+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. június 5. péntek, 15:30
Trianon százéves évfordulóján a Magyar Közösség Pártja olyan kéréslistával állt elő, ami kiakasztotta a szlovák politikai elitet és Igor Matovič miniszterelnököt is. Az eredmény: az MKP elbúcsúzhat a szlovákiai járási pozícióktól. De miért reagált így a szlovák közvélemény? Miben hibázott az MKP, és miért fájhat neki, hogy nem lesznek járási elöljáróik?
„Az ember segítő kezet nyújt, és szinte leköpik”

 

– így reagált a Szlovákiát március óta kormányzó új, jobboldali koalíciós kormány miniszterelnöke, Igor Matovič arra a memorandumra, amit a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke, Őry Péter nyújtott át neki a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából kedden. Matovič ugyanis a pozsonyi várban rendezett egy, a magyar sajtóban baráti kéznyújtásként értékelt találkozót, ahol mintegy száz felvidéki magyar közéleti személyiség előtt beszélt a szlovák-magyar együttműködés fontosságáról.

 

Az MKP a memorandummal azonban pont ellentétes hatást váltott ki, mint szeretett volna: abban Matovič szerint olyan abszurd kérésekkel állt elő a parlamenten kívüli magyar etnikai párt, amikkel ismét gerjesztik a nemzeti érzelmeket.

 

De mi is hangzott el Matovič beszédében, és mi ennek a jelentősége?

 

A memorandum átadására felhasznált trianoni megemlékező ünnepségen Igor Matovič szimbolikus gesztust tett a szlovákiai magyar kisebbségnek a beszédével. Mint arról az Azonnali is beszámolt, az OĽaNO vezetője amellett érvelt, hogy a szlovákok és a magyarok közösen építsék Szlovákiát.

 

„A trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóján a kezemet nyújtom a közös cselekvéshez közös dolgaink megoldása érdekében” – szólt Matovič, kiemelve, hogy a magyar és a szlovák nemzet történelme tulajdonképpen közös, és egyúttal a magyar közösség támogatását is kérte ahhoz, hogy megtisztítsa az országot a maffiától.

 

A beszéd mögötti motiváció ugyanakkor közel sem csak a szimbolikus gesztus megtétele volt, annál jóval praktikusabb motivációk húzódnak a háttérben, legalábbis a felvidéki magyar politika ismerői szerint. Mint Tokár Géza, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa az Azonnalinak elmondta, a beszéd a Magyar Közösség Pártja (MKP) politikai elitjének is szólhatott, akikkel Matovičnak eddig érdekében állhatott együttműködni. Ugyanis

 

a szlovák miniszterelnök informálisan már megadta a lehetőséget, hogy a magyarok lakta járásokba az MKP jelölhessen hivatali elöljárókat, akik – mint a központi kormányzat helyi képviselői – fontos pozíciót töltenek be a közigazgatásban.

 

Az Új Szó birtokába jutott, nem hivatalos névsorban szerepel többek között a Fidesz vajdasági származású EP-képviselője, Deli Andor egyik asszisztense is mint potenciális elöljáró.

 

Továbbá Kovács Balázs felvidéki magyar publicista szerint Matovič a beszéddel a választóit is le akarta nyűgözni, hiszen a februári választáson a szavazói tíz százaléka magyar volt, és Matovič kalkulál feltehetőleg azzal, hogy ha a magyar pártok ilyen állapotban maradnak (sem a Híd, sem az MKP nem jutott be a szlovák törvényhozásba a februári parlamenti választáson), akkor ez többre emelhető.

 

Min akadt ki mégis Matovič?

 

Szóval ezen az eseményen gondolta úgy az MKP, hogy ideális lenne átnyújtani a szlovák miniszterelnöknek egy memorandumot, amiben javaslatokat tesznek a szlovákiai magyar politikára vonatkozóan. A memorandum szövege – ahogy azt az Új Szó leírja – formailag az 1861-ben aláírt Szlovák Nemzet Memorandumát idézi, ami akkor a szlovák nemzet kéréseit foglalta össze. Így az MKP-s dokumentumban

 

sürgetik például, hogy Szlovákia közigazgatási struktúrája vegye figyelembe a természetes régiókat, és hogy a kormány biztosítsa a magyar közösség széleskörű önigazgatását.

 

De a memorandumban helyet kapott az a kérés is, hogy a szlovák alkotmány preambuluma államalkotó közösségként ismerje el a szlovákiai magyar nemzetrészt, biztosítva egyúttal a nemzeti jelképek (himnusz, címer, nemzeti színek) szabad használatát, a magyar nyelv pedig egyenrangú hivatali nyelv legyen a magyar közösség által lakott régiókban. (Hagyományosan az alkotmányok az úgynevezett preambulummal kezdődnek, amikben leírják az adott nemzet elvi alapvetéseit, állásfoglalásait, azok viszont jogi kötőerővel nem bírnak.)

 

 

Továbbá a memorandum szót ejt arról is, hogy a szlovák állam hivatalosan törölje el a magyarokat a második világháború után kollektív bűnösnek kikiáltó Beneš-dekrétumokat, és tegyék lehetővé a magyar állampolgárság felvételét.

 

De miért kell ezen kiakadni?

 

A szlovák kormányfő reakciója alapján egyértelmű, hogy a fenti kérések nem találtak megértő fülekre. Biztosan nem segített az sem, hogy Igor Matovič előzetesen nem tudott arról, hogy az MKP kedden meg fogja lepni ezzel a kéréslistával, amit – mint azt a miniszterelnök a Pátria rádiónak adott interjújában elmondta – sokan a felvidéki magyarság autonómiaköveteléseiként értelmeztek.

 

Mint arról az Azonnali is beszámolt, a memorandum átadása emiatt eleve komikus színezetet vett: a beszédet követő, kötetlen beszélgetés egy pontján döntött úgy Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke, hogy átnyújtja Matovičnak a dokumentumot, aki azt egyből, anélkül, hogy ott helyben belenézett volna, tovább is adta a trianoni találkozó egyik szervezőjének, személyes jóbarátjának, Berényi Józsefnek, az MKP 2010 és 2016 közti elnökének, Nagyszombat megye jelenlegi alelnökének.

 

Így történt Berényi elmondása szerint – aki úgyszint nem tudott semmit a dokumentum tervezett átadásáról –, hogy „az MKP ügyvivő testülete a szlovák miniszterelnökön keresztül eljuttatott egy memorandumot az MKP volt elnökének”.

 

Az MKP azonban nem az esetlen átadással hibázott igazán – mondta kérdésünkre Tokár Géza, hanem azzal, hogy nem mérte fel előzetesen, hogy a dokumentum milyen reakciókat válthat ki a szlovák közéletben. A memorandumban megfogalmazott igények ugyan semmi olyat nem tartalmaznak, amit eddig ne ismert volna a szlovákiai magyar közeg, a szlovák nyilvánosságba viszont ezek alig-alig jutnak el. 

 

„A szlovák közbeszédnek nem részei ezek a magyar célkitűzések, most viszont ott is felkapták rá a fejüket, amire megszületett a zsigeri, elutasító reakció”

 

– magyarázta Tokár, és hozzátette: az általános szlovák nézőpont az, hogy a szlovákiai magyarságnak átlagon felüli jogai vannak, és minden, ami a már meglévő jogokon túlnyúlik, mint ez a memorandum is, az már nacoinalista elhajlás. Ennek megfelelően reagált maga Matovič is, aki – egyelőre legalábbis úgy tűnik – a trianoni ünnepségen mondott beszédét valóban kedves gesztusnak szánhatta, de láthatóan nem állt szándékában valóban foglalkoznia a szlovákiai magyar közösség problémáival.

 

Ezt tükrözi egyébként Matovič csütörtök esti Facebook-posztja is, amiben a szlovák miniszterelnök egy magyar sziával köszönve ugyan újfent hitet tett a szlovák-magyar együttműködés mellett, hangsúlyozva, hogy mindenki érvényesülhessen az anyanyelvén, de a memorandum átadását továbbra is úgy festette le, hogy az MKP-sok visszaéltek a trianoni ünnepélyes meghívásával.

 

Erről persze az MKP aligha tehet, arról viszont igen, hogy a saját memorandumukat formailag az 1861-es Szlovák Nemzet Memorandumhoz igazították. Hiszen a szlovák memorandum a Habsburg Birodalmon belüli nemzeti függetlenedési korszellem idején jött létre, és ennek megfelelően kardinális követelése volt, hogy a Felvidék váljon ki a Magyar Királyságból.

 

„A szlovák memorandum másolása így azt a látszatot keltette, mintha az MKP az országtól való elszakadást kezdte volna követelni”

 

– magyarázta az Azonnalinak Tokár Géza.

 

Mindezen csak rontott az, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója előtt ismeretlen elkövetők azzal emlékeztek meg, hogy néhány dél-szlovákiai helységnévtáblát magyar zászlóval takartak el, rajta a felirattal: „Vesszen Trianon!”

 

HIVATALOS INFORMÁCIÓK MÉG NINCSENEK ARRÓL, HOGY KIK TAKARTÁK EL A SZLOVÁK NÉVTÁBLÁKAT. FORRÁS: NEKMTE NÁS ODPADOM / FACEBOOK

 

A szlovák politikai elit is zsigeri választ adott

 

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Matovičhoz hasonlóan más szlovák politikusok is kritikus hangnemben kommentálták az MKP-s dokumentumot.

 

Az OĽaNO-val koalícióban kormányzó, jobboldali-populista Sme rodina (Család vagyunk) vezetője, Boris Kollár kijelentette: elutasít bármiféle vitát a trianoni békeszerződés megnyitásáról, mert annak „súlyos következményei lennének mindkét államra nézve”.

 

A koalíció másik tagja, Andrej Kiska exállamfő pártja, a Za ľudí (Az emberekért) részéről a párt parlamenti alelnöke, Juraj Šeliga úgy értelmezte Őryék memorandumát, hogy azzal a szlovák kormányt más országok játszadozásaiba akarták belerántani, és visszautasít minden feszültségkeltésre alkalmas cselekedetet. Egyúttal szorgalmazta a szerinte már tíz éve tartó jó szlovák–magyar viszony és együttműködés folytatását.

 

Az úgyszint a kormánykoalícióban lévő, neoliberális, Richard Sulík-féle SaS (Szabadság és Szolidaritás) külügyminisztere, Ivan Korčok szerint az MKP memoranduma egyáltalán nem segíti a szlovák-magyar jószomszédi viszonyt. Ahogy mondta:

 

„Ha ez a válasz a kormányfő magyar közösség felé nyújtott jobbjára, akkor úgy veszem, hogy elutasították a szlovák miniszterelnök barátságos gesztusát.”

 

Hasonló véleményen van a februárban a kormányzati pozícióját elvesztő Smer exkormányfője, Peter Pellegrini is, aki szerint nincs szükség arra, hogy speciális szerződéseket kössenek a szlovákiai lakosság egy részével, hiszen „mi minden lakost képviselünk”. (Ha kíváncsi vagy, hogy Peter Pellegrini merre viheti tovább a Smert a februári vereség után, kattints ide!)

 

Az MKP elbúcsúzhat a járási elöljáróktól

 

A megszaporodó kritikákra a memorandumot Matovičnak átnyújtó Őry Péter úgy reagált:

 

„Ha nem fogalmazzuk meg a problémáinkat, akkor nem lesz, aki orvosolja.”

 

Őry szerint ki kell mondani a felvidéki magyarság kapcsán a legégetőbb problémákat, és ők pont ezeket, az érintettek által megfogalmazott igényeket szedték össze.

 

Őry kommentárja azonban úgy tűnik, nem fogja megpuhítani Matovičot, aki a Pátria rádióban egyértelműen kijelentette: nem számol az MKP-val a regionális közigazgatási tisztségek kapcsán, tehát könnyen lehet, a magyar párt nem fogja megkapni a lehetőséget, hogy járási hivatali elöljárókat adjon. Őry erre úgy reagált, hogy hivatalosan eddig sem tárgyaltak Matovičékkal a járási pozíciókról, és feltette a költői kérdést: „Amennyiben a közösség részére kérünk valamit, már nem vagyunk partnerek?”

 

Azonban az MKP ezzel közvetlen politikai hatalmat aligha veszít, hiszen a járási elöljárók nem autonóm döntéshozó szereplők, ők leginkább valóban a kormány helyi végrehajtói – hívja fel rá a figyelmet Tokár Géza. Szerinte

 

ezek a pozíciók sokkal inkább káderkinevelő, káderépítő funkcióval bírnak, arra jók, hogy a politikusok felépítsék a saját imidzsüket és hatalmi köreiket.

 

NYITÓKÉP: Igor Matovič / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás