A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.
Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.
Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?
Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább a Néppárt Fideszhez való viszonyában is.
A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből.
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
Február 8-án előrehozott választásokat tartottak Írországban, miután a miniszterelnök, Leo Varadkar, arra kérte a köztársasági elnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, mivel a kisebbségi kormányzata csak nehezen tudott elfogadtatni törvényeket az ír parlament alsóházában, a Dáil Éireannban. (Az ír politikai rendszerről és a jelenlegi helyzetről a felvezető cikkünkben bővebben is írtunk.)
Kedd hajnalban az utolsó mandátumot is kiosztották, így kijelenthetjük, hogy
Azonban az ír választási rendszer sajátossága miatt a mandátumok száma másképp néz ki. Így hiába a Sinn Féinn történelmi eredménye, a Fianna Fáil próbálkozhat először kormányalakítással, mivel egy mandátummal többet szereztek a baloldali nacionalista pártnál.
Az ír választási rendszer ugyanis úgynevezett STV rendszer. Lényege, hogy a szavazók nem egy pártra, vagy jelöltre szavaznak, hanem preferenciát állítanak fel a jelöltek között, így van, hogy végül nem az szerez mandátumot, akit első helyen a legtöbben szerettek volna. Például ez történt Kelet Galway választókörzetben: a Sinn Féin jelöltje, Louis O’Hara a második legtöbb szavazatot kapta első helyen, azonban a preferencia sorrendben már nem szerepelt ilyen jól, így végül helyette a nála első preferenciaként közel kétezer szavazattal kevesebbet kapó Anne Rabbitte, a Fianna Fáil jelöltje szerzett mandátumot. Ez azért történt, mert a későbbi körökben, amikor már nem csak az első preferenciaként leadott szavazatokat számolják, hamarabb ugrotta meg a mandátumszerzéshez szükséges szavazatokat.
A mandátumok kiosztása után így fog kinézni a 33. Déli Érieann:
A választás hatalmas vesztese a Fine Gael
Leo Varadkar, a jobbközép párt vezetője keserű szájízzel nézheti az eredményeket, hiszen a pártja óriásit bukott a választáson.
Nem véletlen, hogy a pártjából többen is a korábbi Taoiseach (ír miniszterelnök) lemondását követelik, hiszen sikerült kijátszania a pártját a kormányzásból és a párt legrosszabb eredményét érte el 1948 óta. Varadkar ugyan a saját körzetében, Nyugat Dublinban mandátumot szerzett, de az Ír Köztársaság 1922-es története óta először fordult elő, hogy a regnáló Taoiseach a körzetében nem a legtöbb szavazatot szerezte meg, megalázó módon mindössze az 5. körben sikerült megszereznie a mandátumhoz szükséges szavazatszámot.
Ezt az óriási bukást részben előre is láthatták: a választásokat megelőző utolsó tévés vitában részben ezért puhított Varadkar a korábbi koalíciós retorikáján, és bejelentette, hogy utolsó lehetőségként akár hajlandó lenne a Fianna Fáillal is koalícióra lépni, ezzel megelőzve egy újabb választást, vagy a Sinn Féin kormányba emelését. Ugyanis a mérések alapján előre tudhatta, hogy a pártja számára csak ez az egyetlen lehetőség maradt a kormányzásra a választások után.
Mary Lou McDonald vezetésével tarolt a Sinn Féin
Ezzel szemben a baloldali nacionalista párt minden képzeletet felülmúlva tarolt. A történelmi siker nem fejezi ki annyira, hogy valójában mennyire múlta felül az elvárásokat a párt, hiszen
A párt eddigi legjobb eredménye 23 mandátum volt, még 2016-ban, most ezt sikerül 14 újabb mandátummal növelni, azaz a 160 fős Dáil Ériennban 37 Sinn Féin képviselő foglal majd helyet, mindezt úgy, hogy összesen 42 jelöltet állítottak a 39 körzetben.
Amit már az exit pollokból is láthattunk, az eredményével a korábban IRA-hoz szoros szálakat fűző párt megtörte a status quo-t, és kényelmesen fordulhatnak rá a koalíciós tárgyalásokra, hiszen ilyen eredmény után nem hagyhatják ki őket a koalíciós tárgyalások folyamatából. A Fianna Fáilnak muszáj megpróbálnia tárgyalni a Sinn Féinnel, a választók ugyanis egyértelműen kifejezték: változást akarnak, és ennek a változásnak a Sinn Féinnek része kell, hogy legyen.
Ezenkívül abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy bárhogy is alakul a kormányalakítás, ők mindenképpen jól járnak, ugyanis a történelmi eredményükkel óriási dilemma elé állították a korábban a hatalomban egymást váltó Fianna Fáilt és a Fine Gaelt:
ahol pedig érvényt szerezhetnének programjuknak, ami főként a lakhatási válság és az egészségügy problémáinak a megoldását tűzte ki célul.
A Sinn Féin készen áll a kormányzásra
Ugyanakkor a Sinn Féin elkötelezett a kormányzás mellett. Michelle O’Neill, a Sinn Féin alelnöke kijelentette, hogy kormányozni szeretnének, de nem a hatalom kedvéért, hanem, hogy megfelelően tudják szolgálni a polgárokat, fő céljuk pedig az Ír-sziget egyesítése.
A párt vezetője, McDonald pedig még vasárnap este nyilatkozta, hogy reméli, a Zöldekkel és a kisebb baloldali pártokkal tud majd kormányt alakítani, de nem zárta ki a lehetséges partnerek közül a Fianna Fáilt, vagy a Fine Gaelt sem. Azonban az előbbi csak abban az esetben jöhet össze, ha a Fianna Fáil nem fog tudni kormányt alakítani, ugyanis először ők kapják majd meg ezt a lehetőséget.
Pirruszi győzelem a Fianna Fáilnak: hogyan tovább?
Michéal Martin pártja hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot, az biztos, hogy nem ilyen választási sikerről álmodott: amellett, hogy 7 mandátummal kevesebbet szerzett 2016-hoz képest, és a párt több fontosabb politikusa sem jutott be a parlamentbe, hatalmas dilemma előtt áll, milyen koalíciós partnert is keressen a kormányához, ugyanis a választóik elsőre biztosan egyiket sem fogják igazán szeretni.
Emellett pedig a párton belül sincs egyetértés, kivel is kellene kormányoznia a pártnak: sokan élből elvetik a koalíciót a Sinn Feinnel, annak IRA-s múltja miatt, mások úgy látják, hogy az még mindig jobb lenne, mintha a Fine Gaellal kellene kormányozniuk, akikkel pedig kulturális különbségeik vannak, hiszen míg a Fianna Fáil elődpártja ellenezte az 1921-es angol-ír békét, a Fine Gael elődpártja támogatta azt.
Emiatt lehetőségként felmerült az is, hogy kisebbségi kormányt fognak alakítani, például a nagyon jól szereplő Zöldekkel és más, kisebb pártokkal, remélve, hogy a Sinn Féin külsőleg támogatna egy ilyen kormányt, hiszen a baloldali nacionalista párt már ezzel is kitörne a politikai karanténból, és ha a Sinn Féinben komolyan gondolják a kormányzati ambíciójukat, támogatnák, hogy létrejöjjön egy működképes kormány – vélik a Fianna Fáilnál.
Cél a működőképes kormányzat felállítása
Az azonban biztos, hogy új választásra nem kerül sor. A Fianna Fáil vezetője, Michéal Martin kijelentette, hogy most az ország van az első helyen, és a választások után mindenki számára kötelező, hogy működőképes kormányt alakítsanak. Ám hogy ez kikkel fog megvalósulni, az jelenleg nagyon képlékeny.
Ugyanis a választás előtti utolsó tévés vitában Martin élesen elhatárolódott mind egy Sinn Féin, mind egy Fine Gael koalíciótól, azonban ezen a retorikán finomítva hétfőn a párt helyettes vezetője, Dara Calleary már bejelentette, hogy a koalíciós tárgyalások során minden lehetőséget nyitva tartanak és mindenkivel leülnek tárgyalni, akiknek hiteles ajánlatuk van. Hozzátette, hogy a választók azért szavaztak rájuk, hogy elűzzék Leo Varadkart a kormányból. Utóbbi persze lehet, hogy csak politikai blöff, hogy ezzel próbáljanak minél jobb alkupozíciót kiharcolni a Fine Gaellal szemben egy esetleges koalíciós tárgyalás során.
Egy biztos: a Sinn Féin ilyen méretű előretörése nagyon felkavarta az állóvizet az ír politikában, és hosszú koalíciós tárgyalásokra számíthatunk, míg valamilyen kormányzatot sikerül felállítani. A puhatolózás pedig már kedden elkezdődik, így kiváncsian várhatjuk, melyik tabu fog megdőlni: a Sinn Féin politikai karanténja szűnik meg, vagy a Fine Gael – Fianna Fáil történelmi ellentét kerül feloldásra.
FOTÓ: Mary Lou McDonald, a Sinn Féin vezetője (Twitter)
A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.
Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.
Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?
Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább a Néppárt Fideszhez való viszonyában is.
A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből.
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!