+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. június 24. szerda, 17:55
Annak ellenére, hogy a két történelmi rivális, a Fine Gael és a Fianna Fáil kiegyezett, hogy távoltartsák a baloldali-nacionalista Sinn Féint a kormánytól, közel sem biztos, hogy megalakul a történelmi kormány: a kormánykoalícióban szintén helyet kapó Zöldeknek a tagsága ugyanis megfúrhatja a kormányprogramot. Miért nem örülnek a Zöldek, hogy történetük során másodjára kormányra kerülnének?

Ugyan június 15-én nyilvánosságra hozta a kormányprogramját a leendő Fine Gael-Fianna Fáil-Zöldek kormánykoalíció, még így sem biztos, hogy végül létrejön ez a történelmi kabinet. A két jobbközép párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil kiegyezésével a pártok egy közel 90 évnyi csatározást hagytak maguk mögött, aminek az alapját az 1921-es angol-ír békéhez való viszonyulásuk adta. Azonban nem miattuk, hanem az ökopárt miatt lehet, végül mégsem jön össze a koalíció.

 

A pártok tárgyalói hiába egyeztek meg a programban és abban, hogy először a Fianna Fáil vezetője, Micheál Martin lesz az íreknél Taoiseachnek nevezett miniszterelnök, a Zöldeknél és a Fianna Fáilnál is többen bírálják a kormányprogramot.

 

Nincs semmilyen B-terv

 

Mint arról beszámoltunk, leghamarabb június 27-én vagy 29-én szavazhatja meg az ír törvényhozás alsóháza, a Dáil az új miniszterelnököt, azonban előtte még a koalícióban résztvevő pártok szavazattal rendelkező tagságának is rá kell mondania az igent külön-külön.

 

Ez a Fine Gaelnél nem lesz probléma: a 2011 óta kormányon lévő jobbközép párt vezetője, Leo Varadkar még korábban elmondta, hogy a Fine Gael kiáll az új kormány programja mellett, amin „érződnek a Fine Gael értékei és szakpolitikai céljai”. Emellett a belső szavazásnál az ír alsóházban, illetve Szenátusban mandátummal rendelkező fine gaeleseknek szavazatai többet érnek: az összes szavazat 50 százalékát az ő szavazataik adják, a párt parlamenti frakciója pedig támogatja a programot.

 

LEO VARADKAR, A FINE GAEL ELNÖKE KÉSZÜLŐDIK, HOGY A PROGRAM MEGSZAVAZÁSÁRA BUZDÍTSA A PÁRTTAGSÁGOT. FORRÁS: LEO VARADKAR / TWITTER

 

A Fianna Fáilnál is valószínű át fog menni a program, ugyanakkor itt már többen kritizálják a párt vezetőjét, Micheál Martint, miszerint békejobbot ajánlott az eddig örök rivális Fine Gaelnek annak érdekében, hogy ne engedjék a kormány közelébe a választásokat megnyerő, azonban az ír választási rendszer miatt kevesebb mandátumot szerző Sinn Féint.

 

Még a koalíciós tárgyalások alatt alakult egy csoport a Fianna Fáilon belül, akik azt akarták elérni, hogy Martin szakítsa meg a tárgyalásokat a Fine Gaellel és kezdjen inkább tárgyalni a Sinn Féinnel, azonban ez végül akkor nem akasztotta meg a tárgyalásokat. Viszont most, a kormányprogram bejelentése után ismét többen kritizálták Martint, mivel szerintük ebben az ír nyelv használata nem kap elegendő figyelmet, emiatt a korábbi fianna fáilos kultúrminiszter, Eamon Ó Cuiv arra buzdította a vidéki tagokat, hogy ne is szavazzák azt meg. Írországban ugyanis a hivatalos nyelv elsősorban az ír, de mellette az angolt is hivatalos nyelvként használják, azonban előbibt többnyire csak vidéken beszélik: a 2016-os ír népszámlálásnál a válaszadók mindössze 6,3 százaléka mondta azt, hogy naponta használják a tradícionális ír nyelvet, miközben az oktatás miatt az írek közel 36 százaléka tud valamilyen szinten írül, bár az oktatási intézmények falain kívül nem igazán használják.

 

Ennek ellenére Martin, a párt vezetője és a leendő miniszterelnöke június 23-án bizakodóan nyilatkozott: szerinte nagyon sok pozitív üzenetet és támogatást kap a pártjától, a Fianna Fáilnak pedig hiba lenne kihagynia a kormányzás lehetőségét, a tárgyalások pedig így is sokáig tartottak. Martin a közszolgálati RTÉ-nek pedig elmondta, Írországnak most egy biztos, stabil kormányra van szüksége, és

 

jelenleg nincs B-tervük arra, hogy mi lesz, ha a héten nem tudják a potenciális koalíciós partnerek elfogadni az új kormányprogramot.

 

Az északírek buktathatják az ír kormányprogramot?

 

A legnagyobb problémát nem is a két korábbi rivális okozhatja, hanem a második kormányzásukra készülő Zöldek:

 

ugyanis az ökopárt eleve egy elég magas, kétharmados küszöböt húzott meg a szavazásnál és a fiatalabb, illetve északír párttagok jó része nem támogatja a jelenlegi kormányprogramot.

 

A párt ugyanis a határ mindkét oldalán működik, miután 2006-ban a köztársasági, illetve az északír Zöldek egyesültek, mondván, az éghajlatváltozás problémája az egész szigetre hat, nem áll meg az elméleti határok között. A párttagok teljesen egyenrangúak, minden pártot érintő kérdésben ők is felszólalhatnak, illetve szavazati joggal is rendelkezhetnek. (A Zöldeken kívül jelenleg csak a Sinn Féin működik „mindkét” Írországban.)

 

A kritikus hangok szerint ugyanis a program nem elég zöld, és sokan azt is kritizálják, hogy a program – noha 6 oldalon át erről van szó benne – nem foglalkozik eléggé a lakhatási problémával. Egy zöld parlamenti képviselő az RTÉ-nek úgy írta le a jelenlegi helyzetet, hogy „a párt pengeélen táncol”, és nagyon kicsin fog múlni, hogy a szavazattal rendelkező párttagok végül elfogadják-e a programot kétharmados többséggel vagy sem.

 

A Zöldeken belül a legélesebben az északír párttagok kritizálják a programot, azt követelik: tárgyalják újra az egészet, mert ez a történelem egyik legkonzervatívabb gazdasági programja és nem elég zöld.

 

Az északír zöldek közül közel kétszázan regisztráltak is a szavazásra. Vezetőjük elmondta, a többségük le is fogja szavazni a kormányprogramot, ha azt nem tárgyalják újra.

 

A párt vezetője, Eamon Ryan ezért mindent megtesz, hogy a tagokat meggyőzze a kormányprogram elfogadásáról, így hétfő este még a hollywoodi színész, Mark Raffallo is felszólalt a párt online konferenciáján, miszerint minden olyan lehetőséget el kell fogadni, ami ellenzi a repesztéses olajbányászatból származó gáz importját, a jelenlegi kormányprogram pedig így tesz. Ezenkívül elmondta, hogy már nincs lehetőség változtatni a kormányprogramon, ezért legyenek szívesek megszavazni azt a zöld párttagok.

 

A ZÖLDEK VEZETŐJE, EAAMON RYAN (KÖZÉPEN) EGY SZENÁTORRAL (BALRA). ILYEN KÉPEKKEL BUZDÍT A PROGRAM MEGSZAVAZÁSÁRA. FORRÁS: PIPPA HACKETT / TWITTER

 

Politikai válság is jöhet

 

Jelenleg úgy tűnik, hogy a Fine Gael és a Fianna Fáil – mindkét párt esetében 50 százalékos a kormányprogram támogatásának a küszöbe – könnyedén megszavazza a kormányprogramot, viszont a Zöldeknél már egyáltalán nem ilyen biztos, hogy mi lesz a szavazás kimenetele.

 

A Fine Gael vezetője, Leo Varadkar elmondta, hogy hosszú ideje húzódnak a koalíciós tárgyalások és ha nem sikerül megállapodni, akkor akár politikai válság is jöhet. A jelenleg ügyvivő miniszterelnök ugyanis már többször megjegyezte, hogy csak akkor hajlandó belépni egy kormánykoalícióba, ha azt pártok alkotják, akiknek így többsége lenne a Dáilban, mivel szerinte a stabil kormányzás független képviselőkkel nem elérhető. A Fine Gael ugyanis legutóbb épp egy kisebbségi kormányban volt benne egy független képviselőket tömörítő koalícióval és Varadkaréknak nem igazán sikerült a javaslataikat megszavaztatnia a parlamentben.

 

Ugyan Varadkar ügyvivő Taoiseachként megkérhetné a köztársasági elnököt, hogy oszlassa fel a Dáilt és írjanak ki új választásokat, erre kevés az esély a koronavírus-járvány miatt.

 

Így eléggé képlékeny, hogy mi is történne, ha a Zöldek nem fogadnák el a kormányprogramot, ugyanis a három párt parlamenti tagságán kívül csak pár független számára lenne elfogadható a jelenlegi kormány, a Zöldek kiszállásával pedig nem lenne meg a 80 mandátumos többség.

 

A Sinn Féin még mindig egy saját kormánykoalíciót próbál összehozni

 

Közben a baloldali-nacionalista Sinn Féin is reagált az új fejleményekre: Mary Lou McDonald, a baloldali párt vezetője megismételte múltheti kijelentését, hogy egy Fine Gael-Fianna Fáil kormány a változások elutasítását jelentik, ezenkívül kijelentette, hogy

 

a Sinn Féin újranyitja a tárgyalásokat a többi párttal, ha a hétvégéig nem sikerül az új kormányprogramot elfogadnia a pártoknak.

 

McDonald elsősorban a Zöldekkel, a radbal-populista People Before Profittal és a Szociáldemokrata Párttal próbál megyegyezni, ha a két ősiriválisnak mégsem sikerülne egy koalíciót létrehoznia a Zöldekkel. Ugyanakkor egy ilyen színes, a radikális baloldaltól egészen az ökopártig terjedő koalíciónak csak 61 mandátuma lenne a Dáilban, miközben a többséghez 80 mandátum lenne szükséges. McDonald ezért nem zárta ki azt sem, hogy Micheál Martinnal, a Fianna Fáil vezetőjével is leül tárgyalni, annak ellenére, hogy Martin pont azért egyezett meg a korábbi ősirivális Fine Gaellel, hogy a Sinn Féint távol tarthassák a hatalomtól.

 

Arról, hogy végül a mostani kormányprogramot elfogadja-e a három párt tagsága, péntek délután tudjuk meg, mert a levélszavazatokat addigra számolják meg. Ha minden az eltervezett szerint alakul, akkor egy rendkívüli ülésen június 27-én, szombaton szavazhat a Dáil az új miniszterelnök személyéről, aki a kormányprogram szerint először a fianna fáilos Micheál Martin lesz.

 

Hogyan jutottunk el idáig? Érdekel, hogy miért ennyire fordulatos az ír politika? Olvasd el a korábbi cikkeinket az ír politikáról itt

 

NYITÓKÉP: Az ír zászló a rendőrség épületén. Forrás: Eamon Ryan / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás