+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. február 11. kedd, 10:00
Bőven tartogattak meglepetést az ír választások eredményei: történelmi siker a Sinn Féintől, összeomló Fine Gael, míg a Fianna Fáil két szék közül a földre került. Hogyan fog kinézni az ír politika a választások után? Elmagyarázzuk!

Február 8-án előrehozott választásokat tartottak Írországban, miután a miniszterelnök, Leo Varadkar, arra kérte a köztársasági elnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, mivel a kisebbségi kormányzata csak nehezen tudott elfogadtatni törvényeket az ír parlament alsóházában, a Dáil Éireannban. (Az ír politikai rendszerről és a jelenlegi helyzetről a felvezető cikkünkben bővebben is írtunk.)

 

Kedd hajnalban az utolsó mandátumot is kiosztották, így kijelenthetjük, hogy

 

a választásokat a Sinn Féin nyerte meg 24,53 százalékkal, amit a Fianna Fáil követ 22,18 százalékkal, míg az eddig kormányzó Fine Gael 20,86 százalékot szerzett.

 

Azonban az ír választási rendszer sajátossága miatt a mandátumok száma másképp néz ki. Így hiába a Sinn Féinn történelmi eredménye, a Fianna Fáil próbálkozhat először kormányalakítással, mivel egy mandátummal többet szereztek a baloldali nacionalista pártnál.

 

Az ír választási rendszer ugyanis úgynevezett STV rendszer. Lényege, hogy a szavazók nem egy pártra, vagy jelöltre szavaznak, hanem preferenciát állítanak fel a jelöltek között, így van, hogy végül nem az szerez mandátumot, akit első helyen a legtöbben szerettek volna. Például ez történt Kelet Galway választókörzetben: a Sinn Féin jelöltje, Louis O’Hara a második legtöbb szavazatot kapta első helyen, azonban a preferencia sorrendben már nem szerepelt ilyen jól, így végül helyette a nála első preferenciaként közel kétezer szavazattal kevesebbet kapó Anne Rabbitte, a Fianna Fáil jelöltje szerzett mandátumot. Ez azért történt, mert a későbbi körökben, amikor már nem csak az első preferenciaként leadott szavazatokat számolják, hamarabb ugrotta meg a mandátumszerzéshez szükséges szavazatokat.

 

A mandátumok kiosztása után így fog kinézni a 33. Déli Érieann:

 

A SORREND: A LIBERÁLIS-JOBBKÖZPÉP FIANNA FÁIL 38 MANDÁTUMMAL, MÖGÖTTE A NACIONALISTA BALOLDALI SINN FÉIN 37, A JOBBKÖZÉP FINE GAEL 35, A ZÖLDEK 12, A MUNKÁSPÁRT 6, SZOCIÁLDEMOKRATÁK 6, AZ ANTIKAPITALISTA EMBEREK A PROFIT ELŐTT 5, A FÜGGETLEN KÉPVISELŐK 19 SZÉKKEL. FORRÁS: EUROPE ELECTS.

 

A választás hatalmas vesztese a Fine Gael

 

Leo Varadkar, a jobbközép párt vezetője keserű szájízzel nézheti az eredményeket, hiszen a pártja óriásit bukott a választáson.

 

Míg 2011-ben 66, de még az előző választáson is 50 helyet szerezve alakíthatott kormányt, most ezekhez az eredményekhez képest csalódást keltően csak 35 mandátumot szerzett, visszaszorulva a harmadik helyre.

 

Nem véletlen, hogy a pártjából többen is a korábbi Taoiseach (ír miniszterelnök) lemondását követelik, hiszen sikerült kijátszania a pártját a kormányzásból és a párt legrosszabb eredményét érte el 1948 óta. Varadkar ugyan a saját körzetében, Nyugat Dublinban mandátumot szerzett, de az Ír Köztársaság 1922-es története óta először fordult elő, hogy a regnáló Taoiseach a körzetében nem a legtöbb szavazatot szerezte meg, megalázó módon mindössze az 5. körben sikerült megszereznie a mandátumhoz szükséges szavazatszámot.

 

Ezt az óriási bukást részben előre is láthatták: a választásokat megelőző utolsó tévés vitában részben ezért puhított Varadkar a korábbi koalíciós retorikáján, és bejelentette, hogy utolsó lehetőségként akár hajlandó lenne a Fianna Fáillal is koalícióra lépni, ezzel megelőzve egy újabb választást, vagy a Sinn Féin kormányba emelését. Ugyanis a mérések alapján előre tudhatta, hogy a pártja számára csak ez az egyetlen lehetőség maradt a kormányzásra a választások után.

 

Mary Lou McDonald vezetésével tarolt a Sinn Féin

 

Ezzel szemben a baloldali nacionalista párt minden képzeletet felülmúlva tarolt. A történelmi siker nem fejezi ki annyira, hogy valójában mennyire múlta felül az elvárásokat a párt, hiszen

 

a Sinn Féin történetében először zárt 20 százalék felett, emellett meg is szerezte a legtöbb első preferenciás szavazatot, és mindössze egy mandátummal maradt el az első helytől.

 

A párt eddigi legjobb eredménye 23 mandátum volt, még 2016-ban, most ezt sikerül 14 újabb mandátummal növelni, azaz a 160 fős Dáil Ériennban 37 Sinn Féin képviselő foglal majd helyet, mindezt úgy, hogy összesen 42 jelöltet állítottak a 39 körzetben.

 

Amit már az exit pollokból is láthattunk, az eredményével a korábban IRA-hoz szoros szálakat fűző párt megtörte a status quo-t, és kényelmesen fordulhatnak rá a koalíciós tárgyalásokra, hiszen ilyen eredmény után nem hagyhatják ki őket a koalíciós tárgyalások folyamatából. A Fianna Fáilnak muszáj megpróbálnia tárgyalni a Sinn Féinnel, a választók ugyanis egyértelműen kifejezték: változást akarnak, és ennek a változásnak a Sinn Féinnek része kell, hogy legyen.

 

Ezenkívül abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy bárhogy is alakul a kormányalakítás, ők mindenképpen jól járnak, ugyanis a történelmi eredményükkel óriási dilemma elé állították a korábban a hatalomban egymást váltó Fianna Fáilt és a Fine Gaelt:

 

a két rivalizáló jobbközép párt vagy koalíciós kormányra lép, így tartva távol a hatalomtól a nacionalista baloldali pártot, amely így a legerősebb baloldali pártként feszülne majd neki a teljes jobboldali tömbnek, vagy valamelyik párt beemeli a kormányba, kitörve ezzel a politikai karanténból,

 

ahol pedig érvényt szerezhetnének programjuknak, ami főként a lakhatási válság és az egészségügy problémáinak a megoldását tűzte ki célul.

 

A Sinn Féin készen áll a kormányzásra

 

Ugyanakkor a Sinn Féin elkötelezett a kormányzás mellett. Michelle O’Neill, a Sinn Féin alelnöke kijelentette, hogy kormányozni szeretnének, de nem a hatalom kedvéért, hanem, hogy megfelelően tudják szolgálni a polgárokat, fő céljuk pedig az Ír-sziget egyesítése.

 

A párt vezetője, McDonald pedig még vasárnap este nyilatkozta, hogy reméli, a Zöldekkel és a kisebb baloldali pártokkal tud majd kormányt alakítani, de nem zárta ki a lehetséges partnerek közül a Fianna Fáilt, vagy a Fine Gaelt sem. Azonban az előbbi csak abban az esetben jöhet össze, ha a Fianna Fáil nem fog tudni kormányt alakítani, ugyanis először ők kapják majd meg ezt a lehetőséget.

 

Pirruszi győzelem a Fianna Fáilnak: hogyan tovább?

 

Michéal Martin pártja hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot, az biztos, hogy nem ilyen választási sikerről álmodott: amellett, hogy 7 mandátummal kevesebbet szerzett 2016-hoz képest, és a párt több fontosabb politikusa sem jutott be a parlamentbe, hatalmas dilemma előtt áll, milyen koalíciós partnert is keressen a kormányához, ugyanis a választóik elsőre biztosan egyiket sem fogják igazán szeretni.

 

Jelenleg bárkivel is számol az 59 éves vezető, sehogy sem lesz meg mögötte a parlamenti többség.

 

Emellett pedig a párton belül sincs egyetértés, kivel is kellene kormányoznia a pártnak: sokan élből elvetik a koalíciót a Sinn Feinnel, annak IRA-s múltja miatt, mások úgy látják, hogy az még mindig jobb lenne, mintha a Fine Gaellal kellene kormányozniuk, akikkel pedig kulturális különbségeik vannak, hiszen míg a Fianna Fáil elődpártja ellenezte az 1921-es angol-ír békét, a Fine Gael elődpártja támogatta azt.

 

Emiatt lehetőségként felmerült az is, hogy kisebbségi kormányt fognak alakítani, például a nagyon jól szereplő Zöldekkel és más, kisebb pártokkal, remélve, hogy a Sinn Féin külsőleg támogatna egy ilyen kormányt, hiszen a baloldali nacionalista párt már ezzel is kitörne a politikai karanténból, és ha a Sinn Féinben komolyan gondolják a kormányzati ambíciójukat, támogatnák, hogy létrejöjjön egy működképes kormány – vélik a Fianna Fáilnál.

 

Cél a működőképes kormányzat felállítása

 

Az azonban biztos, hogy új választásra nem kerül sor. A Fianna Fáil vezetője, Michéal Martin kijelentette, hogy most az ország van az első helyen, és a választások után mindenki számára kötelező, hogy működőképes kormányt alakítsanak. Ám hogy ez kikkel fog megvalósulni, az jelenleg nagyon képlékeny.

 

Ugyanis a választás előtti utolsó tévés vitában Martin élesen elhatárolódott mind egy Sinn Féin, mind egy Fine Gael koalíciótól, azonban ezen a retorikán finomítva hétfőn a párt helyettes vezetője, Dara Calleary már bejelentette, hogy a koalíciós tárgyalások során minden lehetőséget nyitva tartanak és mindenkivel leülnek tárgyalni, akiknek hiteles ajánlatuk van. Hozzátette, hogy a választók azért szavaztak rájuk, hogy elűzzék Leo Varadkart a kormányból. Utóbbi persze lehet, hogy csak politikai blöff, hogy ezzel próbáljanak minél jobb alkupozíciót kiharcolni a Fine Gaellal szemben egy esetleges koalíciós tárgyalás során.

 

Egy biztos: a Sinn Féin ilyen méretű előretörése nagyon felkavarta az állóvizet az ír politikában, és hosszú koalíciós tárgyalásokra számíthatunk, míg valamilyen kormányzatot sikerül felállítani. A puhatolózás pedig már kedden elkezdődik, így kiváncsian várhatjuk, melyik tabu fog megdőlni: a Sinn Féin politikai karanténja szűnik meg, vagy a Fine Gael – Fianna Fáil történelmi ellentét kerül feloldásra.

 

 

FOTÓ: Mary Lou McDonald, a Sinn Féin vezetője (Twitter)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.

Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.

Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?

Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább a Néppárt Fideszhez való viszonyában is.

A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből.

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás