+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. február 11. kedd, 10:00
Bőven tartogattak meglepetést az ír választások eredményei: történelmi siker a Sinn Féintől, összeomló Fine Gael, míg a Fianna Fáil két szék közül a földre került. Hogyan fog kinézni az ír politika a választások után? Elmagyarázzuk!

Február 8-án előrehozott választásokat tartottak Írországban, miután a miniszterelnök, Leo Varadkar, arra kérte a köztársasági elnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, mivel a kisebbségi kormányzata csak nehezen tudott elfogadtatni törvényeket az ír parlament alsóházában, a Dáil Éireannban. (Az ír politikai rendszerről és a jelenlegi helyzetről a felvezető cikkünkben bővebben is írtunk.)

 

Kedd hajnalban az utolsó mandátumot is kiosztották, így kijelenthetjük, hogy

 

a választásokat a Sinn Féin nyerte meg 24,53 százalékkal, amit a Fianna Fáil követ 22,18 százalékkal, míg az eddig kormányzó Fine Gael 20,86 százalékot szerzett.

 

Azonban az ír választási rendszer sajátossága miatt a mandátumok száma másképp néz ki. Így hiába a Sinn Féinn történelmi eredménye, a Fianna Fáil próbálkozhat először kormányalakítással, mivel egy mandátummal többet szereztek a baloldali nacionalista pártnál.

 

Az ír választási rendszer ugyanis úgynevezett STV rendszer. Lényege, hogy a szavazók nem egy pártra, vagy jelöltre szavaznak, hanem preferenciát állítanak fel a jelöltek között, így van, hogy végül nem az szerez mandátumot, akit első helyen a legtöbben szerettek volna. Például ez történt Kelet Galway választókörzetben: a Sinn Féin jelöltje, Louis O’Hara a második legtöbb szavazatot kapta első helyen, azonban a preferencia sorrendben már nem szerepelt ilyen jól, így végül helyette a nála első preferenciaként közel kétezer szavazattal kevesebbet kapó Anne Rabbitte, a Fianna Fáil jelöltje szerzett mandátumot. Ez azért történt, mert a későbbi körökben, amikor már nem csak az első preferenciaként leadott szavazatokat számolják, hamarabb ugrotta meg a mandátumszerzéshez szükséges szavazatokat.

 

A mandátumok kiosztása után így fog kinézni a 33. Déli Érieann:

 

A SORREND: A LIBERÁLIS-JOBBKÖZPÉP FIANNA FÁIL 38 MANDÁTUMMAL, MÖGÖTTE A NACIONALISTA BALOLDALI SINN FÉIN 37, A JOBBKÖZÉP FINE GAEL 35, A ZÖLDEK 12, A MUNKÁSPÁRT 6, SZOCIÁLDEMOKRATÁK 6, AZ ANTIKAPITALISTA EMBEREK A PROFIT ELŐTT 5, A FÜGGETLEN KÉPVISELŐK 19 SZÉKKEL. FORRÁS: EUROPE ELECTS.

 

A választás hatalmas vesztese a Fine Gael

 

Leo Varadkar, a jobbközép párt vezetője keserű szájízzel nézheti az eredményeket, hiszen a pártja óriásit bukott a választáson.

 

Míg 2011-ben 66, de még az előző választáson is 50 helyet szerezve alakíthatott kormányt, most ezekhez az eredményekhez képest csalódást keltően csak 35 mandátumot szerzett, visszaszorulva a harmadik helyre.

 

Nem véletlen, hogy a pártjából többen is a korábbi Taoiseach (ír miniszterelnök) lemondását követelik, hiszen sikerült kijátszania a pártját a kormányzásból és a párt legrosszabb eredményét érte el 1948 óta. Varadkar ugyan a saját körzetében, Nyugat Dublinban mandátumot szerzett, de az Ír Köztársaság 1922-es története óta először fordult elő, hogy a regnáló Taoiseach a körzetében nem a legtöbb szavazatot szerezte meg, megalázó módon mindössze az 5. körben sikerült megszereznie a mandátumhoz szükséges szavazatszámot.

 

Ezt az óriási bukást részben előre is láthatták: a választásokat megelőző utolsó tévés vitában részben ezért puhított Varadkar a korábbi koalíciós retorikáján, és bejelentette, hogy utolsó lehetőségként akár hajlandó lenne a Fianna Fáillal is koalícióra lépni, ezzel megelőzve egy újabb választást, vagy a Sinn Féin kormányba emelését. Ugyanis a mérések alapján előre tudhatta, hogy a pártja számára csak ez az egyetlen lehetőség maradt a kormányzásra a választások után.

 

Mary Lou McDonald vezetésével tarolt a Sinn Féin

 

Ezzel szemben a baloldali nacionalista párt minden képzeletet felülmúlva tarolt. A történelmi siker nem fejezi ki annyira, hogy valójában mennyire múlta felül az elvárásokat a párt, hiszen

 

a Sinn Féin történetében először zárt 20 százalék felett, emellett meg is szerezte a legtöbb első preferenciás szavazatot, és mindössze egy mandátummal maradt el az első helytől.

 

A párt eddigi legjobb eredménye 23 mandátum volt, még 2016-ban, most ezt sikerül 14 újabb mandátummal növelni, azaz a 160 fős Dáil Ériennban 37 Sinn Féin képviselő foglal majd helyet, mindezt úgy, hogy összesen 42 jelöltet állítottak a 39 körzetben.

 

Amit már az exit pollokból is láthattunk, az eredményével a korábban IRA-hoz szoros szálakat fűző párt megtörte a status quo-t, és kényelmesen fordulhatnak rá a koalíciós tárgyalásokra, hiszen ilyen eredmény után nem hagyhatják ki őket a koalíciós tárgyalások folyamatából. A Fianna Fáilnak muszáj megpróbálnia tárgyalni a Sinn Féinnel, a választók ugyanis egyértelműen kifejezték: változást akarnak, és ennek a változásnak a Sinn Féinnek része kell, hogy legyen.

 

Ezenkívül abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy bárhogy is alakul a kormányalakítás, ők mindenképpen jól járnak, ugyanis a történelmi eredményükkel óriási dilemma elé állították a korábban a hatalomban egymást váltó Fianna Fáilt és a Fine Gaelt:

 

a két rivalizáló jobbközép párt vagy koalíciós kormányra lép, így tartva távol a hatalomtól a nacionalista baloldali pártot, amely így a legerősebb baloldali pártként feszülne majd neki a teljes jobboldali tömbnek, vagy valamelyik párt beemeli a kormányba, kitörve ezzel a politikai karanténból,

 

ahol pedig érvényt szerezhetnének programjuknak, ami főként a lakhatási válság és az egészségügy problémáinak a megoldását tűzte ki célul.

 

A Sinn Féin készen áll a kormányzásra

 

Ugyanakkor a Sinn Féin elkötelezett a kormányzás mellett. Michelle O’Neill, a Sinn Féin alelnöke kijelentette, hogy kormányozni szeretnének, de nem a hatalom kedvéért, hanem, hogy megfelelően tudják szolgálni a polgárokat, fő céljuk pedig az Ír-sziget egyesítése.

 

A párt vezetője, McDonald pedig még vasárnap este nyilatkozta, hogy reméli, a Zöldekkel és a kisebb baloldali pártokkal tud majd kormányt alakítani, de nem zárta ki a lehetséges partnerek közül a Fianna Fáilt, vagy a Fine Gaelt sem. Azonban az előbbi csak abban az esetben jöhet össze, ha a Fianna Fáil nem fog tudni kormányt alakítani, ugyanis először ők kapják majd meg ezt a lehetőséget.

 

Pirruszi győzelem a Fianna Fáilnak: hogyan tovább?

 

Michéal Martin pártja hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot, az biztos, hogy nem ilyen választási sikerről álmodott: amellett, hogy 7 mandátummal kevesebbet szerzett 2016-hoz képest, és a párt több fontosabb politikusa sem jutott be a parlamentbe, hatalmas dilemma előtt áll, milyen koalíciós partnert is keressen a kormányához, ugyanis a választóik elsőre biztosan egyiket sem fogják igazán szeretni.

 

Jelenleg bárkivel is számol az 59 éves vezető, sehogy sem lesz meg mögötte a parlamenti többség.

 

Emellett pedig a párton belül sincs egyetértés, kivel is kellene kormányoznia a pártnak: sokan élből elvetik a koalíciót a Sinn Feinnel, annak IRA-s múltja miatt, mások úgy látják, hogy az még mindig jobb lenne, mintha a Fine Gaellal kellene kormányozniuk, akikkel pedig kulturális különbségeik vannak, hiszen míg a Fianna Fáil elődpártja ellenezte az 1921-es angol-ír békét, a Fine Gael elődpártja támogatta azt.

 

Emiatt lehetőségként felmerült az is, hogy kisebbségi kormányt fognak alakítani, például a nagyon jól szereplő Zöldekkel és más, kisebb pártokkal, remélve, hogy a Sinn Féin külsőleg támogatna egy ilyen kormányt, hiszen a baloldali nacionalista párt már ezzel is kitörne a politikai karanténból, és ha a Sinn Féinben komolyan gondolják a kormányzati ambíciójukat, támogatnák, hogy létrejöjjön egy működképes kormány – vélik a Fianna Fáilnál.

 

Cél a működőképes kormányzat felállítása

 

Az azonban biztos, hogy új választásra nem kerül sor. A Fianna Fáil vezetője, Michéal Martin kijelentette, hogy most az ország van az első helyen, és a választások után mindenki számára kötelező, hogy működőképes kormányt alakítsanak. Ám hogy ez kikkel fog megvalósulni, az jelenleg nagyon képlékeny.

 

Ugyanis a választás előtti utolsó tévés vitában Martin élesen elhatárolódott mind egy Sinn Féin, mind egy Fine Gael koalíciótól, azonban ezen a retorikán finomítva hétfőn a párt helyettes vezetője, Dara Calleary már bejelentette, hogy a koalíciós tárgyalások során minden lehetőséget nyitva tartanak és mindenkivel leülnek tárgyalni, akiknek hiteles ajánlatuk van. Hozzátette, hogy a választók azért szavaztak rájuk, hogy elűzzék Leo Varadkart a kormányból. Utóbbi persze lehet, hogy csak politikai blöff, hogy ezzel próbáljanak minél jobb alkupozíciót kiharcolni a Fine Gaellal szemben egy esetleges koalíciós tárgyalás során.

 

Egy biztos: a Sinn Féin ilyen méretű előretörése nagyon felkavarta az állóvizet az ír politikában, és hosszú koalíciós tárgyalásokra számíthatunk, míg valamilyen kormányzatot sikerül felállítani. A puhatolózás pedig már kedden elkezdődik, így kiváncsian várhatjuk, melyik tabu fog megdőlni: a Sinn Féin politikai karanténja szűnik meg, vagy a Fine Gael – Fianna Fáil történelmi ellentét kerül feloldásra.

 

 

FOTÓ: Mary Lou McDonald, a Sinn Féin vezetője (Twitter)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás