Miért választanak egyáltalán a horvátok? És mi a tét?

Most vasárnap előrehozott választások lesznek délnyugati szomszédunknál. Az Azonnali képbe hoz az okokat, az indulókat és az esélyeket illetően.

+ Miért választanak egyáltalán a horvátok most, nemrég volt valami választás náluk?

Tavaly év végén elnökválasztás volt, amelynek második – már idén januárban lezajlott – fordulóját meglepetésre a szociáldemokrata Zoran Milanović nyerte meg.

– ez persze azt jelenti: új kormány fog majd felállni.

+ Miért kellett előrehozni, valami baj történt?

Hát, a koronavírus elég nagy baj volt. A hivatalos indoklás szerint emiatt – mármint egy esetleges második hullámtól való félelem miatt – kellett az eredetileg ősz végén megtartandó parlamenti választást előrehozni. Azaz olyan nagyon sokkal hamarabb nem oszlatta fel magát a parlament.

A politikai (igazi) ok az, hogy Andrej Plenković, a jelenlegi HDZ-s konzervatív kormányfő abban bízott: ha most tartják a választásokat, akkor még a járványkezelő személye lesz döntő, és nem a gazdasági válság fog dominálni. Ennek megfelelően a plenkovići kampány egyik jelszava is az, hogy „Válságban mutatkozik meg a vezető”.

+ Bejön Plenković számítása, és marad kormányfő?

ugyanis a szociáldemokraták (SDP) egyrészről gyakorlatilag az egész balközepet összefogták egy választási listán, másrészről meglepetésre eléggé feljöttek Plenković mögé. Még az sem kizárt, hogy megint meglepetés lesz, és a szociáldemokraták vezette koalíció fut be elsőnek.

+ Azaz Plenković kormányfői széke eléggé inog?

Inog, persze, de azért elég valószínűtlen, hogy egy baloldali kormányfő jöjjön. Hiába állnak jól a szocdemek és szövetségeseik, nem valószínű, hogy abszolút többséget szereznek a zágrábi parlamentben. A fő kérdés inkább az, hogy Plenkovićnak sikerül-e többséget találnia maga mögött – ezt vagy a balközéppel próbálhatja meg (ekkor nagykoalíció jönne), vagy a szélsőjobboldallal (de az meg nem kedveli Plenković mérsékelt irányvonalát).

+ Plenković nem az egész jobboldal jelöltje?

Dehogyis! Noha a horvát jobboldalt gyakorlatilag az ország függetlensége óta komoly ellenfél nélkül tudta uralni a Franjo Tudjman alapította Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), a párt most kapott egy ellenlábast jobbról. Ennek két oka van.

Egyrészről Plenković eleve annyira behúzta a HDZ-t középre, hogy az már sokaknak nem tetszett, a párt nem véletlenül zuhant nagyon a tavalyi EP-választáson is, és vesztette el aztán az államfőválasztást. Másrészről

A szlavóniai származású énekes-borász, aki egykoron Pécsett volt horvát konzul, az elnökválasztáson a szavazatok több, mint negyedét szerezte meg. Erre a népszerűségre építve hozta létre a Haza Mozgalmat (DP), amely most komoly kihívója jobbról a HDZ-nek.

+ De a Haza Mozgalom és a HDZ szerezhet többséget?

Matematikailag igen, de egyáltalán nem biztos, hogy Škoroék belemennek egy Plenković-kormányba. Škoronak az tetszene, ha a HDZ egy radikálisabb politikust tenne meg kormányfőnek. Igaz, ha a HDZ meg újra jobbrább csúszik, akkor meg a Haza Mozgalom veszti értelmét, és a Škoro-hívek visszamennek a HDZ-hez.

+ Škoro hatalomra segítene egy baloldali kormányt?

Az, hogy most Horvátországban baloldali államfő van, sokban Škoronak köszönhető, mert ő nem állt ki a második fordulóban Kolinda Grabar-Kitarović HDZ-s államfőjelölt mellett, így a Škoro-hívek többsége nem szavazott át. A HDZ ezért most azt terjeszti: Škoro most is majd a baloldalt segíti hatalomba.

De egy parlamenti választás mégiscsak más, itt egy kormánynak kell a végén kijönnie. Márpedig a Haza Mozgalom és a baloldal programja tényleg olyan messze áll egymástól, hogy

+ Jó, tehát a HDZ és Škoro a jobboldal. Van még más is ott?

Fontos jobboldali párt nincs, ők ketten versenyeznek a jobboldali voksokért. Van még a Most (Híd) nevű protestpárt, amely 2015 és 2016 között a HDZ-vel kormányzott együtt, ez egy társadalompolitikailag klerikális, gazdaságilag neoliberális párt. Sokat veszítettek a jelentőségükből, de azért – főleg mert a dalmát részeken még erősek – lesznek képviselőik a zágrábi parlamentben. Plenkovićot ők se kedvelik.

+ Amúgy mi a bajuk a jobboldalon sokaknak Plenkovićtyal?

Az, ami

Plenković egyértelműen a párt mérsékelt szárnyát képviseli, 2016-ban tért haza brüsszeli EP-képviselőségből, azaz sokak szemében eleve túl brüsszelita.

+ A HDZ milyen párt amúgy?

Leginkább: hatalmas. Egy négymilliós országban van több, mint 300 ezer tagja. Hivatalosan konzervatív párt, amely kiáll a keresztény családmodell és a szabad piac mellett. Valójában erősen klienspárt, amely gazdasági programjában sok etatista elemet is tartalmaz. Nagyon sokan karrierokból állnak be a pártba. Amúgy Franjo Tudjman után a pártot főleg – Tomislav Karamarko kivételével – mérsékelt politikusok (mint a korrupció miatt elítélt Ivo Sanader) vezették, azaz e téren Plenković nem nagyon lóg ki a párttörténetben.

+ És ki a baloldal?

A klasszikus baloldalt a szociáldemokraták (SDP) jelentik, akik most több kisebb-nagyobb balliberális párttal alkotnak koalíciót. Itt van az isztriai megyét kvázi állampártként uraló, horvát-olasz Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS/DDI), a balliberális Polgári Liberális Szövetség (Glas), a Nyugdíjaspárt (HSU) vagy a balra sodródott helyi FKGP, a Parasztpárt (HSS). Ők közösen alkotják a Restart választási listát.

De ezúttal lesz nekik újbalos ellenfelük, ugyanis számos kis újbalos, marxista, titóista, feminista és zöld párt összeállt Baloldali-Zöld Koalíció néven, nekik Zágrábban akár a 10 százalékra is jó esélyük van. Eleve kérdéses persze, hogy ők hajlandóak lennének-e összeállni a Restarttal – mással biztos nem –, de még inkább kétségesebb, hogy egy Restart-újbalos-kormánynak lenne-e többsége (valószínűleg nem).

+ Ki lesz a kormányfő akkor?

A legkényelmesebb az lenne számára, ha a HDZ szerezne annyi mandátumot, hogy pár kicsike párttal és a kisebbségekkel együtt is meglenne a többsége – ekkor se a Restartra, se Škorora nem kéne támaszkodnia. Ha ez nem jön össze, akkor vagy nagykoalíciót csinálhat a Restarttal (bár tegyük hozzá: a Restartban vannak olyan pártok, amelyek ebben az esetben ellenzékbe mennének), vagy Škoroval áll össze, de a széljobbnak akár az is lehet a feltétele, hogy ne Plenkovićot jelölje a HDZ.

+ Mely pártok ugorják meg a parlamenti küszöböt?

Nincs országos parlamenti küszöb, mert nincs országos lista. Az ország választási régiókra van osztva, és itt kell mandátumot szerezni, azaz lehetséges, hogy egy párt, amely országosan 1-2 százalékon áll csak, de valamely régióban erős, bejut.

Akik biztos ott lesznek az új parlamentben: a HDZ, a Restart (és az ott induló pártok), a Škoro-párt, a Most (Híd). Vélhetően lesz legalább egy képviselője az újbalnak, és egy a populista Élő Fal pártnak. Talán a korrupt zágrábi polgármester minipártjának, a Bandić365-nek és valamely kis liberális listának is összejön egy-egy mandátum.

+ Kik a liberálisok?

A liberálisok egy része a Restartnál indul. A legrégebbi horvát párt, a liberális Horvát Néppárt (HNS) azonban most önállóan indul, ők eddig Plenkovićtyal kormányoztak, amit a szavazóik nem vettek jó néven, azaz kevés esélyük van akár csak egy mandátumot is szerezni. És vannak még a HNS-ből kiszakadt Reformisták, akik talán Varaždin megyében tudnak egy mandátumot hozni, az a bázisuk.

Illetve indul a horvát Momentum is, a Splitben alakult Pametno (Okosan), ők több kis liberális és korrupcióellenes párttal alkotnak most közös listát, de egynél több mandátumot így sem fognak összehozni. És persze

+ Ki képviseli a magyarokat?

Jelenleg a Fidesz-közeli Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét (HMDK) elnöklő Jankovics Róbert ül a magyar nemzetiség képviseletében a horvát parlamentben, de ő egy ideig a Bandić365 párt frakcióvezetői posztját is betöltötte. Jankovics 2016-ban úgy győzte le az SDP-közeli ellenjelöltet, Juhász Sándort, hogy furcsamód megszaporodtak a magukat magyarnak valló választók, olyan helyeken is lettek hirtelen magyarok, ahol eleve nem is élnek. Felmerült a gyanú, hogy Jankovics a balos Juhászt csak így tudta megverni. Az idei választásokon

nincs is ellenjelölt vele szemben. Hasonlóan ellenjelölt nélkül vág neki a baloldali Furio Radin is, aki az olaszokat képviselte eddig is a Száborban.

+ Sokat írtok mindig Fiuméről. Ott mi lesz az eredmény?

Fiume a 8-as regionális körzethez tartozik, közösen az északi szigetekkel és Isztria megyével. Ez egy mélyvörös terület, azaz itt tarolni fog a szocdemek vezette közös lista (amelyen az isztriai párt is indul), de az újbaloldalnak is jó esélye van egy mandátumot szereznie. A HDZ-nek még a húsz százalékra sincs itt kilátása. Érdekesség, hogy a Škoro-párt helyi listáját – noha egy horvát nacionalista erő – egy fiumei kisebbségi olasz, Carla Konta vezeti, talán még be is tud kerülni a parlamentbe. (Vele a héten olvashattok interjút az Azonnalin.)

NYITÓKÉP: Azonnali