+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. június 22. hétfő, 15:07
Könnyű a 2020-as erkölcsiséget számonkérni teljesen más korban élt embereken, csak kár, hogy ezzel semmiféle problémát nem oldunk meg.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A szexuális zaklatás után jól láthatóan nagyon kellett a világnak valami tabudöntögető vita, úgyhogy szinte kapóra is jött a hagyományosan indokolatlanul brutális amerikai rendőrség produkciója: elő lehet szedni a másik régi hagyományra visszatekintő kórt, a rasszizmust. A kettő ráadásul nincs is egymástól különösen távol, John Lennon már 1972-ben megénekelte, hogy a nők a világ niggerei, a két problémakör ráadásul időről időre változó jelleggel tör felszínre, ami azt is jelenti, hogy az első nagy fellángolások után végül nem sikerült őket megoldani.

 

A #metoo mozgalomban és a nemzetközivé változott Black Lives Matterben van még egy közös vonás: az, hogy viszonylag gyorsan mentek teljesen félre.

 

Arról már korábban is írtam, hogy a nők megalázó történetei köré épülő #metoo egyszerű boszorkányüldözéssé változott ahelyett, hogy párbeszédet kezdeményezett volna, most pedig az antirasszista tüntetések mosódtak össze a szobordöntögetéssel, mintha amúgy egy százévekkel ezelőtt élt valaki kőszobrának ledöntése bármi hatással lenne az emberek fejében élő képre a cracket áruló és lövöldöző feketékről.

 

Nyilván vannak szimbolikus gesztusok, nem véletlenül volt fontos Közép- és Kelet-Európában a Lenin-szobrok ledöntése (és nem véletlenül fontos most is, hogy pár helyen még mindig ott állnak), de a túl lelkes döntögetésben mégis elfelejtünk egy apróságot:

 

a 2020-as erkölcsi magaslatokat számon kérni akár csak 50 évvel ezelőtt élt embereken is olyan, mintha lenéznénk Hunyadi Jánost, amiért nem volt TikTok-accountja.

 

A visszamenőleges elítélésekkel épp az a baj, hogy a megújulásban hívő társadalom olyan dolgokat kér számon a múlt emberein, amiket épp az általuk körülrajongott megújulás tett elérhetővé. Elég szomorú persze, hogy az 1800-as években nem volt egyértelmű nem kutyaként bánni valakivel a bőrszíne miatt, de mégis teljes tévút azt gondolni, hogy létezik az a körülményektől független univerzális jó, amit Thomas Jeffersonnak is kellett volna éreznie, amikor elfogadta a fekete rabszolgájától a reggelit. 

 

Ha ugyanis feltételezzük, hogy a minket körülvevő világtól, kultúrától, neveléstől és szokásoktól teljesen függetlenül ki kéne alakulnia egy nekünk tetsző jellemnek, akkor hirtelen a világ legnyomorultabb gondolata mellett találjuk magunkat: ezen az alapon például a bűnözőknek tökéletesen mindegy, mit kapnak gyerekként, akkor is bűnözők lesznek.

 

Ez pedig egyetlen lépésre van attól, hogy kijelentsük: ezek alapján akár a feketék vagy akár itthon a romák egy része tényleg bűnözőnek születik.

 

A feketék jogaiért szobrokat döntő figuráknak nagy hátránya, hogy a legtöbben valószínűleg azt se tudják, hol van Magyarország, hiszen hasonló kérdésben kivételesen mi nem a világ után kullogunk, hanem megelőztük a korunkat: a mi értelmiségünk már akkor Nagy Imre és Nagy Imre szobrának szerepén vitatkozott, amikor George Floyd még csak egy átlagos nehéz sorsú ember volt valahol nagyon messze. Nagy Imrének speciel nem a rabszolgatartás volt az utólag felhozott bűne, hanem az, hogy azért összességében mégiscsak egy kommunista volt, még ha a reformer fajtából is.

 

A magyar kormány pedig nem ismer olyat, hogy jó kommunista (kivéve Pozsgay Imre vagy Tasnádi László), még akkor sem, ha Nagy fontosabb napjain valószínűleg egy óra alatt több fontos dolgot csinált, mint mondjuk Rogán Antal egész élete alatt fog. Igen, mellette mondott pozitív beszédet korábban Sztálinról is.

 

A szobordöntögetés persze látványos, ahogy George Washington lerabszolgatartózása is jól hangzik, csak a történelmet a jó és a rossz örök harcaként elképzelő mozgalom pont az erről folytatott diskurzust teszi lehetetlenné. És itt megint visszakanyarodnék egy kicsit a #metoo-ra: ahogy az Amerikai szépség sem lesz attól rosszabb film, hogy Kevin Spacey valójában egy szar alak,

 

úgy az USA függetlenségi nyilatkozata sem lesz kevésbé fontos és előremutató attól, hogy Jeffersonnak voltak rabszolgái. Szobrokat pedig az előbbi dolgok miatt szoktak állítani.

 

A dühös igény arra, hogy újrarendezzük a múltat lehet, hogy emlékezetpolitikailag hasznos, de a végén mégis arról beszélünk, hogy a múlt sérelmeit próbáljuk rendszerezni ahelyett, hogy arról beszélnénk, most mi legyen. Talán nem meglepő, hogy erről is sokat tudnának mesélni a magyarok: épp a hónapban emlékeztünk meg a századik évfordulójáról.

 

Olvass még Fekő Ádámtól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás