+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. június 6. szombat, 08:00
16 héttel a választások után már ráfordultak a célegyenesre a pártok Írországban: jöhet a történelmi Fine Gael-Fianna Fáil kiegyezés, ami egy fordulatos tárgyalássorozat végét jelenti. Hogyan jutottunk el idáig, és mi lesz a kormány legnagyobb feladata? Elmagyarázzuk!

A február 8-i választások óta sokat változott a politikai paletta Írországban. Ahogy már korábban beszámoltuk, a választásokat az IRA korábbi politikai szárnya, a szociáldemokrata Sinn Féin nyerte, azonban az ír választási rendszer sajátosságai miatt (ún. STV-rendszer, a szavazó nem egy listára szavaz, hanem preferenciasorrendet állít fel a jelöltek között) végül a jobbközép-liberális Fianna Fáil szerezte a legtöbb mandátumot, szám szerint 38-at, a Sinn Féin 37-et, míg a választás előtt kormányzó, szintén jobbközép Fine Gael csak 35 mandátumot szerzett.

 

A választáson a Fine Gael hatalmasat bukott, mivel 2011-ben még 66, de 2016-ban is még 50 mandátumot szerzett, míg idén már csak 35-öt a 160 fős törvényhozásban. Ennek ellenére továbbra is ők fogják kormányozni Írországot.

 

A Sinn Féint hamar kitúrták a tárgyalásokból

 

Annak ellenére, hogy a korábban az IRA politikai szárnyaként működő Sinn Féin történetének legjobb eredményét hozta, hamar világossá vált, hogy senki sem akar közösködni velük a párt múltja miatt. Így a választások után patthelyzet alakult ki, mivel a három legjobb eredményt elérő párt nem volt hajlandó együttműködni: a két jobbközép párt között egy kulturális törésvonal van az 1921-es angol-ír béke kapcsán, mivel a Fine Gael elődpártja opportunista hozzáállásával támogatta a békét, a Fianna Fáil elődpártja meg elutasította azt.

 

Annak ellenére, hogy az Egyesült Királysággal az 1970-es, 80-as években normalizálódott a kapcsolata az íreknek, a két párt közötti történelmi feszültség továbbra is fennmaradt. Ez magyar viszonylatokhoz hasonlítva olyan, mintha a mai napig létezne az 1861-es Felirati Párt és a Határozati Párt, akik között a mai napig meglenne az a történelmi vita, hogy Ferenc Józsefet legitim magyar királynak tartják-e vagy sem.

 

Azonban a két jobbközép párt azért, hogy a Sinn Féint távol tartsák a kormányzástól, mégis összefogott, mivel az már az exit pollokból is látható volt, hogy anélkül, hogy a három nagy pártból kettő összefogna, nem lesz kormányzás.

 

Viszont a 160 fős Dáil Éireannban, azaz az ír parlament alsóházában a két jobboldali pártnak így sincs meg a többség: a két pártnak összesen 72 – ha beleszámítjuk a fianna fáilos házelnököt, akinek pártatlannak kell maradnia, 73 – mandátuma van, míg a többséghez 80 mandátum szükséges.

 

Nem sokáig örülhetett a Fianna Fáil

 

Így adta magát, hogy először a 12 mandátumot szerző Zöldeket környékezik meg, viszont Eamon Ryan, a párt vezetője kijelentette: nem fogja könnyen odavetni magát a két jobbközép pártnak. Egy képviselőtársa ezt sokkal szemléletesebben úgy fogalmazta meg, hogy nem lesznek hús a Fine Gael-Fianna Fáil szendvicsben.

 

Ekkor a tárgyalásokat még a Fianna Fáil irányította: lévén, hogy a választásokon ők szerezték a legtöbb mandátumot – bár 2016-hoz képest ők is elvesztettek 7 mandátumot – és a miniszterelnök, Leo Varadkar vezette Fine Gael támogatottsága folyamatosan csökkent.

 

Február 20-án, amikor a választások után először ült össze az új, 33. Dáil Éireann, a miniszterelnök-választásnál is látszódott ez az eredményeken (a miniszterelnököt a törvényhozás választja meg): míg Micheál Martint, a Fianna Fáil vezetőjét 41-en támogatták és 97-en ellenezték, Varadkart csak a saját pártja támogatta, azaz 36-an támogatták és 107-en ellenezték.

 

Ekkortájt lehetett hallani pletykákat, hogy ha a Fianna Fáilnak nem sikerül megegyeznie a Fine Gaellel és a Zöldekkel, akkor a Fine Gael helyett a Sinn Féinnel tárgyalnának. Több nyilatkozat is volt, miszerint minden együttműködésre nyitottak, amennyiben az adott párt egy jó koalíciós ajánlattal és programmal kopogtat, és a Fianna Fáil korábbi prominens politikusai is azt mondták, hogy a Fianna Fáilnak meg kell próbálnia kormányt alakítani, és ha máshogy nem megy, mindezt akár a politikai karanténban lévő Sinn Féinnel. Azonban Micheál Martin hamar tudtára adta mindenkinek, ő a Sinn Féinből nem kér.

 

KÖZÉPEN MICHEÁL MARTIN, A JOBBKÖZÉP FIANNA FÁIL VEZETŐJE A DUBLINI PRIDE-ON

 

A koronavírus mindent felülírt

 

Február 29-én azonban az Ír Köztársaság területén is megjelent a koronavírus, ami teljesen átírta a politikai napirendet: a járvány fokozódása erős, határozott vezetést kívánt és mivel a koalíciós tárgyalások lassan haladtak, ezért még ügyvivő kormányként Leo Varadkarék menedzselték a krízist.

 

Míg Varadkarék célja a választást követően elsősorban az ellenzéki politizálás volt – bár lehetséges, hogy ezt csak kommunikációs taktikának szánták, hogy kicsit erősítsék az alkupozíciójukat a Fianna Fáillal szemben –,

 

március végén már arról beszéltek az ügyvivő kormány tagjai, miként fogják rendbetenni a gazdaságot és Írországot a járvány után.

 

Varadkar határozott fellépését és hogy orvosi végzettsége miatt beállt ő is az egészségügyi „frontvonalba”, a választók honorálták. A választások után 16-18 százalék környékére mért Fine Gael hirtelen kilőtt: március végén már lehagyta a Fianna Fáilt támogatottságban, a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint pedig már a Sinn Féint is, mivel a Fine Gaelt 35 százalékra mérik, ezzel szemben a Sinn Féint 27 százalékra (még mindig a párt történetének egyik legmagasabb támogatottsága), a Fianna Fáilt pedig csak 15 százalékra teszik.

 

Így Varadkar – annak ellenére, hogy a választási eredmények alapján le akarták váltani az írek – a koalíciós tárgyalások vezetőjévé vált, hiszen mind a Zöldek, mind a Fianna Fáil támogatottsága hatalmasat csökkent.

 

A Zöldek támogatottsága elsősorban azért, mert korábban otthagyták a tárgyalóasztalt, mondván, ők a járványhelyzetre tekintve csak egy egységes nemzeti kormányban lennének hajlandók együttműködni, amit azonban rajtuk és a Sinn Féinen kívül senki sem akart. Így az ökopárt inkább visszatért a koalíciós tárgyalóasztalhoz: egy új választás után ugyanúgy a Fine Gael lenne a koalíciós tárgyalások vezetője, csak Varadkar pártja a Fianna Fáil és a Zöldek rovására szerezne még több mandátumot. A Zöldek még a tisztújításukat is elhalaszthatják annak érdekében, hogy minél hamarabb sikerüljön megegyezni a kormányról.

 

90 éves csatabárdok, lassan haladó tárgyalások

 

A Fine Gael és a Fianna Fáil már nagyjából megállapodott a kormányzásról, a Zöldekkel pedig az elmúlt hetekben lettek intenzívebbek a tárgyalások: elsősorban környezetvédelmi kérdésekben nem értettek egyet a jobbközép pártokkal, mivel Ryanék azt szeretnék elérni, hogy az új kormány sokkal ambíciózusabb tervet készítsen a károsanyag-kibocsátás kapcsán, annak ellenére, hogy Európában az elsők között hirdettek klímavészhelyzetet.

 

ZÖLD PLAKÁTOK A KAMPÁNYBAN, BALRÓL A 3. EAMON RYAN PÁRTVEZÉR

 

Varadkar ahhoz képest, hogy a választások utáni exit pollok után azt nyilatkozta, hogy ellenzéki politizálásra készülnek és március végén is még csak arról beszéltek, hogy részt fognak venni Írország helyreállításában, a héten már azt jelentette ki, hogy

 

a kormányprogramnak refelektálnia kell pártja, a Fine Gael szakpolitikai terveire, értékeire.

 

A kormányprogramot leghamarabb a hétvégén – bár a Zöldek képviselője szerint ez egy túlzottan optimista határidő –, de legkésőbb a következő héten már bemutathatják. A tárgyalások egyrészt a koronavírus miatti járványhelyzet, az abból kialakuló politikai átrendeződés miatt voltak lassúak, de ha ezek se lettek volna, akkor is sokáig húzódtak volna el,

 

hiszen a Fianna Fáil és a Fine Gael „kiegyezésével” egy közel 90 éves történelmi és politikai csatározást hagynak maguk mögött.

 

E két párt még jelenleg is sokat tárgyal különböző gazdasági kérdésekről, például a nyugdíjkorhatár emeléséről, mivel a Fianna Fáil szociálisabban érzékenyebb, mint a Fine Gael.

 

Az új kormány miniszterelnök-jelöltjéről jelenleg még nincsenek hírek, korábban tervben volt, hogy évente váltogatják a koalícióban szereplő pártok, azonban az nyilvánvaló, hogy a válsághelyzet miatt először Varadkar lesz ismét az íreknél Taoiseachnek nevezett kormányfő, a Fine Gael erősödése miatt pedig elképzelhető, hogy a fianna fáilos Martinra nem is kerül sor, pedig a választások után még ő tűnt a legvalószínűbb névnek.

 

A három párt mellett a független képviselőket összegyűjtő három képviselőcsoporttal is tárgyalnak, azonban a független képviselőcsoportok elmondása szerint – ellentétben 2016-tal, amikor a Fine Gael kisebbségi kormányt alakított a függetleneket tömörítő Függetlenek Szövetsége nevű politikai csoporttal – nincs nagyon beleszólásuk a kormányprogramba, és inkább úgy érzik, hogy csak a kispadra szánják őket, hogyha a Fine Gael-Fianna Fáil-Zöldek koalíció valamiben nem értene egyet, továbbra is megmaradjon a többséghez szükséges 80 mandátum.

 

Így formailag már csak az a kérdés, mikor áll ki a fine gaeles Varadkar, a fianna fáilos Martin és a zöld Ryan, hogy bejelentsék, megegyeztek az új kormány összetételéről és programjáról, amivel egy már 16 hétig és több, mint 118 napig tartó fordulatos tárgyalássorozatot zárnak le.

 

Aztán pedig a Dáil megszavazza a februárban még bukottnak hitt Varadkart ismét Taoiseachnek.

 

CÍMLAPFOTÓ: Leo Varadkar 2018-ban az EP-ben. Európai Parlament / Flickr

TÖBBI FOTÓ: A pártok hivatalos Facebook-oldalai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali heti tsúfos tükre ismét jelentkezik: ezúttal egészen az ókori Washingtonig repülünk vissza a történelembe!

Sokáig tartott, de a Momentum is kimondta: Orbán Viktor leváltáshoz egyetlen közös listán kell indulnia a hatpárti ellenzéknek. Ezzel gyakorlatilag a listaállítás körüli vita eldőlt.

Úgy tudjuk, azért, mert nem lehetett a párt jelöltje 2022-ben.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek!

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás