+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 28. szombat, 20:35
Meg azoknak, akik eleve nem is voltak bajban: Orbántól kezdve a hónapok óta gyengülő olasz kormányon, a megkopott renoméjú Angela Merkelen a folyton belpolitikai problémákba ütköző Emmanuel Macronig minden vezetőnek dobott egy mentőövet a koronavírus és az ezzel járó válságkezelés. Persze egy dolog elhárítani a járványt, de még nehezebb lesz megkezdeni a koronavírus utáni gazdasági romeltakarítást.

Szombaton jelent meg a Népszavában a Publicus közvélemény-kutatása, amely azt mutatta: már öt éve nem volt olyan alacsony a kormánnyal elégedetlenek aránya a magyar társadalomban, mint most, a koronavírus-járvány idején. Csupán a megkérdezettek 38 százaléka nem volt elégedett a dolgok folyásával Magyarországon a publicusos adatok alapján. A március elejei adatokhoz képest a Fidesz-KDNP támogatottsága a biztos pártválasztók körében 48 százalékról 4 százalékpontot növekedve 52 százalékra nőtt, ahogyan 29-ről 30 százalékra emelkedett a Fidesz a teljes népesség körében is.

 

Így, ha az egészségügyi rendszernek és a gazdaságnak fáj is a koronavírus-járvány kitörése, Orbán Viktor és pártja egyelőre nem lehet boldogtalan:

 

egy hasonló krízishelyzetből még egy mégoly megosztó politikai erő, mint a Fidesz is képes tovább profitálni, amennyiben a válságkezelésbe nem csúszik súlyos hiba. Márpedig eddig a magyar válságkezelés – számos gyermekbetegsége ellenére – nem elhibázott, egyelőre pedig ezt a közvélemény is meghálálja.

 

Orbán azonban nincsen egyedül az európai vezetők közül azzal, hogy a koronavírusból politikai hasznot is képes kovácsolni. Az eddig befutott európai közvélemény-kutatások alapján sok államban jelentősen megugrott a kormánypártok és az ország élén álló vezetők támogatottsága, köztük az olyan országokban is, ahol a regnáló kormányok annyira népszerűtlenek lettek, hogy alig tudtak csak a felszínen maradni.

 

De kik és mennyi hasznot tudtak húzni a koronavírusból és a válságkezelésből Európa-szerte?

 

A baloldali olasz kormány

 

Az új koronavírus-járvány legkomolyabb európai gócpontja jelenleg Olaszország, annak is a milánói központú Lombardia tartománya. Olaszországban a koronavírus halálozási aránya jelenleg is tíz százalék körül alakul (hogy miért, arról itt olvashatsz bővebben), ráadásul napról napra jönnek az aggasztó hírek Rómából az aktuális napi halálozási adatokat tekintve: csak pénteken például majdnem ezren haltak bele a járványba, ami rekordmagas számot jelent a szintén nem elhanyagolható, 600-700 fő körüli, addigi napi adatokhoz képest.

 

Adná magát, hogy az olaszok a regnáló kormányt kezdjék hibáztatni az Észak-Olaszországban kialakult helyzetért, ráadásul az elitellenes Öt Csillag Mozgalom és a balközép Demokrata Párt koalíciós kormánya szeptemberi hatalomátvételüket követően sem tudott kifejezetten népszerű lenni: az Öt Csillag folyamatosan népszerűséget veszítve tornászta le magát 15 százalékra, míg a demokraták is javarészt alulról nézegették a 20 százalékos értéket. Ami nem változott, hogy Matteo Salvini Legája stabilan 30 százalék körül vezessen, valamint az Öt Csillagra szépen felzárkózzanak a neofasiszta Olaszország Testvérei (FdI) is.

 

A közvélemény-kutatásokban azonban a koronavírus-járvány óta a Demokrata Párt erősödésbe, Salviniék pedig gyengülésbe kezdtek: előbbi immár 23 százalékon, utóbbi pedig már csak 26-27 százalék körül jár, vagyis a kettejük közti, addig inkább bővülő olló elkezdett összezáródni. Az Öt Csillag számára a koronavírus annyit jelentett csupán, hogy folyamatos csökkenésük 15 százaléknál egyelőre megállt, ugyanakkor az inkább feléjük húzó miniszterelnök, Giuseppe Conte profitálhat a legtöbbet a válságból:

 

a Delta közvélemény-kutató adatai szerint a miniszterelnök tetszési indexe a válság előtti, 52 százalékos értékről 72 százalékra ugrott.

 

Angela Merkel

 

Az olasz kormánynál is nagyobb „nyertesnek” tűnik eddig Angela Merkel: a kancellári pozíciót 2005 óta megszakítás nélkül betöltő német vezető renoméja a 2018 óta tartó kormányzati ciklusában erősen megkopott: hibáztatták Merkelt a német kereszténydemokrata CDU gyenge választási eredményéért, politikai passzivizmusáért. Ráadásul az egész CDU-nak fájt a türingiai tartományi választást követő politikai alku, mikor a helyi kereszténydemokraták a szélsőjobbos AfD-vel együtt választottak meg egy szabaddemokrata tartományi miniszterelnököt.

 

Szerintünk többek között erről is szól a demokrácia, de az AfD-vel való együttszavazásból akkora politikai botrány lett, hogy a szabaddemokrata miniszterelnöknek mennie kellett, és még Merkel is kénytelen volt odaszólni az ügyben. Ráadásul a párt éléről lemondott a merkelista irányvonalat képviselő Annegret Kramp-Karrenbauer, a potenciális utódjelöltek között pedig már meg is indult a versengés.

 

Így az elmúlt hónapokban már 30 százalék alatt teljesítő CDU-nak és Merkelnek – akinek kompetenciáját egyre többen kezdték nyíltan kritizálni – nem néztek ki túl jól a dolgok. A koronavírus-válság azonban sok mindent megváltoztatott: világszerte immár Németországban van az ötödik legtöbb, szombat estig 55 ezer fertőzött. Merkel a helyzetre való tekintettel mondott televízióbeszéde próbált lelket önteni a németekbe,

 

a higgadt retorika – mellyel a kancellár még a magyar sajtót és bejárta – pedig úgy tűnik, kifizetődött.

 

A Forsa szombaton publikált közvélemény-kutatása szerint a CDU az eddigi, 27-28 százalékos eredményéről 36 százalékra ugrott, míg a koalíciós partner szocdemek a válság idején is leginkább csak stagnálnak. A második erővé fejlődött Zöldek is visszaestek 22-23 százalékról 17-re, a szélsőjobbos AfD pedig 12-13 százalékos eredményeihez képest beesett tíz százalék alá.

 

Ezzel egyidejűleg a ZDF Politbarometer-kutatása alapján a németek háromnegyede elégedett a koronavírussal kapcsolatban meghozott állami intézkedésekkel, 4 százalék eltúlzottnak, 20 pedig túl enyhének találja azokat. Eközben Angela Merkel tetszési indexe március elejéhez képest 11 százalékpontot emelkedve 79 százalékos lett, a Merkellel kifejezetten elégedetlenek tábora pedig 18 százalékosra szűkült.

 

Emmanuel Macron

 

Francia elnöknek lenni nem könnyű,

 

piacpárti-liberális reformokat levezényelni kívánó francia elnöknek a bivalyerős szakszervezetek és a polgári forradalmak hazájában pedig még nehezebb.

 

A saját bőrén tapasztalhatta meg ezt a 2017-ben az elnöki székbe kerülő Emmanuel Macron, aki a teljes gazdasági reform levezénylése után egész Európa újraformálásába kezdett volna bele.

 

Macron azonban soha nem tudta annyira megvetni a lábát belföldön, hogy kifelé tudjon figyelni és – ahogy ő nevezi – az európai reneszánszon munkálkodni. 2018 végén és 2019 elején a sárgamellényes tüntetések rogyasztották meg komolyan az elnök tekintélyét, és ha Macron azt hitte, hogy a 2018-as vasúti sztrájk komoly kihívás volt, akkor bizonyára nem számolt a tavaly év végén induló újabb vasutassztrájkkal, amely idén januárra harminc éve a leghosszabb franciaországi munkabeszüntetéssé vált.

 

A koronavírus ugyanakkor átmenetileg az elnök belpolitikai kihívásain is enyhíteni tudott: a Harris Interactive mérése szerint március végére Emmanuel Macronban a franciák 51 százalékának van bizalma elnökként, amely jelentős ugrás az előző hónapok 40 százalék körüli adataihoz képest. Édouard Philippe miniszterelnökben a franciák 48 százaléka bízik az addigi hónapok 40 százalékos értékei helyett.

 

Akiknek kormánya eddig sem inogott, ezután pedig pláne nem fog

 

Voltak tehát olyan vezetők, akik alatt mindeddig ingoványos volt a talaj, támogatottságuk helyreállításában viszont segített nekik a koronavírus. Azonban vannak európai országok, ahol már eddig is stabil lábakon állt az azt irányító kormány, a vírus hatására pedig további erősödésbe kezdett: ilyenek például a Fideszen kívül a koronavírust frissen elkapó Boris Johnson pártja, a brit Konzervatívok is.

 

Johnson a tavaly decemberi brit előrehozott választáson földbe döngölte a baloldali Munkáspártot 45 százalékos eredményével,

 

az egyébként is megerősödő Konzervatívok viszont a válság alatti közvélemény-kutatások alapján 54 százalékra emelkedtek.

 

Eközben a vezetőváltásra készülő baloldal 33 százalékról 28 százalékra csökkent a válság alatt.

 

Ahhoz képest, hogy több európai ország is koronavírus-fertőzöttjeinek jelentős részét köszönheti annak, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) görcsösen ragaszkodott a síszezonhoz és a zsúfolt partikhoz, Sebastian Kurz népszerűsége sem sínyli meg a válságot. Az ÖVP elérte a 40 százalékos álomhatárt a közvélemény-kutatásokban, de koalíciós partnerei, a Zöldek sem lehetnek boldogtalanok a 18 százalékukkal. A legnagyobb nyertes persze mint mindenhol, itt is maga a vezető: Kurzban az osztrákok 77 százaléka bízik, 33 százalékponttal többen, mint februárban, ehhez képest csak 10 százalék ellenzi a politikáját.

 

Svédország a gazdasági leállás helyett hagyja kicsit jobban terjedni a koronavírust, és inkább az egészségügy színvonalában bízik. Ezt a válságkezelést sem ellenzik azonban hevesen a választók, Stefan Löfven szociáldemokrata-zöldpárti kormányának támogatottsága emelkedni tudott a februári adatokhoz képest. Míg a helyi szélsőjobb Svéd Demokraták az elmúlt hónapban már át tudták venni a vezetést a Svédországot történelmileg irányító szocdemektől, a trend megfordult: a Szociáldemokraták 3 százalékpontot erősödve immár 26, a Svéd Demokraták pedig 2-t csökkenve 22 százalékosak.

 

BORÍTÓKÉP: Az Európai Tanács fotói alapján

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás