+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. június 29. hétfő, 11:10
Most vasárnap előrehozott választások lesznek délnyugati szomszédunknál. Az Azonnali képbe hoz az okokat, az indulókat és az esélyeket illetően.

+ Miért választanak egyáltalán a horvátok most, nemrég volt valami választás náluk?

 

Tavaly év végén elnökválasztás volt, amelynek második – már idén januárban lezajlott – fordulóját meglepetésre a szociáldemokrata Zoran Milanović nyerte meg.

 

Most vasárnap előrehozott parlamenti választások lesznek, azaz a parlamentet választják

 

– ez persze azt jelenti: új kormány fog majd felállni.

 

+ Miért kellett előrehozni, valami baj történt?

 

Hát, a koronavírus elég nagy baj volt. A hivatalos indoklás szerint emiatt – mármint egy esetleges második hullámtól való félelem miatt – kellett az eredetileg ősz végén megtartandó parlamenti választást előrehozni. Azaz olyan nagyon sokkal hamarabb nem oszlatta fel magát a parlament.

 

A politikai (igazi) ok az, hogy Andrej Plenković, a jelenlegi HDZ-s konzervatív kormányfő abban bízott: ha most tartják a választásokat, akkor még a járványkezelő személye lesz döntő, és nem a gazdasági válság fog dominálni. Ennek megfelelően a plenkovići kampány egyik jelszava is az, hogy „Válságban mutatkozik meg a vezető”.

 

BIZTONSÁGOS HORVÁTORSZÁGOT ÍGÉR A HDZ. FOTÓ: HDZ / FB

 

+ Bejön Plenković számítása, és marad kormányfő?

 

Jóval szorosabb lesz a küzdelem, mint amire számított,

 

ugyanis a szociáldemokraták (SDP) egyrészről gyakorlatilag az egész balközepet összefogták egy választási listán, másrészről meglepetésre eléggé feljöttek Plenković mögé. Még az sem kizárt, hogy megint meglepetés lesz, és a szociáldemokraták vezette koalíció fut be elsőnek.

 

+ Azaz Plenković kormányfői széke eléggé inog?

 

Inog, persze, de azért elég valószínűtlen, hogy egy baloldali kormányfő jöjjön. Hiába állnak jól a szocdemek és szövetségeseik, nem valószínű, hogy abszolút többséget szereznek a zágrábi parlamentben. A fő kérdés inkább az, hogy Plenkovićnak sikerül-e többséget találnia maga mögött – ezt vagy a balközéppel próbálhatja meg (ekkor nagykoalíció jönne), vagy a szélsőjobboldallal (de az meg nem kedveli Plenković mérsékelt irányvonalát).

 

+ Plenković nem az egész jobboldal jelöltje?

 

Dehogyis! Noha a horvát jobboldalt gyakorlatilag az ország függetlensége óta komoly ellenfél nélkül tudta uralni a Franjo Tudjman alapította Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), a párt most kapott egy ellenlábast jobbról. Ennek két oka van.

 

Egyrészről Plenković eleve annyira behúzta a HDZ-t középre, hogy az már sokaknak nem tetszett, a párt nem véletlenül zuhant nagyon a tavalyi EP-választáson is, és vesztette el aztán az államfőválasztást. Másrészről

 

a HDZ-től jobbra állók Miroslav Škoro személyében találtak egy integratív embert.

 

A szlavóniai származású énekes-borász, aki egykoron Pécsett volt horvát konzul, az elnökválasztáson a szavazatok több, mint negyedét szerezte meg. Erre a népszerűségre építve hozta létre a Haza Mozgalmat (DP), amely most komoly kihívója jobbról a HDZ-nek.

 

+ De a Haza Mozgalom és a HDZ szerezhet többséget?

 

Matematikailag igen, de egyáltalán nem biztos, hogy Škoroék belemennek egy Plenković-kormányba. Škoronak az tetszene, ha a HDZ egy radikálisabb politikust tenne meg kormányfőnek. Igaz, ha a HDZ meg újra jobbrább csúszik, akkor meg a Haza Mozgalom veszti értelmét, és a Škoro-hívek visszamennek a HDZ-hez.

 

+ Škoro hatalomra segítene egy baloldali kormányt?

 

Az, hogy most Horvátországban baloldali államfő van, sokban Škoronak köszönhető, mert ő nem állt ki a második fordulóban Kolinda Grabar-Kitarović HDZ-s államfőjelölt mellett, így a Škoro-hívek többsége nem szavazott át. A HDZ ezért most azt terjeszti: Škoro most is majd a baloldalt segíti hatalomba.

 

De egy parlamenti választás mégiscsak más, itt egy kormánynak kell a végén kijönnie. Márpedig a Haza Mozgalom és a baloldal programja tényleg olyan messze áll egymástól, hogy

 

el lehet talán hinni Škoronak, amikor azt ígéri, hogy semmiképpen sem állna össze a szociáldemokratákkal.

 

A KÖZGAZDASÁGTANBÓL DOKTORÁLT MIROSLAV ŠKORO ÉNEKESKÉNT VOLT EDDIG HÍRES, INNEN VÁLTOTT A POLITIKÁBA. FOTÓ: MŠ / FB

 

+ Jó, tehát a HDZ és Škoro a jobboldal. Van még más is ott?

 

Fontos jobboldali párt nincs, ők ketten versenyeznek a jobboldali voksokért. Van még a Most (Híd) nevű protestpárt, amely 2015 és 2016 között a HDZ-vel kormányzott együtt, ez egy társadalompolitikailag klerikális, gazdaságilag neoliberális párt. Sokat veszítettek a jelentőségükből, de azért – főleg mert a dalmát részeken még erősek – lesznek képviselőik a zágrábi parlamentben. Plenkovićot ők se kedvelik.

 

+ Amúgy mi a bajuk a jobboldalon sokaknak Plenkovićtyal?

 

Az, ami

 

baja lenne számos magyar jobbosnak, ha Pokorni Zoltán lenne jelenleg a Fidesz elnöke és az ország miniszterelnöke.

 

Plenković egyértelműen a párt mérsékelt szárnyát képviseli, 2016-ban tért haza brüsszeli EP-képviselőségből, azaz sokak szemében eleve túl brüsszelita.

 

+ A HDZ milyen párt amúgy?

 

Leginkább: hatalmas. Egy négymilliós országban van több, mint 300 ezer tagja. Hivatalosan konzervatív párt, amely kiáll a keresztény családmodell és a szabad piac mellett. Valójában erősen klienspárt, amely gazdasági programjában sok etatista elemet is tartalmaz. Nagyon sokan karrierokból állnak be a pártba. Amúgy Franjo Tudjman után a pártot főleg – Tomislav Karamarko kivételével – mérsékelt politikusok (mint a korrupció miatt elítélt Ivo Sanader) vezették, azaz e téren Plenković nem nagyon lóg ki a párttörténetben.

 

+ És ki a baloldal?

 

A klasszikus baloldalt a szociáldemokraták (SDP) jelentik, akik most több kisebb-nagyobb balliberális párttal alkotnak koalíciót. Itt van az isztriai megyét kvázi állampártként uraló, horvát-olasz Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS/DDI), a balliberális Polgári Liberális Szövetség (Glas), a Nyugdíjaspárt (HSU) vagy a balra sodródott helyi FKGP, a Parasztpárt (HSS). Ők közösen alkotják a Restart választási listát.

 

BALOLDALRÓL AZ IDÉN 40 ÉVES DAVOR BERNADIĆ, AZ SDP ELNÖKE HÍVJA KI PLENKOVIĆOT EGY BALOLDALI-LIBERÁLIS KOALÍCIÓ, A RESTART ÉLÉN. FOTÓ: SDP / FB

 

De ezúttal lesz nekik újbalos ellenfelük, ugyanis számos kis újbalos, marxista, titóista, feminista és zöld párt összeállt Baloldali-Zöld Koalíció néven, nekik Zágrábban akár a 10 százalékra is jó esélyük van. Eleve kérdéses persze, hogy ők hajlandóak lennének-e összeállni a Restarttal – mással biztos nem –, de még inkább kétségesebb, hogy egy Restart-újbalos-kormánynak lenne-e többsége (valószínűleg nem).

 

HORVÁTORSZÁG LEHET SZLOVÉNIA ÉS LENGYELORSZÁG UTÁN A HARMADIK KELET-EURÓPAI ÁLLAM, AHOL AZ ÚJBALOLDAL PARLAMENTI HELYET SZEREZ. A KÉPEN A HORVÁT BALOLDALI-ZÖLD KOALÍCIÓ LEADJA AZ AJÁNLÁSAIT ZÁGRÁBBAN. FOTÓ: FB / M

 

+ Ki lesz a kormányfő akkor?

 

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Plenković tud maradni a kormányfői székben, de kérdéses, hogyan és kivel.

 

A legkényelmesebb az lenne számára, ha a HDZ szerezne annyi mandátumot, hogy pár kicsike párttal és a kisebbségekkel együtt is meglenne a többsége – ekkor se a Restartra, se Škorora nem kéne támaszkodnia. Ha ez nem jön össze, akkor vagy nagykoalíciót csinálhat a Restarttal (bár tegyük hozzá: a Restartban vannak olyan pártok, amelyek ebben az esetben ellenzékbe mennének), vagy Škoroval áll össze, de a széljobbnak akár az is lehet a feltétele, hogy ne Plenkovićot jelölje a HDZ.

 

+ Mely pártok ugorják meg a parlamenti küszöböt?

 

Nincs országos parlamenti küszöb, mert nincs országos lista. Az ország választási régiókra van osztva, és itt kell mandátumot szerezni, azaz lehetséges, hogy egy párt, amely országosan 1-2 százalékon áll csak, de valamely régióban erős, bejut.

 

Akik biztos ott lesznek az új parlamentben: a HDZ, a Restart (és az ott induló pártok), a Škoro-párt, a Most (Híd). Vélhetően lesz legalább egy képviselője az újbalnak, és egy a populista Élő Fal pártnak. Talán a korrupt zágrábi polgármester minipártjának, a Bandić365-nek és valamely kis liberális listának is összejön egy-egy mandátum.

 

+ Kik a liberálisok?

 

A liberálisok egy része a Restartnál indul. A legrégebbi horvát párt, a liberális Horvát Néppárt (HNS) azonban most önállóan indul, ők eddig Plenkovićtyal kormányoztak, amit a szavazóik nem vettek jó néven, azaz kevés esélyük van akár csak egy mandátumot is szerezni. És vannak még a HNS-ből kiszakadt Reformisták, akik talán Varaždin megyében tudnak egy mandátumot hozni, az a bázisuk.

 

Illetve indul a horvát Momentum is, a Splitben alakult Pametno (Okosan), ők több kis liberális és korrupcióellenes párttal alkotnak most közös listát, de egynél több mandátumot így sem fognak összehozni. És persze

 

ott van a nyolc kisebbségi képviselő is, amiből három eleve szerb, egy olasz, egy pedig magyar.

 

+ Ki képviseli a magyarokat?

 

Jelenleg a Fidesz-közeli Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét (HMDK) elnöklő Jankovics Róbert ül a magyar nemzetiség képviseletében a horvát parlamentben, de ő egy ideig a Bandić365 párt frakcióvezetői posztját is betöltötte. Jankovics 2016-ban úgy győzte le az SDP-közeli ellenjelöltet, Juhász Sándort, hogy furcsamód megszaporodtak a magukat magyarnak valló választók, olyan helyeken is lettek hirtelen magyarok, ahol eleve nem is élnek. Felmerült a gyanú, hogy Jankovics a balos Juhászt csak így tudta megverni. Az idei választásokon

 

a magyar képviseletért már csak a Fidesz-közeli Jankovics Róbert indul,

 

nincs is ellenjelölt vele szemben. Hasonlóan ellenjelölt nélkül vág neki a baloldali Furio Radin is, aki az olaszokat képviselte eddig is a Száborban.

 

A MAGYAR KISEBBSÉGNEK IDÉN NEM LESZ VÁLASZTÁSI LEHETÖSÉGE, MERT AZ EGY MAGYAR MANDÁTUMÉRT EGYETLEN JELÖLT INDUL: A FIDESZ-KÖZELI JANKOVICS RÓBERT, AKI 2016-BAN MEGVERTE A BALOLDALI JUHÁSZ SÁNDORT. FOTÓ: HMDK / FB

 

+ Sokat írtok mindig Fiuméről. Ott mi lesz az eredmény?

 

Fiume a 8-as regionális körzethez tartozik, közösen az északi szigetekkel és Isztria megyével. Ez egy mélyvörös terület, azaz itt tarolni fog a szocdemek vezette közös lista (amelyen az isztriai párt is indul), de az újbaloldalnak is jó esélye van egy mandátumot szereznie. A HDZ-nek még a húsz százalékra sincs itt kilátása. Érdekesség, hogy a Škoro-párt helyi listáját – noha egy horvát nacionalista erő – egy fiumei kisebbségi olasz, Carla Konta vezeti, talán még be is tud kerülni a parlamentbe. (Vele a héten olvashattok interjút az Azonnalin.)

 

NYITÓKÉP: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás