Már nyárra előrehozná a parlamenti választást a zágrábi jobboldali kormány?

Elvileg év végén választana csak délnyugati szomszédunk, de Andrej Plenković jobbközép miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a kormány népszerűségét kihasználva idő előtt hívná urnához az embereket. A liberálisok blokkja már formálódik, Miroslav Škoro körül azonban csak nehézkesen áll össze a szélsőjobb.

A zágrábi balliberális Jutarnji List napilap információi szerint Andrej Plenković, aki egy konzervatív-liberális kormánykoalíció élén vezeti az országot 2016 óta,

– noha elvileg azokra valamikor idén ősszel vagy az év végén kellene sort keríteni.

Plenković az előrehozott dátumot a lap szerint azzal indokolná, hogy a járvány mostani szakasza júliusra már csökkenésnek indulna, miközben nem lehet tudni, nem indul-e be újra idén ősszel. Tehát az újabb hullám előtt tudnának a horvátok valószínűleg a legnagyobb biztonsággal szavazni. Persze van egy ennél prózaibb indok is: Plenković azzal számol,

a gazdasági gondok, amelyek a turizmus bezuhanása miatt Horvátországot – az ország GDP-jének nagyjából 20 százaléka jön a turizmusból – különösen erősen érinthetik, csak ősszel lehetnének domináns témák.

Tény, hogy miközben Zoran Milanović volt szocdem kormányfő januári győzelme az elnökválasztáson megtolta az ellenzéki szocdemeket is a népszerűségi listákon, és a járvány kirobbanásáig a párt gyakorlatilag leelőzte Plenković mérsékelt konzervatív HDZ pártját, mostanra fordult a helyzet: a járvány alatt ismét a kormánypárt vette át a vezetést. Ha most tartanák a választásokat, a közszolgálati HRT felmérése szerint

A többi párt eredménye kevésbé fontos, mert azok úgyis különféle koalíciókba szerveződve indulnának. Ami igazán számíthat, az az, hogy az államfőválasztáson harmadik helyre berobbant énekes-borász, egykori pécsi konzul Miroslav Škoro beígért pártja, amely a HDZ-kritikus szélsőjobboldalt fogná össze, nem tudná megismételni Škoronak az elnökválasztás első fordulóján elért 24,45 százalékos bravúrját – tíz százalék alá mérik ma őket.

Hogyan indul a liberális balközép?

Főleg a baloldalon kérdéses, hogy milyen összeállásban indulnak a pártok. A liberális pártok – a közös indulásról való döntés helyszíne után – Amszterdami Koalícióként már a 2019-es európai parlamenti választásokon is elindultak: ebben a jobboldalról balra sodródott Parasztpárt (HSS), a balliberális Polgári Liberális Szövetség (Glas) és az isztriaiak horvát-olasz pártja (IDS) van benne.

De a Jutarnji List szerint nem kizárt, hogy betársulna ide a horvát Momentumként leírható Pametno (Okosan) párt is, de még a horvát főváros szélsőbaloldali koalíciója, a Zagreb je naš (Zágráb a miénk) is beállhat ide, elvégre a szélbal egymaga bizonyosan nem tudná megugorni az ötszázalékos küszöböt. Kérdéses, hogy Dalija Orešković korrupcióellenes, balközép Start pártja is helyet kaphatna-e itt, a politikusnő ugyanis – noha nagy reményekkel indította el két éve pártját – megragadt az egy-két százalékos mezőben.

ezen rétegnek játszik Orešković mellett a Glas, a Pametno és az isztriai párt is, de szintén ezen szavazók között halászik a Plenković-tyal együttkormányzó Horvát Néppárt (HNS) és a neve ellenére radikálisan piacpárti Szociálliberális Párt (HSLS) is.

Škorónak még nem sikerült a széljobb egységet összehoznia

Az előrehozott választás a Jutarnji szerint jelentős gondot okozna Miroslav Škoro új pártjának, a Haza Mozgalomnak, elvégre a volt államfőjelölt nem tudta sikeresen integrálni a HDZ-től jobbra álló, önmagával is állandóan vitában álló spektrumot.

Škoro szívesen látná maga mögött a 2015-ös parlamenti választásokon klerikális és gazdasági liberális programmal berobbant Most (Híd) pártot is, amely az államfőválasztáson Škorót támogatta. A Most amúgy vélhetően egymaga is meg tudná ugrani az ötszázalékos küszöböt, azaz ha felkerül a Haza Mozgalom közös listájára, az sokat dobna a Škoro-párton.

Ruža Tomašić szélsőjobboldali EP-képviselő, az EU-ellenes Szuverenisták elnöke szerint „nincs alternatívája az egységnek”, de ezalatt ő azt is érti, hogy

NYITÓKÉP: Andrej Plenković / Facebook