Úgy néz ki, szerb miniszter is lesz a horvát kormányban

A vasárnapi horvátországi választáson a jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű gyyőzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Kormányt a kisebbségek és két kicsi liberális párt képviselői támogatják, ezzel Plenkovićnak 77 fős többsége lesz a 151 fős zágrábi parlamentben.

A vasárnapi horvátországi választást a várakozásokkal szemben az Andrej Plenković vezette, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség, azaz az eddigi kormánypárt egyértelmű előnnyel nyerte meg, holott még a legutolsó közvélemény-kutatások is fej-fej melletti versenyt jósoltak a HDZ és balközép kihívója, a Restart nevű koalícióba koalícióba tömörült pártok között.

A HDZ jó szereplésével függ össze a másik meglepetés: minden elemző azzal számolt, hogy ha hatalmon akar maradni Plenković, akkor vélhetően majd koalíciót kell kötnie a tavalyi elnökválasztáson még független jelöltként a szavazatok több, mint negyedét megszerző Miroslav Škoro énekes-üzletemberrel, aki a mostani választásokra Haza Mozgalom néven gyűjtötte össze a szélsőjobboldalt. A Škoro-párt azonban – a 151 fős zágrábi parlamentben 16 helyet, a választásokon pedig megközelítőleg tíz százalékot szerezve – a várakozásokat alulmúlta (főleg azért, mert Škoronak nem sikerült Szlavóniát elhódítani a HDZ-től), így a szélsőjobboldalra nem szorul rá Plenković.

A kisebbséggekkel lesz meg a többség

A HDZ-nek a maga 66 mandátmuma mellett az új kormánytöbbségbe elég bevonnia egyrészről a meglepetésre ismét mandátumot szerzett eddigi koalíciós partnerét, a liberális Horvát Néppártot (HNS), valamint annak szakadárjait, a Reformereket, akik szintén szereztek egy mandátumot a varaždini körzetben. Az így meglévő 68 mandátum mellé pedig még

Az, hogy a kisebbségek a mindenkori kormányt támogatják nem szükségszerű, de rendszeresen előfordul, már az előző Plenković-kormány is a kisebbségek miatt rendelkezett csak parlamenti többséggel. Jankovics Róbert mellett ide tartozik három szerb, valamint egy-egy olasz, albán, roma és cseh képviselő. (A Jankovics Róberttel készített interjúnkat itt, a szerbek pártját vezető Milorad Pupovac professzorral készítettet pedig itt olvashatjátok.)

Plenković a kormány kapcsán egyelőre csak arra tett ígéretet, hogy a jelenleginél kevesebb minisztert akar, de nem tervez nagy változásokat az eddigi kabinet HDZ-s tagjai között. Több horvát lap is úgy értesült, hogy

elvégre egyrészről ő a legismertebb kisebbségi politikus a szerb SDSS párt vezetőjeként, másrészről – noha az 1990-es horvátországi polgárháború előtti 12 százalákról mára négy százalékra csökkent az arányuk – a szerbek még mindig a legnagyobb horvátországi kisebbség.

Pupovac professzor pártja kedden már bejelentette: mindenképpen támogatják a második Plenković-kormányt is. Az SDSS elnöke ugyan nem cáfolta, hogy neve felmerült miniszterként, de szerinte az a fontos, hogy a nyolc kisebbségi képviselő egyenrangú partner legyen a HDZ és a két kicsi liberális párt mellett a kormányban, ehhez pedig szerinte hozzátartozna egy miniszteri tárca.

A külügyminiszteri tárcát a Jutarnji List napilap információi szerint továbbra is a HDZ-s Gordan Grlić-Radman tölti be.

A jelenlegi kabinetben a HNS-nek több tárcája is volt, de a párt meggyengülve került ki a választásokból (igaz, már az is csoda, hogy egyáltalán újra szerzett mandátumot). A HNS-es eddigi oktatási miniszter, Blaženka Divjak helyét vagy a HDZ-s Radovan Fuchs, vagy a tudományos életből érkező, pártfüggetlen Saša Missoni veheti át. Vélhetően az építésügyi tárcát is elveszti a HNS, ott eddig Predrag Štromar volt a HNS-s miniszter.

Bizonyosan változás lesz a turisztikai tárca élén is, ahol nem a HDZ olasz nemzetiségű politikusa, a korábban Mali Lošinj polgármestereként tevékenykedő Geri Cappelli, hanem Kristjan Stančić vagy a HDZ isztriai reménysége, Anton Kliman kaphat esélyt.

Radomir Čačić, aki a HNS-szakadár Reformerek párt színeiből került be az északnyugati Varaždinból a Száborba, bejelentette, hogy ő inkább megyei zsupán (azaz megyei vezető) akar maradna, a mandátumát a Reformerek egy másik politikusa veszi át. A Reformerek nem tartanak igényt feltétlenül miniszteri tárcára, Čačić szerint az a fontos, hogy az új kormány figyeljen az északnyugati megyékre.

Megosztott ellenzék

Több új szereplő is lesz az ellenzéki oldalon. Egyrészről 16 mandátummal gyakorlatilag a függetlenné válás óta először erős, a HDZ-től jobbrá álló frakció alakulhat (kisebb szélsőjobboldali frakciók a korábbi parlamentekben is működtek), bár

Škoro személyes pártja, a Haza Mozgalom ugyanis csak egyik a sok közül.

Szintén többpárti sikerként jutott be – és ez viszont tényleg történelmi elsőség – a horvát újbaloldal: az ökobaloldali Možemo, a radikális baloldali Nova Ljevica, a zöld OraH, a városvédő Zagreb ja naš és Za Grad, illetve az ortodox marxista-titóista Munkásfront közös listája hét mandátumot szerzett – ebből négyet a fővárosban, ahol a közös lista 23 százalék felett teljesítve megszerezte a második helyet. (Még a zágrábi, a karlovaci és a fiumei régiókból jutottak be újbalosok.)

Valamint a közvéleménykutatásokra rácáfolva végül a horvát Momentumként leírható Pametno (Okosan) párt és két másik szövetségese is – többek között a zágrábi és ragusai (dubrovniki) körzetekben – szerzett három mandátumot. A liberális közös lista fő témája a korrupció és a bürokrácia elleni harc.

Az ellenzék legerősebb ereje a Restart-koalíció lesz, azonban kérdéses, hogy az ottani pártok (szociáldemokraták, balliberálisok, parasztpártiak, isztriai regionalisták) nem több frakciót alkotnak-e. Az isztriai párt például önmaga rendelkezik a frakcióalakításhoz szükséges három képviselővel, ráadásul hagyományosan őhozzájuk ül Furio Radin olasz kisebbségi politikus is.

CÍMLAPFOTÓ: A kormányfő Kninben. Forrás: Horvátország kormánya / FB