+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. június 22. hétfő, 15:07
Könnyű a 2020-as erkölcsiséget számonkérni teljesen más korban élt embereken, csak kár, hogy ezzel semmiféle problémát nem oldunk meg.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A szexuális zaklatás után jól láthatóan nagyon kellett a világnak valami tabudöntögető vita, úgyhogy szinte kapóra is jött a hagyományosan indokolatlanul brutális amerikai rendőrség produkciója: elő lehet szedni a másik régi hagyományra visszatekintő kórt, a rasszizmust. A kettő ráadásul nincs is egymástól különösen távol, John Lennon már 1972-ben megénekelte, hogy a nők a világ niggerei, a két problémakör ráadásul időről időre változó jelleggel tör felszínre, ami azt is jelenti, hogy az első nagy fellángolások után végül nem sikerült őket megoldani.

 

A #metoo mozgalomban és a nemzetközivé változott Black Lives Matterben van még egy közös vonás: az, hogy viszonylag gyorsan mentek teljesen félre.

 

Arról már korábban is írtam, hogy a nők megalázó történetei köré épülő #metoo egyszerű boszorkányüldözéssé változott ahelyett, hogy párbeszédet kezdeményezett volna, most pedig az antirasszista tüntetések mosódtak össze a szobordöntögetéssel, mintha amúgy egy százévekkel ezelőtt élt valaki kőszobrának ledöntése bármi hatással lenne az emberek fejében élő képre a cracket áruló és lövöldöző feketékről.

 

Nyilván vannak szimbolikus gesztusok, nem véletlenül volt fontos Közép- és Kelet-Európában a Lenin-szobrok ledöntése (és nem véletlenül fontos most is, hogy pár helyen még mindig ott állnak), de a túl lelkes döntögetésben mégis elfelejtünk egy apróságot:

 

a 2020-as erkölcsi magaslatokat számon kérni akár csak 50 évvel ezelőtt élt embereken is olyan, mintha lenéznénk Hunyadi Jánost, amiért nem volt TikTok-accountja.

 

A visszamenőleges elítélésekkel épp az a baj, hogy a megújulásban hívő társadalom olyan dolgokat kér számon a múlt emberein, amiket épp az általuk körülrajongott megújulás tett elérhetővé. Elég szomorú persze, hogy az 1800-as években nem volt egyértelmű nem kutyaként bánni valakivel a bőrszíne miatt, de mégis teljes tévút azt gondolni, hogy létezik az a körülményektől független univerzális jó, amit Thomas Jeffersonnak is kellett volna éreznie, amikor elfogadta a fekete rabszolgájától a reggelit. 

 

Ha ugyanis feltételezzük, hogy a minket körülvevő világtól, kultúrától, neveléstől és szokásoktól teljesen függetlenül ki kéne alakulnia egy nekünk tetsző jellemnek, akkor hirtelen a világ legnyomorultabb gondolata mellett találjuk magunkat: ezen az alapon például a bűnözőknek tökéletesen mindegy, mit kapnak gyerekként, akkor is bűnözők lesznek.

 

Ez pedig egyetlen lépésre van attól, hogy kijelentsük: ezek alapján akár a feketék vagy akár itthon a romák egy része tényleg bűnözőnek születik.

 

A feketék jogaiért szobrokat döntő figuráknak nagy hátránya, hogy a legtöbben valószínűleg azt se tudják, hol van Magyarország, hiszen hasonló kérdésben kivételesen mi nem a világ után kullogunk, hanem megelőztük a korunkat: a mi értelmiségünk már akkor Nagy Imre és Nagy Imre szobrának szerepén vitatkozott, amikor George Floyd még csak egy átlagos nehéz sorsú ember volt valahol nagyon messze. Nagy Imrének speciel nem a rabszolgatartás volt az utólag felhozott bűne, hanem az, hogy azért összességében mégiscsak egy kommunista volt, még ha a reformer fajtából is.

 

A magyar kormány pedig nem ismer olyat, hogy jó kommunista (kivéve Pozsgay Imre vagy Tasnádi László), még akkor sem, ha Nagy fontosabb napjain valószínűleg egy óra alatt több fontos dolgot csinált, mint mondjuk Rogán Antal egész élete alatt fog. Igen, mellette mondott pozitív beszédet korábban Sztálinról is.

 

A szobordöntögetés persze látványos, ahogy George Washington lerabszolgatartózása is jól hangzik, csak a történelmet a jó és a rossz örök harcaként elképzelő mozgalom pont az erről folytatott diskurzust teszi lehetetlenné. És itt megint visszakanyarodnék egy kicsit a #metoo-ra: ahogy az Amerikai szépség sem lesz attól rosszabb film, hogy Kevin Spacey valójában egy szar alak,

 

úgy az USA függetlenségi nyilatkozata sem lesz kevésbé fontos és előremutató attól, hogy Jeffersonnak voltak rabszolgái. Szobrokat pedig az előbbi dolgok miatt szoktak állítani.

 

A dühös igény arra, hogy újrarendezzük a múltat lehet, hogy emlékezetpolitikailag hasznos, de a végén mégis arról beszélünk, hogy a múlt sérelmeit próbáljuk rendszerezni ahelyett, hogy arról beszélnénk, most mi legyen. Talán nem meglepő, hogy erről is sokat tudnának mesélni a magyarok: épp a hónapban emlékeztünk meg a századik évfordulójáról.

 

Olvass még Fekő Ádámtól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Megúszhatod-e a karácsonyt iszonyatos ökológiai lábnyom és teletömött kuka nélkül? Igen, és még élvezni is fogod!

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás