Orbán a sztyeppéről értekezett a magyaroknak kedveskedő szlovák miniszterelnöknek

Szerző: Illés Gergő
2020.06.12. 14:13

A magyar miniszterelnök hatalmasat filozofált a szlovák kormányfőnek pénteki sajtótájékoztatóján: Orbán szerint a magyarok a hatalmas sztyeppei világ maradványai, és magától értetődő, hogy szlávok mindig lesznek, de az, hogy a magyarok megmaradnak-e, csak a nyelven és a kultúrán múlik. Mutatjuk, mi volt Orbán és Matovič első közös sajtótájékoztatóján!

Orbán a sztyeppéről értekezett a magyaroknak kedveskedő szlovák miniszterelnöknek

Közös sajtótájékoztatót tartott a Karmelita kolostorban Orbán Viktor magyar és Igor Matovič márciusban beiktatott jobboldali szlovák kormányfő – a szlovák miniszterelnökök első útja hagyományosan mindig Prágába vezet, de Matovič másodjára Magyarországra látogatott el, és találkozott Orbánnal a várban.

Új hidak, új határátkelők

Orbán meg is köszönte szlovák kollégájának, hogy ilyen hamar Budapestre látogatott, egyúttal köszönetet mondott neki a felvidéki magyaroknak tett gesztusaiért is – Matovič ugyanis a trianoni évforduló előtt két nappal száz felvidéki magyar közszereplőt hívott meg a pozsonyi várba, és ott egy hosszú beszédben nyújtott kezet feléjük hangsúlyozva, hogy „a múltat nem mi írtuk, de a jövő a mi kezünkben van”. (Hogy a felvidéki magyarok mit szólnak ehhez, arról forgattunk egy videót is.)

Orbán szerint a beszéd „nem maradt visszhang nélkül” a magyarok szívében, és Magyarország is büszke az itt élő szlovák közösségre, akik gazdagítják Magyarországot – nem véletlenül emelkedett 2010 óta a négyszeresére a magyarországi szlovákoknak adott állami támogatás.

A gazdaságra kitérve Orbán kiemelte: tavalyi több, mint tízmilliárd eurós forgalmával Szlovákia Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. Egyúttal bejelentette:

szlovák befektetőket szeretnének Magyarországra vonzani, erre a célra az Eximbanknál egy 600 millió eurós hitelkeretet is létrehoztak.

Hamarosan átadják az új komáromi Duna-hidat is, 2022-ig pedig hat új határátkelő létesül a két ország között, ebből három híd lesz az Ipolyon. Ezzel már 40 helyen lehet majd átkelni Szlovákiába, így a határátkelők közötti átlagos távolság 16 kilométerre csökken, habár Orbán kiemelte, ez még mindig kevesebb, mint a Nyugat-Európában megszokott 3 kilométeres táv.

+ Az év végére két ponton is összekötik továbbá a két ország villamosenergia-hálózatát, valamint csaknem a háromszorosára bővül az Interconnector gázvezeték kapacitása is.

Több, mint szomszéd

Igor Matovič kiemelte, Szlovákia nemcsak szomszédként, de közeli barátként is tekint Magyarországra, akivel a történelme is közös, hiszen közös uralkodóink is voltak, és rossz lenne, ha ezt nem vállalnánk fel. Hozzátette:

Szlovákia célja, hogy a felvidéki magyarok teljes mértékben egyenjogúnak érezhessék magukat Szlovákiában attól függetlenül, hogy az édesanyjuk milyen nyelvre tanította őket.

Így minden anya taníthassa a gyermekét félelem nélkül magyarul, de Matovič aláhúzta: tanuljanak meg a felvidékiek szlovákul is, hiszen Szlovákia partnerként tekint rájuk. Ráadásul így a magyarok rögtön három visegrádi országban is elboldogulnak, ezzel „gazdasági nagykövetei” lehetnek Szlovákiának.

A szlovák miniszterelnök Budapesten is szeretné a szlovák kultúrát népszerűsíteni: elmondta, nagyon nagyra tartja a pozsonyi magyar nagykövetség által szervezett „több, mint szomszéd” elnevezésű rendezvényeket, és ezt ellesve Budapesten ugyanezen a néven szeretne olyan rendezvényeket tartani, ahol a magyar állampolgárok tájékozódhatnak és gyönyörködhetnek a szlovák kultúrában.

Ne kötekedjünk, hanem bízzuk a történelmet a történészekre

A két kormányfő ezután hosszasan filozofált egymásnak, mikor egy szlovák újságíró felemlegette Orbán Viktor június 6-i, sátoraljaújhelyi beszédét, amelyben a trianoni döntést úgy interpretálta, „a Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait és történelmét”. Matovič szerint viszont a múltat át kéne adni a történészeknek, akár

még az is jó ötlet lenne, ha a szlovák és magyar történészek közösen keresnék a válaszokat a múlt kérdéseire.

És ha már történelem, akkor a kormányfő reflektált a XIX. század második felére is, mikor a szlovákok nem érezték magukat a legjobban a történelmi Magyarországon, de kiemelte, megérti a magyarokat is.

Matovič szerint a történelmet „csak egymás szemébe nézve érthetjük meg”,

Szlovákiában viszont az elmúlt száz évben a politikusok „betakarták a szemüket, és úgy tettek, mintha Trianon nem is létezett volna”.

Aki viszont a történelmet ignorálja, az annak teszi ki magát, hogy újra átéli a múltat – figyelmeztetett a szlovák miniszterelnök, aki szerint Közép-Európában együttműködésre vagyunk utalva, így nem arra kéne figyelni, hogy „ki kibe köthet bele”.

Orbán úgy válaszolt, a tárgyalások folyamán ő a trianoni kérdést fel sem hozta, nem ő kezdeményezte, hogy erről beszélgessenek, mert „lehetetlen, hogy ugyanazt gondoljuk róla”, és ha nem ugyanazt gondoljuk róla, „akkor nem kell róla olyan sokat beszélni”. Szerinte a cél, hogy a történtek ellenére mégis tudjunk együttműködni, a magyaroknak pedig az a dolguk, hogy „együttéljenek egy történelmi igazságtalansággal”. „Magyar fejjel ez sosem fog igazságosnak látszani, de respektáljuk, hogy van erről egy szlovák és egy magyar látás” – mondta Orbán, aki szerint a magyarokban Trianon kapcsán nem sérelem, hanem „nagyon világos történelmi tudat” munkál. A kormányfő szerint ugyanis

a sérelem az, „ha szemtelenkedünk egymással” vagy nem adjuk át a helyünket a hölgyeknek a buszon.

Sztyeppei romantika

Hozzátette, „szellemi és intellektuális értelemben is” elfogadta a Matovič által neki nyújtott kezet, hiszen „társakat keresünk ahhoz, hogy a jövőt megnyerjük”, ebben pedig Szlovákia kézenfekvő partner. És miért keresünk társakat? Mert „a magyar egy sajátos teremtmény, egyedül áll a világban”, „szlávok mindig lesznek, germánok, angolszászok, latinok, arabok is mindig lesznek. De hogy magyar lesz-e, amelynek nincs kulturális rokonsága, legfeljebb Közép-Ázsiában, egyedül áll, hogy megmarad-e, az a nyelvén és a rá épülő kultúrán múlik”. Szerinte ezt kell megértenie Matovičnak is ahhoz, hogy a szlovákiai magyaroknak is jó miniszterelnöke legyen.

Ezt lehet, hogy valaki nacionalizmusnak fordítja, de Orbán szerint ez nem más, mint „megdönthetetlen erejű nemzeti identitás”, miután

„mi vagyunk az egyetlen megmaradt, keletről nyugatra indult nép”. „Maradványok vagyunk, egy valaha volt hatalmas sztyeppei világ maradványai”

– mondta.

Matovič szerint Orbán a tárgyalásaik folyamán is „tükröt tartott a magyar lélekbe”. Ő pedig ezzel minden magyarnak megígérte, hogy „a Szlovák Köztársaság minden hátteret megad a magyar közösségnek, hogy megtarthassa a nyelvét és kultúráját félelem nélkül”. És lehet, hogy a magyarok megijedtek, mikor a februári választásokon parlamenti képviselet nélkül maradtak, de például Matovič 53 fős parlamenti frakciójából nyolcan is beszélnek magyarul. Szerinte pedig a magyarok támogatása nem a Szlovák Köztársaság ellenében van, ugyanis

„az igazi hazafiasság”, az, hogy egy, az állam nevében eljáró politikus minden polgárát védje nyelvétől függetlenül.

Orbán a magyar közmédia kérdésére válaszolva kitért a V4-es együttműködés helyzetére, és az EU által javasolt 750 milliárdos gazdasági újraindítási hitelcsomagra is. Szerinte több kérdésben is egybeesik a magyar álláspont a többi visegrádi országéval, elutasítjuk a kvótákat, támogatjuk a balkáni bővítést (különösen Szerbia felvételét), és a nukleáris energiához is pozitívan állunk.

Az európai újjáépítési alap filozófiája viszont „a magyar életösztönöktől nagyon messze esik”, de megértjük, hogy válság és különleges helyzet idején erre van szükség, így Magyarország is hajlandó az életösztönét félretenni, ha másban nem tudunk megállapodni. Morális alapon viszont Orbán szerint elfogadhatatlan, hogy a szegényeknek kevesebb segítség jusson, mint a gazdagoknak.

Arról, hogy kicsoda is az az Igor Matovič, és mi vezetett a miniszterelnökségéhez, itt írtunk bővebben az Azonnalin, arról, hogy mit várhatunk új kormányától, pedig itt. És miért akadt ki pontosan Matovič az MKP-sekre? Elemzés itt

BORÍTÓKÉP: Koszticsák Szilárd / MTI

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek