A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.
Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.
Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?
Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább a Néppárt Fideszhez való viszonyában is.
A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből.
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
Írországban február 8-án választásokat tartottak, ahol ugyan meglepetésre a baloldali-nacionalista Sinn Féin szerezte meg a legtöbb szavazatot, azonban az ír választási rendszer sajátosságának köszönhetően a jobbközép Fianna Fáil egy mandátummal többet kapott, mint a Sinn Féin. Ugyanis Írországban nem egy jelöltre vagy egy pártra szavaznak, hanem a jelöltekről preferenciasorrendet állítanak fel a szavazólapon, így gyakran nem az szerez mandátumot, aki első preferenciaként több szavazatot szerez, hanem aki a későbbi preferenciáknál is jól szerepel.
Csütörtökön ült össze először a választások után az ír parlament alsóháza, a Dáil Éireann, ahol szavaztak az új Taoiseach, azaz a miniszterelnök személyéről is. Jelenleg egy párt sem rendelkezik többséggel, így a szavazáson senki sem szerezte meg a szükséges 80 szavazatot.
A Dáil Éireannban ennyi szavazatot szereztek a miniszterelnökjelöltek:
+ a baloldali-nacionalista Sinn Féin miniszterelnök-jelöltjét, Mary Lou McDonaldot 45-en támogatták, 84-en ellenezték, 29-en tartózkodtak,
+ a jobbközép Fianna Fáil vezetőjét, Micheál Martint 41-en támogatták, 97-en ellenezték, 19-en tartózkodtak,
+ az eddigi kormányfőt, a választáson hatalmasat bukó szintén jobbközép Fine Gael vezetőjét, Leo Varadkart 36-an támogatták, 107-en ellenezték, 16-an tartózkodtak,
+ a Zöldek vezetőjét és miniszterelnök-jelöltjét, Eamon Ryant pedig 12-en támogatták, 115-en ellenezték, 28 tartózkodtak.
Hiába a Sinn Féin győzelme, ebből nem lesz kormányzás
A szavazás előtt várható volt, hogy a Sinn Féin miniszterelnök-jelöltje, egyben a párt vezetője, Mary Lou McDonald szerezi majd a legtöbb szavazatot, hiszen az biztos volt, hogy a Sinn Féin 37 képviselője mellett a kis baloldali pártok képviselői és a baloldali független képviselők is rá fognak szavazni, azonban McDonald így is bőven a 80 szavazat alatt maradt.
McDonald még korábban bejelentette, hogy ő bárkivel hajlandó együttműködni egy koalícióban, azonban a Dáil Éireannban nem fog átmenni a jelöltsége, mivel jelenleg csak úgy lehet valakiből miniszterelnök, ha a három nagy párt – a 37 képviselővel rendelkező Sinn Féin, a jobbközép Fianna Fáil (38 képviselő) és az eddig kormányzó jobbközép Fine Gael (35 képviselő) – közül legalább kettő támogatja a jelöltet, és emellett a Zöldek (12 képviselő) vagy a független képviselők egy része is megszavazza őt.
A két jobbközép párt, a Fianna Fáil és a Fine Gael már korábban bejelentette, hogy nem támogatják a Sinn Féint és nem hajlandóak vele koalícióra lépni, így szinte biztos, hogy a történelmi választási sikert elérő Sinn Féin nem most fog először kormányra kerülni Írországban, hiába beszél arról a párt, hogy az írek a szavazással egyértelműen üzentek, hogy őket akarják kormányon.
De akkor kik jöhetnek még szóba?
Mivel csütörtökön egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a megválasztáshoz szükséges 80 szavazatot, ezért hosszú koalíciós tárgyalások következnek.
A Sinn Féin jelenleg a kis baloldali pártok mellett a Zöldekkel tárgyal egy esetleges együttműködésről. McDonald azt szeretné elérni, hogy egy baloldali kisebbségi kormány jöjjön létre, azonban ennek nem sok esélye van, hiszen a Fianna Fáil és a Fine Gael sem szeretné, hogy a baloldali-nacionalista párt kormányra kerüljön, bár inkább McDonald személye az, ami zavarja őket.
A Zöldek azonban a Fianna Fáillal is tárgyalnak, és
igaz, mindenki más miatt: a Zöldekkel kemény tárgyalásokra számíthat, hiszen a vezetőjük, Ryan tudja, hogy jelenleg ők a mérleg nyelve, nélkülük sehogy sem tud felállni bármiféle kormány, a csütörtöki vita során pedig kijelentették, hogy ők nem lennének a hús egy jobbközép Fine Gael-Fianna Fáil szendvicsben, utalva arra, hogy nem hagyják magukat felmorzsolni és kemény koalíciós tárgyalásokra számíthatnak.
Leo Varadkar, a Fine Gael vezetője pedig elmondta, hogy pártjával elsősorban arra készül, hogy ellenzékbe vonuljanak, de nem zárná ki az együttműködést a Fianna Fáillal sem, akik pedig hiába nem kérnének a segítségéből, lehet, még is szükségük lesz rá.
Akár áprilisig is elnyúlhatnak a tárgyalások
A Fianna Fáilt vezető Martin egy háttérbeszélgetésen azt mondta képviselőtársainak, hogy leghamarabb áprilisban lehet új kormánya Írországnak, míg a Fianna Fáil egyik képviselője, Michael McGrath már arról beszélt az RTÉ-nek, hogy nem hónapok, csak hetek kérdése az új kormány megalakítása. Ők a Fine Gaellal való koalíciót azért vetik el – annak ellenére, hogy szakpolitikai kérdésekben közel állnak egymáshoz –, mert a két párt között kulturális törésvonal van az 1921-es angol-ír béke kapcsán (a Fine Gael elődpártja támogatta, a Fianna Fáil elődpártja ellenezte a békeszerződést), így eleve történelmi rivalizálás van köztük. Ezenkívül a másik ok, ami miatt nem túl valószínű egy ilyen koalíció, az a Sinn Féin előretörése:
A Sinn Féinnel való koalícióval kapcsolatosan maga a párt is megosztott. A Fianna Fáil korábbi minisztere, Connor Lenihan azt mondta, hogy a Fianna Fáilnak mindenképp meg kell próbálnia kormányt alakítani, ha már ők szerezték a legtöbb mandátumot, és utolsó lehetőségként akár az eddig politikai karanténban lévő baloldali-nacionalista párttal is össze kéne fognia a pártjának – ám ezt az opciót azért bőségesen ellenzik párton belül a Sinn Féin IRA-val kapcsolatos múltja miatt. Egy másik opció lenne egy kisebbségi Fianna Fáil kormány például a Zöldekkel, amit a Sinn Féin külsőleg támogatna, hiszen a baloldali nacionalista párt már azzal is kitörne a politikai karanténból, hogy egy megállapodási szerződést köt a Fianna Fáillal és ha a Sinn Féinben komolyan gondolják a kormányzati ambíciójukat, támogatnák, hogy létrejöjjön egy működképes kormány – vélik a Fianna Fáilnál.
Azonban egy dolog biztos: új választásokra nem kerül sor, mivel azt már a legtöbb párt leszögezte, tiszteletben kell tartani az írek akaratát, amit a február 8-i választáson fejeztek ki. Ezenkívül egy közvélemény-kutatás szerint, amennyiben nem sikerülne kormányt alakítani és új választásra kerülne sor, azt magasan a Sinn Féin nyerné meg.
Szóval izgalmas időszak következik az ír politikában, ami okozhat még meglepetéseket.
NYITÓKÉP: Micheál Martin (Fianna Fáil), Leo Varadkar (Fine Gael), Eamon Ryan (Zöldek) és Mary Lou McDonald (Sinn Féin) / Facebook
A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.
Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.
Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?
Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább a Néppárt Fideszhez való viszonyában is.
A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből.
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!