+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 8. szerda, 19:52
A vasárnapi horvátországi választáson a jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű gyyőzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Kormányt a kisebbségek és két kicsi liberális párt képviselői támogatják, ezzel Plenkovićnak 77 fős többsége lesz a 151 fős zágrábi parlamentben.

A vasárnapi horvátországi választást a várakozásokkal szemben az Andrej Plenković vezette, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség, azaz az eddigi kormánypárt egyértelmű előnnyel nyerte meg, holott még a legutolsó közvélemény-kutatások is fej-fej melletti versenyt jósoltak a HDZ és balközép kihívója, a Restart nevű koalícióba koalícióba tömörült pártok között.

 

A HDZ jó szereplésével függ össze a másik meglepetés: minden elemző azzal számolt, hogy ha hatalmon akar maradni Plenković, akkor vélhetően majd koalíciót kell kötnie a tavalyi elnökválasztáson még független jelöltként a szavazatok több, mint negyedét megszerző Miroslav Škoro énekes-üzletemberrel, aki a mostani választásokra Haza Mozgalom néven gyűjtötte össze a szélsőjobboldalt. A Škoro-párt azonban – a 151 fős zágrábi parlamentben 16 helyet, a választásokon pedig megközelítőleg tíz százalékot szerezve – a várakozásokat alulmúlta (főleg azért, mert Škoronak nem sikerült Szlavóniát elhódítani a HDZ-től), így a szélsőjobboldalra nem szorul rá Plenković.

 

KI HOL VOLT ERŐS? FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

A kisebbséggekkel lesz meg a többség

 

A HDZ-nek a maga 66 mandátmuma mellett az új kormánytöbbségbe elég bevonnia egyrészről a meglepetésre ismét mandátumot szerzett eddigi koalíciós partnerét, a liberális Horvát Néppártot (HNS), valamint annak szakadárjait, a Reformereket, akik szintén szereztek egy mandátumot a varaždini körzetben. Az így meglévő 68 mandátum mellé pedig még

 

nyolc mandátummal a kisebbségek képviselői – köztük a magyar Jankovics Róbert is – becsatlakoznak.

 

Az, hogy a kisebbségek a mindenkori kormányt támogatják nem szükségszerű, de rendszeresen előfordul, már az előző Plenković-kormány is a kisebbségek miatt rendelkezett csak parlamenti többséggel. Jankovics Róbert mellett ide tartozik három szerb, valamint egy-egy olasz, albán, roma és cseh képviselő. (A Jankovics Róberttel készített interjúnkat itt, a szerbek pártját vezető Milorad Pupovac professzorral készítettet pedig itt olvashatjátok.)

 

Plenković a kormány kapcsán egyelőre csak arra tett ígéretet, hogy a jelenleginél kevesebb minisztert akar, de nem tervez nagy változásokat az eddigi kabinet HDZ-s tagjai között. Több horvát lap is úgy értesült, hogy

 

Plenković miniszteri tárcát adna valamelyik kisebbségi politikusnak – ez logikusan Milorad Pupovac professzort jelenthetné,

 

elvégre egyrészről ő a legismertebb kisebbségi politikus a szerb SDSS párt vezetőjeként, másrészről – noha az 1990-es horvátországi polgárháború előtti 12 százalákról mára négy százalékra csökkent az arányuk – a szerbek még mindig a legnagyobb horvátországi kisebbség.

 

Pupovac professzor pártja kedden már bejelentette: mindenképpen támogatják a második Plenković-kormányt is. Az SDSS elnöke ugyan nem cáfolta, hogy neve felmerült miniszterként, de szerinte az a fontos, hogy a nyolc kisebbségi képviselő egyenrangú partner legyen a HDZ és a két kicsi liberális párt mellett a kormányban, ehhez pedig szerinte hozzátartozna egy miniszteri tárca.

 

MILORAD PUPOVAC TÁMOGATNI FOGJA A HDZ-HNS-REFORMEREK-KORMÁNYT, AKÁR MINISZTERI TÁRCÁT IS KAPHAT A NYELVÉSZ VÉGZETTÉSGŰ EGYETEMI TANÁR, AKI A NÉGY SZÁZALÉKOS HORVÁTORSZÁGI SZERBSÉGET KÉPVISELNI HARMADMAGÁVAL A ZÁGRÁBI PARLAMENTBEN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

A külügyminiszteri tárcát a Jutarnji List napilap információi szerint továbbra is a HDZ-s Gordan Grlić-Radman tölti be.

 

Kérdéses, hogy a HNS és a Reformerek párt – azaz a két, összesen csak egy-egy képviselővel rendelkező (tehát együttesen se frakcióképes) liberális párt – kap-e tárcát.

 

A jelenlegi kabinetben a HNS-nek több tárcája is volt, de a párt meggyengülve került ki a választásokból (igaz, már az is csoda, hogy egyáltalán újra szerzett mandátumot). A HNS-es eddigi oktatási miniszter, Blaženka Divjak helyét vagy a HDZ-s Radovan Fuchs, vagy a tudományos életből érkező, pártfüggetlen Saša Missoni veheti át. Vélhetően az építésügyi tárcát is elveszti a HNS, ott eddig Predrag Štromar volt a HNS-s miniszter.

 

Bizonyosan változás lesz a turisztikai tárca élén is, ahol nem a HDZ olasz nemzetiségű politikusa, a korábban Mali Lošinj polgármestereként tevékenykedő Geri Cappelli, hanem Kristjan Stančić vagy a HDZ isztriai reménysége, Anton Kliman kaphat esélyt.

 

Radomir Čačić, aki a HNS-szakadár Reformerek párt színeiből került be az északnyugati Varaždinból a Száborba, bejelentette, hogy ő inkább megyei zsupán (azaz megyei vezető) akar maradna, a mandátumát a Reformerek egy másik politikusa veszi át. A Reformerek nem tartanak igényt feltétlenül miniszteri tárcára, Čačić szerint az a fontos, hogy az új kormány figyeljen az északnyugati megyékre.

 

Megosztott ellenzék

 

Az ellenzéket baloldali, liberális és szélsőjobboldali pártok fogják alkotni, a köztük lévő szakadék nagyobb, mint a kormány felé lévő.

 

Több új szereplő is lesz az ellenzéki oldalon. Egyrészről 16 mandátummal gyakorlatilag a függetlenné válás óta először erős, a HDZ-től jobbrá álló frakció alakulhat (kisebb szélsőjobboldali frakciók a korábbi parlamentekben is működtek), bár

 

kérdéses, hogy a Škoro mögött felsorakozott pártok együtt maradnak-e egyáltalán.

 

Škoro személyes pártja, a Haza Mozgalom ugyanis csak egyik a sok közül.

 

Szintén többpárti sikerként jutott be – és ez viszont tényleg történelmi elsőség – a horvát újbaloldal: az ökobaloldali Možemo, a radikális baloldali Nova Ljevica, a zöld OraH, a városvédő Zagreb ja naš és Za Grad, illetve az ortodox marxista-titóista Munkásfront közös listája hét mandátumot szerzett – ebből négyet a fővárosban, ahol a közös lista 23 százalék felett teljesítve megszerezte a második helyet. (Még a zágrábi, a karlovaci és a fiumei régiókból jutottak be újbalosok.)

 

Valamint a közvéleménykutatásokra rácáfolva végül a horvát Momentumként leírható Pametno (Okosan) párt és két másik szövetségese is – többek között a zágrábi és ragusai (dubrovniki) körzetekben – szerzett három mandátumot. A liberális közös lista fő témája a korrupció és a bürokrácia elleni harc.

 

Az ellenzék legerősebb ereje a Restart-koalíció lesz, azonban kérdéses, hogy az ottani pártok (szociáldemokraták, balliberálisok, parasztpártiak, isztriai regionalisták) nem több frakciót alkotnak-e. Az isztriai párt például önmaga rendelkezik a frakcióalakításhoz szükséges három képviselővel, ráadásul hagyományosan őhozzájuk ül Furio Radin olasz kisebbségi politikus is.

 

CÍMLAPFOTÓ: A kormányfő Kninben. Forrás: Horvátország kormánya / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Huszonnyolcadik napja zajlanak a kormányellenes tüntetések Bulgáriában.

De lát-e abban problémát a polgármester Balogh Csaba, hogy a Momentum is egy megvágott felvétellel cáfolta a DK állításait? Megkérdeztük.

Egyre több követője van az osztályharcot hirdető TikTok-fiókoknak, az újbalos tiniknek a koronavírus-járvány is a kezére játszik. Egyelőre azonban az alt-rightot is viszi a lendület.

A belarusz elnök szerint a Minszkben letartóztatott 33 orosz zsoldos egyáltalán nem késte le az isztambuli gépét, nagyon is nyilvánvaló okokból utaztak ők Belaruszba.

„Olyan, mint egy sci-fi show” – összegezte benyomásait egy nizzai turista a városi szigorról.

Egy kutatás szerint csaknem másfél millió olasz kaphatta el a vírust: ez a teljes népesség 2,5 százaléka. Jó harmaduk viszont tünetmentesen vészelte át a megbetegedést.

Visszadobta a Közbeszerzési Hatóság a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési kiírást, a Fidesz szerint Karácsony Gergelyék szerencsétlenkednek, Karácsony Gergely szerint viszont a hatóság kér tőlük olyat, ami szűkíti a versenyt.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás