+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 28. kedd, 20:00
Elvileg év végén választana csak délnyugati szomszédunk, de Andrej Plenković jobbközép miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a kormány népszerűségét kihasználva idő előtt hívná urnához az embereket. A liberálisok blokkja már formálódik, Miroslav Škoro körül azonban csak nehézkesen áll össze a szélsőjobb.

A zágrábi balliberális Jutarnji List napilap információi szerint Andrej Plenković, aki egy konzervatív-liberális kormánykoalíció élén vezeti az országot 2016 óta,

 

a választásokat előre hozná július 5-re

 

– noha elvileg azokra valamikor idén ősszel vagy az év végén kellene sort keríteni.

 

Plenković az előrehozott dátumot a lap szerint azzal indokolná, hogy a járvány mostani szakasza júliusra már csökkenésnek indulna, miközben nem lehet tudni, nem indul-e be újra idén ősszel. Tehát az újabb hullám előtt tudnának a horvátok valószínűleg a legnagyobb biztonsággal szavazni. Persze van egy ennél prózaibb indok is: Plenković azzal számol,

 

ha júliusban tartják a választásokat, akkor a lakosság még a sikeres járványvédelemre fog emlékezni,

 

a gazdasági gondok, amelyek a turizmus bezuhanása miatt Horvátországot – az ország GDP-jének nagyjából 20 százaléka jön a turizmusból – különösen erősen érinthetik, csak ősszel lehetnének domináns témák.

 

Tény, hogy miközben Zoran Milanović volt szocdem kormányfő januári győzelme az elnökválasztáson megtolta az ellenzéki szocdemeket is a népszerűségi listákon, és a járvány kirobbanásáig a párt gyakorlatilag leelőzte Plenković mérsékelt konzervatív HDZ pártját, mostanra fordult a helyzet: a járvány alatt ismét a kormánypárt vette át a vezetést. Ha most tartanák a választásokat, a közszolgálati HRT felmérése szerint

 

a jobboldali HDZ 30 százalékot, a szocdem SPD meg 27 százalékot kapna.

 

A többi párt eredménye kevésbé fontos, mert azok úgyis különféle koalíciókba szerveződve indulnának. Ami igazán számíthat, az az, hogy az államfőválasztáson harmadik helyre berobbant énekes-borász, egykori pécsi konzul Miroslav Škoro beígért pártja, amely a HDZ-kritikus szélsőjobboldalt fogná össze, nem tudná megismételni Škoronak az elnökválasztás első fordulóján elért 24,45 százalékos bravúrját – tíz százalék alá mérik ma őket.

 

Hogyan indul a liberális balközép?

 

Főleg a baloldalon kérdéses, hogy milyen összeállásban indulnak a pártok. A liberális pártok – a közös indulásról való döntés helyszíne után – Amszterdami Koalícióként már a 2019-es európai parlamenti választásokon is elindultak: ebben a jobboldalról balra sodródott Parasztpárt (HSS), a balliberális Polgári Liberális Szövetség (Glas) és az isztriaiak horvát-olasz pártja (IDS) van benne.

 

AZ ISZTRIAI IDS MEGBÍZHATÓAN 50-60 SZÁZALÉK KÖRÜL TELJESÍT OTTHON.

 

De a Jutarnji List szerint nem kizárt, hogy betársulna ide a horvát Momentumként leírható Pametno (Okosan) párt is, de még a horvát főváros szélsőbaloldali koalíciója, a Zagreb je naš (Zágráb a miénk) is beállhat ide, elvégre a szélbal egymaga bizonyosan nem tudná megugorni az ötszázalékos küszöböt. Kérdéses, hogy Dalija Orešković korrupcióellenes, balközép Start pártja is helyet kaphatna-e itt, a politikusnő ugyanis – noha nagy reményekkel indította el két éve pártját – megragadt az egy-két százalékos mezőben.

 

A horvát liberális szavazókra, akik legfeljebb az ország tíz százalékát teszik ki, eleve több párt is rástartolna:

 

ezen rétegnek játszik Orešković mellett a Glas, a Pametno és az isztriai párt is, de szintén ezen szavazók között halászik a Plenković-tyal együttkormányzó Horvát Néppárt (HNS) és a neve ellenére radikálisan piacpárti Szociálliberális Párt (HSLS) is.

 

Škorónak még nem sikerült a széljobb egységet összehoznia

 

Az előrehozott választás a Jutarnji szerint jelentős gondot okozna Miroslav Škoro új pártjának, a Haza Mozgalomnak, elvégre a volt államfőjelölt nem tudta sikeresen integrálni a HDZ-től jobbra álló, önmagával is állandóan vitában álló spektrumot.

 

Škoro szívesen látná maga mögött a 2015-ös parlamenti választásokon klerikális és gazdasági liberális programmal berobbant Most (Híd) pártot is, amely az államfőválasztáson Škorót támogatta. A Most amúgy vélhetően egymaga is meg tudná ugrani az ötszázalékos küszöböt, azaz ha felkerül a Haza Mozgalom közös listájára, az sokat dobna a Škoro-párton.

 

Ruža Tomašić szélsőjobboldali EP-képviselő, az EU-ellenes Szuverenisták elnöke szerint „nincs alternatívája az egységnek”, de ezalatt ő azt is érti, hogy

 

ezen egységnek inkább az ő mozgalma mögött kéne létrejönnie, nem Škoro vezetésével.

 

DR. ŠKORO HDZ-BŐL KIÁBRÁNDULT RAJONGÓJA ITT NEM MÁSHOZ, MINT AZ ÁLLAM- ÉS HDZ-ALAPÍTÓ DR. TUDJMANHOZ HASONLÍTJA A SZLAVÓNIAI ÉNEKES-BORÁSZT.

 

NYITÓKÉP: Andrej Plenković / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás