Mi lesz Írországban, miután nem sikerült miniszterelnököt választani?

Írországban február 8-án választásokat tartottak, ahol ugyan meglepetésre a baloldali-nacionalista Sinn Féin szerezte meg a legtöbb szavazatot, azonban az ír választási rendszer sajátosságának köszönhetően a jobbközép Fianna Fáil egy mandátummal többet kapott, mint a Sinn Féin. Ugyanis Írországban nem egy jelöltre vagy egy pártra szavaznak, hanem a jelöltekről preferenciasorrendet állítanak fel a szavazólapon, így gyakran nem az szerez mandátumot, aki első preferenciaként több szavazatot szerez, hanem aki a későbbi preferenciáknál is jól szerepel.

Csütörtökön ült össze először a választások után az ír parlament alsóháza, a Dáil Éireann, ahol szavaztak az új Taoiseach, azaz a miniszterelnök személyéről is. Jelenleg egy párt sem rendelkezik többséggel, így a szavazáson senki sem szerezte meg a szükséges 80 szavazatot.

A Dáil Éireannban ennyi szavazatot szereztek a miniszterelnökjelöltek:

+ a baloldali-nacionalista Sinn Féin miniszterelnök-jelöltjét, Mary Lou McDonaldot 45-en támogatták, 84-en ellenezték, 29-en tartózkodtak,

+ a jobbközép Fianna Fáil vezetőjét, Micheál Martint 41-en támogatták, 97-en ellenezték, 19-en tartózkodtak,

+ az eddigi kormányfőt, a választáson hatalmasat bukó szintén jobbközép Fine Gael vezetőjét, Leo Varadkart 36-an támogatták, 107-en ellenezték, 16-an tartózkodtak,

+ a Zöldek vezetőjét és miniszterelnök-jelöltjét, Eamon Ryant pedig 12-en támogatták, 115-en ellenezték, 28 tartózkodtak.

Hiába a Sinn Féin győzelme, ebből nem lesz kormányzás

A szavazás előtt várható volt, hogy a Sinn Féin miniszterelnök-jelöltje, egyben a párt vezetője, Mary Lou McDonald szerezi majd a legtöbb szavazatot, hiszen az biztos volt, hogy a Sinn Féin 37 képviselője mellett a kis baloldali pártok képviselői és a baloldali független képviselők is rá fognak szavazni, azonban McDonald így is bőven a 80 szavazat alatt maradt.

McDonald még korábban bejelentette, hogy ő bárkivel hajlandó együttműködni egy koalícióban, azonban a Dáil Éireannban nem fog átmenni a jelöltsége, mivel jelenleg csak úgy lehet valakiből miniszterelnök, ha a három nagy párt – a 37 képviselővel rendelkező Sinn Féin, a jobbközép Fianna Fáil (38 képviselő) és az eddig kormányzó jobbközép Fine Gael (35 képviselő) – közül legalább kettő támogatja a jelöltet, és emellett a Zöldek (12 képviselő) vagy a független képviselők egy része is megszavazza őt.

A két jobbközép párt, a Fianna Fáil és a Fine Gael már korábban bejelentette, hogy nem támogatják a Sinn Féint és nem hajlandóak vele koalícióra lépni, így szinte biztos, hogy a történelmi választási sikert elérő Sinn Féin nem most fog először kormányra kerülni Írországban, hiába beszél arról a párt, hogy az írek a szavazással egyértelműen üzentek, hogy őket akarják kormányon.

De akkor kik jöhetnek még szóba?

Mivel csütörtökön egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a megválasztáshoz szükséges 80 szavazatot, ezért hosszú koalíciós tárgyalások következnek.

A Sinn Féin jelenleg a kis baloldali pártok mellett a Zöldekkel tárgyal egy esetleges együttműködésről. McDonald azt szeretné elérni, hogy egy baloldali kisebbségi kormány jöjjön létre, azonban ennek nem sok esélye van, hiszen a Fianna Fáil és a Fine Gael sem szeretné, hogy a baloldali-nacionalista párt kormányra kerüljön, bár inkább McDonald személye az, ami zavarja őket.

A Zöldek azonban a Fianna Fáillal is tárgyalnak, és

igaz, mindenki más miatt: a Zöldekkel kemény tárgyalásokra számíthat, hiszen a vezetőjük, Ryan tudja, hogy jelenleg ők a mérleg nyelve, nélkülük sehogy sem tud felállni bármiféle kormány, a csütörtöki vita során pedig kijelentették, hogy ők nem lennének a hús egy jobbközép Fine Gael-Fianna Fáil szendvicsben, utalva arra, hogy nem hagyják magukat felmorzsolni és kemény koalíciós tárgyalásokra számíthatnak.

Leo Varadkar, a Fine Gael vezetője pedig elmondta, hogy pártjával elsősorban arra készül, hogy ellenzékbe vonuljanak, de nem zárná ki az együttműködést a Fianna Fáillal sem, akik pedig hiába nem kérnének a segítségéből, lehet, még is szükségük lesz rá.

Akár áprilisig is elnyúlhatnak a tárgyalások

A Fianna Fáilt vezető Martin egy háttérbeszélgetésen azt mondta képviselőtársainak, hogy leghamarabb áprilisban lehet új kormánya Írországnak, míg a Fianna Fáil egyik képviselője, Michael McGrath már arról beszélt az RTÉ-nek, hogy nem hónapok, csak hetek kérdése az új kormány megalakítása. Ők a Fine Gaellal való koalíciót azért vetik el – annak ellenére, hogy szakpolitikai kérdésekben közel állnak egymáshoz –, mert a két párt között kulturális törésvonal van az 1921-es angol-ír béke kapcsán (a Fine Gael elődpártja támogatta, a Fianna Fáil elődpártja ellenezte a békeszerződést), így eleve történelmi rivalizálás van köztük. Ezenkívül a másik ok, ami miatt nem túl valószínű egy ilyen koalíció, az a Sinn Féin előretörése:

A Sinn Féinnel való koalícióval kapcsolatosan maga a párt is megosztott. A Fianna Fáil korábbi minisztere, Connor Lenihan azt mondta, hogy a Fianna Fáilnak mindenképp meg kell próbálnia kormányt alakítani, ha már ők szerezték a legtöbb mandátumot, és utolsó lehetőségként akár az eddig politikai karanténban lévő baloldali-nacionalista párttal is össze kéne fognia a pártjának – ám ezt az opciót azért bőségesen ellenzik párton belül a Sinn Féin IRA-val kapcsolatos múltja miatt.  Egy másik opció lenne egy kisebbségi Fianna Fáil kormány például a Zöldekkel, amit a Sinn Féin külsőleg támogatna, hiszen a baloldali nacionalista párt már azzal is kitörne a politikai karanténból, hogy egy megállapodási szerződést köt a Fianna Fáillal és ha a Sinn Féinben komolyan gondolják a kormányzati ambíciójukat, támogatnák, hogy létrejöjjön egy működképes kormány – vélik a Fianna Fáilnál.

Azonban egy dolog biztos: új választásokra nem kerül sor, mivel azt már a legtöbb párt leszögezte, tiszteletben kell tartani az írek akaratát, amit a február 8-i választáson fejeztek ki. Ezenkívül egy közvélemény-kutatás szerint, amennyiben nem sikerülne kormányt alakítani és új választásra kerülne sor, azt magasan a Sinn Féin nyerné meg.

Szóval izgalmas időszak következik az ír politikában, ami okozhat még meglepetéseket.

NYITÓKÉP: Micheál Martin (Fianna Fáil), Leo Varadkar (Fine Gael), Eamon Ryan (Zöldek) és Mary Lou McDonald (Sinn Féin) / Facebook

Osszad, lájkold, ne sajnáld!

A Facebook újfent lenyeste a magyar híroldalak elérését. Tegyél ellene!
Amerikai büntetőalgoritmusok helyett öntudatos magyar polgárokat!

Azonnali