+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 7. kedd, 07:08
A német közéletben is vitatott, hogy szükségesek-e a jelenlegi szigorú intézkedések a járvány megfékezésére. Orvosok, közgazdászok ki is dolgoztak egy alternatív javaslatot, miként lehetne megindítani lassan a visszatérést a normalitásba.

Németország lakossága alapvetően pozitívan ítéli meg a berlini kormány járványügyi intézkedéseit, a Merkel-kormánnyal a közszolgálati ARD felmérése szerint 63 százalék elégedett, ami majdnem 30 százalékponttal több, mint a válság előtti hónap eredménye. Személyesen Merkel kancellári munkáját is a lakosság 60 százaléka támogatja.

 

A válságkezelés kihat a kormánypártokra is, bár inkább a keresztény uniópártok profitálnak belőle: a CDU/CSU a legfrissebb felmérések szerint többet kapna, mint amit 2017-ben elért. Ahogy más európai országokban is megfigyelhető: mint arról az Azonnalin is írtunk, válságban a lakosság a vezető kormánypárthoz húz.

 

A többi német párt kevéssé profitál: a Zöldek – akiknek lényegi témája, a klímaváltozás most eléggé visszaszorult – őrzik a második helyüket, de csökkenő népszerűséggel. Szintén zuhant a szélsőjobboldali AfD, amely – a párton belüli vitákon túl – eleve nem találja, milyen választ tudna jelenleg adni, elvégre a menekültkérdés, ami meg az ő fő témájuk, szintén kevesebbeket érdekel most.

 

Ami azonban mindenkit érdekel: mikor és hogyan fejeződik be a jelenlegi szükséghelyzet?

 

Ha a lakosság még támogatja is a jelenlegi szigorú intézkedéseket, nem biztos, hogy még hosszú hetekig ez lenne a helyzet, főleg ha egyre inkább jelentkeznek ennek gazdasági, de akár az egyéni lelki következményei.

 

Laschet-Söder-párharc a koronavírus kapcsán

 

A vita a politikai színtéren is megjelenik. Miközben Markus Söder CSU-s bajor kormányfő a keménykedésével akar kitűnni kollégái közül (ma is Bajorországban vannak érvényben a legszigorúbb rendelkezések, ott még egyedül se lehet üldögélni például egy padon), a CDU elnökségéért és kancellárjelöltségéért versenyben lévő, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök,

 

Armin Laschet már a múlt héten azt írta: „ne essünk a rendkívüli helyzet mámorába”.

 

A LEGNÉPESEBB TARTOMÁNYT IRÁNYÍTÓ ARMIN LASCHET NÉHA A SAJÁT SZÁJMASZKJÁT IS LAZÁN HORDJA, MONDJUK ÍGY ÉPPEN NEM IS VÉD. FOTÓ: N-TV

 

A két férfi között már egy márciusi videókonferencián is sajtóértesülések szerint feszült volt a helyzet, Laschet ugyanis kifogásolta, hogy Söder a bajorországi szabályok egyoldalú, folyamatos szigorításával (amiről sokszor a szövetségi kormány is csak a sajtóból értesül) pánikot vált ki, és túlzásba esik. Söder ugyanis támogatta volna, hogy egész Németországban kijárási tilalmat – ráadásul ezzel a névvel, Ausgangssperre – rendeljenek el, végül azonban a többi tartomány elérte, hogy jelenleg „csak” kapcsolati tilalom (Kontaktverbot) van, azaz nem a kijárást, hanem az emberek közötti kapcsolatokat akarja az állam csökkenteni.

 

Söder szerint „nincs itt az ideje” a lazításokról beszélni, ami persze azzal is összefügg, hogy a helyzet Bajorországban súlyosabb, mint a német átlag. A Robert Koch Intézet ma reggeli kimutatása szerint Bajorországban majdnem 200 eset jut százezer lakosra (jelenleg közel 25 ezer fertőzést regisztráltak, és 437-en hunytak el), míg a német átlag 115 eset százezer lakosonként.

 

A regisztrált fertőzések több, mint negyede Bajorországból származik,

 

noha a tartomány Németország lakosságának hetedét teszi ki.

 

A vitában, hogy lehet-e lazítani a jelenlegi szabályokon, Angela Merkel Söder álláspontján van. A kereszténydemokrata kancellár természettudósi precizitással jelezte ugyanis: amíg nem sikerül elérni, hogy az esetszám ne 10-11 naponta (mint jelenleg), hanem lehetőleg csak kéthetente duplázódjék, nem szabad enyhíteni a tilalmakon.

 

Több tartomány is már közel jár ehhez a számhoz: Észak-Rajna-Vesztfáliában, Berlinben vagy Baden-Württembergben már most is közel kéthetente duplázodnak csak az esetek, ezzel szemben a nagyon érintett francia Elzásszal határos Saar-vidéken még hetente, a bajoroknál meg 9 naponta. Jelenleg

 

április 19. az a dátum – tehát a húsvéti szünet után már –, amikor a folytatásról vagy az esetleges enyhítésről dönthet a berlini kormány.

 

Ausztriában amúgy már az ottani kabinet hétfőn bejelentette, hogy egész áprilisban fennmaradnak a kijárási korlátozások (sőt, a maszkviselés szabályai szigorodni is fognak). Nyugati szomszédunk azonban közben megindul azért az óvatos nyitás útján is: április közepétől a kisebb boltok kinyithatnak, a fodrászatok május elsejétől, május közepétől pedig aztán már éttermek és a szállodák is.

 

Beindult a jogászkodás is

 

Hasonló fokozatos enyhítést szeretnének többen is a német közéletben, ahol lassan-lassan a kezdeti fegyelem után megjelentek a kritikus hangok is.

 

A jogászok főleg a tilalmakkal együttjáró alapjog-korlátozásokat kifogásolják. Heribert Prantl, aki egykori bíróból lett a balliberális Süddeutsche Zeitung vezető publicistája, például arra figyelmeztet, hogy a szövetségi köztársaság történetében „még sohasem volt ilyen széleskörűen, átfogóan és radikálisan” korlátozva az egyéni szabadság, és kifogásolja, hogy

 

„olyan hangulat alakul ki, amiben emberi jog és emberi élet szembekerül egymással”.

 

Az alapjogok korlátozását kifogásolja Juli Zeh, neves német írónő is, aki – mivel jogtudományi karrierrel is rendelkezik írói munkássága mellett – szociáldemokrata jelölésre brandenburgi alkotmánybíró is. (Németországban minden tartománynak is van saját alkotmánya és ennek megfelelően alkotmánybírósága.) Zeh szintén a Süddeutsche Zeitung hasábjain fejezte ki ellenérzését annak kapcsán, hogy „az eszkalódó tudósítások a nyilvánosságot és a politikát hajszolják”. Zeh szerint

 

egy demokráciában elfogadhatatlan, ha bármilyen intézkedést is alternatíva nélkülinek állítanak be,

 

ezért – noha elismeri, jogászként kevéssé ért a kérdéshez – nagyobb vitát várna el az intézkedések helyessége kapcsán. Mint jogász ő azon az állásponton van, hogy a jelenlegi tilalmak nem felelnek meg az alapjog-korlátozás mércéjéül szolgáló szükségességi és arányossági elvárásoknak (azaz az intézkedések ugyan szükségesek, de nem arányosak).

 

Oliver Lepsius, a münsteri egyetem neves közjogásza szerint nem is önmagában az alapjogok korlátozása a probléma (elvégre arra van alkotmányos lehetőség, ha a szükséges cél enyhébb eszközzel nem érhető el), hanem az, ahogy eleve az alapjogi gondolkodás és érvelés szerinte nem jelenik meg a politikai döntéshozóknál. Lepsius egyenesen azon a véleményen van, hogy a jelenlegi járvány után „a jogállami higiéniát kell sürgősen helyreállítani”.

 

Uwe Volkmann, frankfurti jogfilozófus pedig azt hangsúlyozza a Frankfurter Allgemeine Zeitungban írt esszéjében:

 

a mostani rendkívüli intézkedések és azok elfogadása mögött az a tévedés áll, hogy az élet mindenáron való védelme mindent felülíró jogi elv lenne.

 

Ha ez lenne a helyzet, akkor nyugodtan be lehetne tiltani az egész közlekedést vagy a dohányzást, elvégre ezek is számos halálos áldozatot követelnek (legalábbis többet, mint a koronavírus). Azonban éppen itt jön be a képbe, hogy az alkotmány az alapjogok között nem tesz különbséget: az emberi méltóság pedig (amire minden alapjog visszavezethető) magában foglalja ugyanúgy a mozgás vagy a dohányzás szabadságát, mint számos más olyan tevékenységét, amit most a német egészségügyi kormányzat – az élethez való jogot minden elé helyezve – korlátoz vagy egyenesen megtilt.

 

Sokak szerint nem elég a válságot csak járványügyileg nézni

 

A közgazdászok közül többen is hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi válságkezelés súlyos gazdasági krízist eredményezhet. A müncheni neoliberális Ifo-Intézet a jelenlegi helyzet kéthónapos fennmaradása esetére 14 százalékos gazdasági visszaesést jósol a tavaly évhez képest.

 

A legjobb forgatókönyv alapján is – ha nem történik lazítás – 7 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizál az intézet.

 

Julian Nida-Rümmelin, müncheni filozófus, egykori szociáldemokrata miniszter a gazdasági nehézségekkel összefüggésben is ezért azt hangsúlyozza, hogy

 

válsághelyzetben nem lehet a döntéseket egyetlen szakmára, jelen esetben a virológusokra bízni,

 

hanem az össztársadalmi költségeket is figyelembe kell venni. Ezért a rizikóetikával foglalkozó egyetemi tanár úgy véli: egyáltalán nem etikátlan az a kérdés, hogy mennyi ideig tehető ki egy társadalom a jelenlegi korlátozásoknak annak érdekében, hogy a társadalom egy részét, az idősebbeket és a betegeket védeni lehessen.

 

Wolfram Weimer konzervatív publicista egyenesen azon a véleményen van, hogy az európai államok jelenleg „a társadalmi és gazdasági összeomlás árát” is bevállalják. A jobboldali Cicero havilap egykori főszerkesztője szerint ezért április 19. után nem szabad hosszabbítani Németországban, mert ez a dátum „választóvonal egy lehetséges orvosi katasztrófa, amit elkerülni igyekszünk, és egy már most jelentkező gazdasági-társadalmi katasztrófa között”.

 

A kritika amúgy felülírja a jobb-bal-törésvonalat is, elvégre Nida-Rümelin vagy a közjogász Lepsius inkább balközépre sorolható, Weimer egyértelműen jobboldali, az egyik legélesebb kritikus pedig a baloldali publicista, Jakob Augstein, a Der Freitag hetilap kiadója. A kommunista Neues Deutschland napilap meg is vádolta, hogy a tudományt, az objektív számokat vonná Augstein kétségbe. Augstein azt kifogásolja amúgy, hogy Németország

 

„az epidemológusok meg persze a rendfenntartók kezére került”, és „mindkét gondolkodásmódba kódolva van a totalitáriánus logika”.

 

Vissza a mindennapokba

 

Ha nem is olyan polemikusan, de hasonló okokból szorgalmazza a mihamarabbi normalizálódást Christiane Woopen, aki orvosetikát oktat Kölnben, egyben az Ursula von der Leyen melletti Európai Etikatanács vezetője is. A közszolgálati ARD híradójának nyilatkozva Woopen azt mondta, hogy a jelenlegi válságkezelés hosszú távon még maradandóbb válságokat, tragédiákat eredményezhet, példaként említve az esetleges családon belüli erőszakot vagy a szociális kilátástalanság miatti öngyilkosságokat.

 

A már említett neoliberális müncheni Ifo-intézet keretében Woopen mellett további tizenhárom közgazdász, orvos, járványügyi szakember, jogfilozófus és szociálpszichológus közzé is tett egy részletesen indokolt és adatokkal ellátott tervet, ami a szigorú korlátozások enyhítésére ad javaslatcsomagot. A javaslat is hangsúlyozza, hogy jelenleg politikai döntésre van szükség a lehetséges alternatívák közül. (Az egész részletes tervezet és szakmai indokolása itt olvasható el.)

 

A tizennégy szakember szerint meg kell határozni, hogy melyek azok a gazdasági tevékenységi körök, amelyekben a legkisebb az esélye a megfertőződésnek, illetve amelyek a mindennapi életet a leginkább szolgálják, itt megindulhat a lassú visszaállás. Ennek érdekében

 

a lakosság kapcsán a jelenlegi szigorú, mindenkire érvényes szabályokat személyreszabottaknak kell felváltani: a rizikócsoporthoz tartozók védelmét kell megerősíteni, mindenki más visszatérhet a munkába.

 

Nem tartják elképzelhetetlennek azt sem, hogy regionális eltérések legyenek, például a déli tartományokban vélhetően hosszabb ideig kellenek a jelenlegi szabályok, mint az északiakban.

 

Mindezen enyhítések előfeltétele, hogy a mostaninál is szélesebb mértékben lehessen kimutatni gyors teszteléssel, ki fertőzött, illetve ki esett már át a fertőzésen. Azaz

 

a fertőzés pontos terjedésének meghatározásával együtt lehet szakmákra, iparágakra, korosztályokra és régiókra bontva folyamatosan oldani a tilalmakat.

 

NYITÓKÉP: Elhagyott gyárépület Észak-Rajna-Vesztfáliában / Lost-Place.Org

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás