van államkötvényben. A főváros erre azzal szokott reagálni, hogy ez a 180 milliárd nagyrészt le van kötve, nem tehető könnyen pénzzé, ezen felül pedig csak hitelük van.

 

Az egymásra mutogatás közben az ellenzék az idei augusztus huszadikai tűzijáték kihagyásával is tematizál, szerintük az erre szánt összeget inkább a Lánchíd felújítására kéne fordítani.

 

A kommunikációs csatározás közben viszont mintha egy fontos műszaki kérdésről nem esne szó: felújítani kell-e a Lánchidat, vagy pedig teljesen újjáépíteni?

 

A szimbólum megmaradna az újjáépítésnél is, de sokkal jobban járnánk

 

Az Azonnali már meg is kérdezte a budapestiek véleményét Lánchíd-ügyben, és az egyik kérdésünk pont az volt, hogy szerintük felújításra vagy újjáépítésre van-e szüksége a hídnak.

 

 

A megkérdezettek többsége annyira ikonikusnak tartja a hidat, hogy hallani sem akar a teljes újjáépítésről, az viszont egy kevésbé ismert tény, hogy a Lánchíd a mai formájában már nem az eredeti, sőt, egyenesen a harmadik híd. A William Tierney Clark tervezte hidat 1911 és 1914 között az acélszerkezet elbontásával teljesen kicserélték, ezt a második hidat pedig a második világháború végén, 1945-ben a németek felrobbantották. így az 1949-es visszaépítésekor a hídnak már csak nagyjából a háromnegyedét tudták megmenteni, a maradék egynegyedét akkor gyártották hozzá.

 

Az újjáépítések során habár a Lánchíd szerkezete és kinézete valamelyest változott, fő formája megmaradt a réginek, így

 

egy ismételt újjáépítés esetén sem kell attól tartaniuk a fővárosiaknak, hogy Budapest elveszíti egy szimbolikus építményét.

 

Az újjáépítésnek pedig szakmai szempontból sokkal több előnye van, mint a felújításnak – mondta Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke az Azonnalinak.

 

Dorner elmondása szerint a hidászszakemberek úgy vélekednek, hogy egy felújítás jelenleg csak 20-25 százalékkal kerülne kevesebbe az újjáépítésnél, ez a különbség pedig a Lánchíd állapotának romlásával egyenesen arányosan csökken, és eljöhet az a pont is, amikor már a teljes újjáépítés lesz az olcsóbb.

 

Az anyagi érvek mellett a VEKE elnöke hangsúlyozta, hogy

 

egy felújítás esetén igen jelentős az esély arra, hogy olyan rossz állapotú elemeket találnak a híd szerkezetében, ami miatt végül nem is maradna más megoldás, mint a teljes újjáépítés.

 

Ezt a lehetőséget Dorner szerint a hídmérnökök már 2019-ben vázolták a főváros vezetésének.

 

Ha pedig ez bekövetkezik, az egyszerre két dolgot is jelent: csúszni fognak a munkálatok, mert a közbeszerzést újra ki kell írni, immár az újjáépítésre, illetve ehhez új terveket is kell készíteni, ami nemcsak munka befejezésének az idejét tolja el, hanem többletkiadást is jelent, mert így természetesen az addigra megkezdett felújítást és az újjáépítést is ki kell fizetni.

 

Az újjáépítés mellett szól Dorner szerint az is, hogy a mai, modern acélok felhasználásával egy könnyebb, viszont sokkal erősebb, tartósabb szerkezetet kaphatna a híd, ami akár újabb száz évig is állhat, ellentétben a felújításos verzió hidászok által becsült 20-30 évével, ami után tetszik vagy sem, de úgyis újjá kell építeni a hidat.

 

A VEKE elnöke itt konkrét történeti példával érvelt az Azonnalinak: szerinte nem véletlenül választották 1911-ben is elődeink a teljes újjáépítést, a döntés helyességét a történelem igazolta, hiszen az 1910-es évek újjáépítése után a híd úgy tartotta magát száz évig, hogy közben egy robbantás sem tudta teljesen elpusztítani.

 

Miért nem került akkor eddig szóba az újjáépítés?

 

Az Azonnali kérdésére, hogy ha ennyi érv szól a felújítás ellen, a politikai szereplők miért nem beszélnek mégsem az újjáépítésről, Dorner elmondta, hogy

 

annyira hiszterizált már a politikai közélet, hogy képtelenek józanul, műszaki megoldásokat mérlegelve dönteni.

 

Erős politikai nyomás nehezedik a városvezetésre, és nem azért, mert a kormány csak 6 milliárd forinttal akar beszállni a munkálatokba, hanem mert például legutóbb két hetet adott a kormány a közbeszerzés kiírására, különben elveszik a fővárostól a felújítási projektet.

 

A főváros azzal érvel az újjáépítés ellen, hogy most csak a felújításra van meg a tervdokumentáció, az újjáépítésre másik kellene, annak az elkészítése újabb hónapokba telne, arra pedig nincs idő, most már nincs választás, ezt kell végigvinni.

 

A VEKE elnöke szerint viszont van választás,

 

egy száz évre tervezett híd esetében pár hónap már nem számít, igenis fel kell vállalni a műszakilag helyes döntést.

 

Van ráadásul egy másik határidő is, a kormány ugyanis száznyolcvan napot engedélyezett a híd lezárásához a munkálatok idejére, ez viszont a hídmérnökök szerint pont akkor bizonyulhat kevésnek, amikor a felújítás közben rájönnek, hogy mégiscsak újjáépíteni kéne, és mindent újra kell kezdeniük. Ha a főváros már az elején újjáépítésben gondolkozna, elegendő lenne ez a száznyolcvan nap.

 

Dorner szerint ha a főváros most kapkodva kiírja a tendert – ami úgy gondolja, hogy esélyes, az Azonnalinak elmondta, hogy a felújításra vonatkozó pályázati kiírása az augusztusra vonatkozó korábbi ígéretek ellenére akár már a napokban is megjelenhet –, amiben maradhattak hibák, a kivitelezők magas kockázatot látva nagyon drága ajánlatokat adnak majd, és az egész hercehurca kezdődhet elölről. Hozzátettte:

 

a huzavona pedig akár a 2022-es választásokig is eltarthat, mert a kormánynak sem áll érdekében, hogy megoldódjon a híd problémája, így felújítás vagy újjáépítés helyett kampánytéma lehet a Lánchídból.

 

Arra a kérdésünkre, hogy mit szólna a Lánchíd kormányzati átvételéhez, a VEKE elnöke azt mondta:  „A Széchenyi Lánchíd rendbetételének kormány általi átvállalása akkor támogatható, ha az nem felújításra, hanem a híd teljes újjáépítésére vonatkozik. Üdvös lenne, ha ez az eredeti elképzelések szerint csomagként a Váralagutat, a pesti villamos- és közúti alagutat és a Széchenyi teret is tartalmazná.”

 

Szerinte az utókort úgysem fogja érdekelni, ki, mikor és hogyan építkezett. Az elmúlt évszázadokból is maximum Széchenyi neve maradt meg, Sina Simon nevét, aki anno megszervezte a finanszírozást és a szükséges pénz döntő részét adta a Lánchídra, csak kevesek ismerik.

 

Pontosan ugyanígy nem fogja érdekelni a polgárokat az sem, hogy most kik teszik rendbe a hidat és milyen forrásból.

 

A főváros vezetése a felújításhoz ragaszkodik

 

Az Azonnali a főpolgármesteri hivatalt is megkereste az ügyben, sajtóreferensüktől megtudtuk, hogy a főváros a Lánchíd felújítását fogja elvégezni.

 

Itt kiemelték, hogy az előző és az új városvezetés is vizsgálta már az újjáépítés lehetőségét, az előző a felújítás mellett döntött, mivel

 

az újjáépítés jelentős csúszást eredményezett volna, és az „előzetes, nagyvonalú becslések” szerint is jelentősen többe, akár duplájába került volna.

 

Hozzátették, hogy ez a mérnökök véleménye, de konkrét összeget csak kész engedéllyel rendelkező terveknél lehet becsülni, koncepciókra csupán hozzávetőleges számok vannak, illetve hangsúlyozták, hogy a kormány nem hagy annyi adóbevételt a fővárosban, amiből az utak és hidak tervszerű felújítása biztosítható lenne.

 

A főpolgármesteri hivatalnál megerősítették az Azonnali értesülését is, ami szerint jelenleg csak a Lánchíd felújításához van tervdokumentációjuk, egy újjáépítéshez szükséges új dokumentációhoz új tervezői szerződés is kell, a tervező kiválasztásához pedig új közbeszerzési eljárás, a terv elkészítése, új engedélyeztetés, és a műemlékvédelmi hatósággal való egyeztetés. Szerintük ez akár két év csúszást is jelenthet.

 

Érdeklődtünk arról is, hogy nem tartanak-e a VEKE elnöke által vázolt szcenáriótól, hogy a felújítás közben jönnek rá arra, hogy olyan rossz állapotban vannak egyes elemek, hogy végül mindenképpen a teljes újjáépítést kell majd választaniuk.

 

A főpolgármesteri hivatal közlése szerint

 

a Fővárosi Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt. (FŐMTERV) azt mondta, hogy ennek kicsi a kockázata,

 

és a határidő egyébként is csak a teljes forgalomkorlátozásra vonatkozik, nem az egész felújításra. Tisztázták azt is, hogy a felújítás során csak a hídtest újulna meg, a 2-es villamos alagútja maradna a régiben.

 

Kérdésünkre, hogy 2022-ig meg fog-e történni a Lánchíd felújítása, annyit válaszoltaK, hogy „sosem jelentett ilyet ki senki”.

 

A kormány Budapest-politika szakmai műhelyének, a Budapest Fejlesztési Központnak (BFK) is elküldtük kérdéseinket, de azokra cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

 

NYITÓKÉP: Varsányi Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali mindig közép-európai lapként tekintett magára, az eszme azonban nem csak Budapesten van jelen. Indul a nagy trianoni szomszédvita!

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

HC Strache úgy indulna Bécsben saját listával, hogy azt se tudni róla, bécsi lakos-e egyáltalán. Ha Strachét kizárják a versenyből, akkor a Stache-párt óv, ha nem zárják ki, akkor meg a volt pártja teszi ezt.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás