A járatritkításoknak még csak végdátuma sincsen, így nem tudni, meddig marad velünk az ún. járványügyi menetrend. A MÁV azzal indokol: a koronavírus miatt 70 százalékkal esett vissza a forgalom a vonalain, és egyébként is, a ritkítás csak az utasok 4 százalékát érinti.
Ahogyan arról az Azonnali már a múlt héten is írt, komoly vasúti mellékvonali járatritkításokra készül a koronavírus-járvány leple alatt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, melyek keretében
Több, mint kétharmaddal esett az utasforgalom
Akkor még csak egy, a minisztériumban kerengő belső dokumentumból voltak nyilvánvalóak a ritkítások, hiszen az ITM a közvélemény felé csak egy szépen fogalmazott sajtóközleményt lobogtatott a párhuzamosságok megszüntetésének és a buszok ráhordó szerepének fontosságáról. Csütörtökön, vagyis a várható mellékvonali menetrendváltozások előtt alig több, mint egy héttel a MÁV-Start is kiadott egy sajtóközleményt, melyben megerősítik a járatritkítások tényét.
A vasúttársaság a lépést a március 15. és május 15. között a koronavírus miatt bekövetkezett utasforgalmi visszaeséssel magyarázza: a tavalyi év azonos időszakához képest ugyanis 70 százalékkal esett vissza a forgalom, és azt még nem látni, hogy a járvány előtti kerékvágásba mikor térhet vissza a magyar vasút.
Ezért viszont most szükség van a vonat- és buszközlekedés újjászervezésére a MÁV sajtóközleménye szerint, amely azt állítja: „az ideiglenes járványügyi menetrendek kialakítása során figyelembe veszik az utazóközönség változó igényeit”. A vasúttársaság szerint ugyanis a fővonalakon – ahol az elmúlt években valóban óriási beruházások történtek – a vasút gyorsabb és versenyképesebb a buszoknál, ezért ezeken csökkenthetők vagy meg is szüntethetők a buszos párhuzamosságok. A gond viszont az – és ezt már a MÁV közleménye nem teszi hozzá a történethez –, hogy
Teljesen értelmetlen a fűnyírás egyes vonalakon
Vámosgyörk és Gyöngyös között például június 6-tól napi egy vonatpár fog csak közlekedni (vagyis egy járat indul csak Vámosgyörkről Gyöngyösre, és egy fordítva), a többi járat helyett pótlóbuszok járnak. Mindezt úgy, hogy a Budapest és Hatvan közötti 80a vasútvonal felújítása lassan befejeződik, így menetidőben közvetlen gyöngyösi vonatokkal kényelmesebb lenne eljutni a Mátra lábánál található városba.
A fűnyírás másik érthetetlen pontja például még az első Orbán-kormány idején felújított 25-ös (Zalaegerszeg–Őriszentpéter–Hodoš) vasútvonal, ahonnan bár a pálya gyors és jó állapotú, az állomások akadálymentesek és modernek, a „járványügyi menetrend” teljesen kifüstöli a személyvonatokat.
De vannak például olyan vonalak, ahol kellő mellékvonali koncepcióval a vasút szintén tudna versenyképes lenni. Ilyen például a 4-es (Esztergom-Komárom) vonal, amely az 5-össel (Székesfehérvár-Komárom) kiegészülve remekül össze tudná kötni a három várost. Ehelyett a már eddig is alibinek jó két vonatpár helyett mindkét vonalon egy vonatpár marad csak meg naponta.
Végdátum nélkül
A végeredmény az, hogy mivel teljesen megszűnni egyik mellékvonal sem fog, ezért a vasúttársaság ezek fenntartására, a jegykezelőkre, az üzemeltetésre továbbra is kénytelen pénzt áldozni, de a megszűnő járatok helyetti buszos pótlást is meg kell oldania. Tehát
Ezt a társaság azzal magyarázza, hogy egyes mellékvonalakon az utasok kiszolgálását a buszok a korábbival megegyező, vagy jobb színvonalon tudják ellátni, és egyébként is,
Így a MÁV szerint a járványügyi menetrend a teljes utasforgalom 4 százalékát érinti.
A legaggasztóbb azonban, hogy a járványügyi menetrendeknek hivatalos végdátuma nincsen: vagyis bár a június 6-i bevezetés biztosnak látszik, de nem tudni, a buszos pótlás meddig marad velünk. Sőt, mikor már egy alacsony kihasználtságú vasúti mellékvonal megindul a járatritkítás, majd a buszos pótlás útján, onnan már egyenes út vezethet a vonalbezárásokig is – amelyet a Fidesz-kormányok már csak presztízsből sem tehetnek meg, hiszen pont a fideszesek tiltakoztak a leghangosabban a 2007-es vonalbezárások ellen, és indították újra sok vonalon a közlekedést 2010-től.
A gond a mellékvonalakkal viszont pont a koncepciótlanságuk: jelenlegi formájukban valóban fenntarthatatlanok, viszont jó járműállomány, jó állapotú pálya és utasforgalmi koncepció nélkül nincs nagy jövőjük, mint az a RegionalBahn vasúti szaklap szerzői az Azonnalin is megjelent írásukban írják. Tehát a takaréklángon üzemelő mellékvonalak egy ideig velünk maradnak, a MÁV közleménye szerint figyelemmel kísérik majd az utasforgalmi adatokat, és a megrendelővel (vagyis az ITM-mel) közösen vizsgálják felül a menetrendeket és alakítják ki a kapacitásokat.
De mely vonalak is az érintettek?
Június 6-tól egy vonatpár közlekedik, a többi helyett pedig pótlóbuszok járnak naponta:
Szintén egy vonatpár marad, de a buszos pótlást a párhuzamosan közlekedő helyközi buszokkal oldják meg:
Két vonatpárt hagynak meg, a többi helyett pótlóbuszok járnak:
Teljesen megszűnik a személyvonatok közlekedése, helyettük pótlóbuszok közlekednek (és csak a nemzetközi gyorsvonatok maradnak):
Érintettek továbbá:
BORÍTÓKÉP: Beroesz / Wikipedia Commons
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.