+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 28. szombat, 20:35
Meg azoknak, akik eleve nem is voltak bajban: Orbántól kezdve a hónapok óta gyengülő olasz kormányon, a megkopott renoméjú Angela Merkelen a folyton belpolitikai problémákba ütköző Emmanuel Macronig minden vezetőnek dobott egy mentőövet a koronavírus és az ezzel járó válságkezelés. Persze egy dolog elhárítani a járványt, de még nehezebb lesz megkezdeni a koronavírus utáni gazdasági romeltakarítást.

Szombaton jelent meg a Népszavában a Publicus közvélemény-kutatása, amely azt mutatta: már öt éve nem volt olyan alacsony a kormánnyal elégedetlenek aránya a magyar társadalomban, mint most, a koronavírus-járvány idején. Csupán a megkérdezettek 38 százaléka nem volt elégedett a dolgok folyásával Magyarországon a publicusos adatok alapján. A március elejei adatokhoz képest a Fidesz-KDNP támogatottsága a biztos pártválasztók körében 48 százalékról 4 százalékpontot növekedve 52 százalékra nőtt, ahogyan 29-ről 30 százalékra emelkedett a Fidesz a teljes népesség körében is.

 

Így, ha az egészségügyi rendszernek és a gazdaságnak fáj is a koronavírus-járvány kitörése, Orbán Viktor és pártja egyelőre nem lehet boldogtalan:

 

egy hasonló krízishelyzetből még egy mégoly megosztó politikai erő, mint a Fidesz is képes tovább profitálni, amennyiben a válságkezelésbe nem csúszik súlyos hiba. Márpedig eddig a magyar válságkezelés – számos gyermekbetegsége ellenére – nem elhibázott, egyelőre pedig ezt a közvélemény is meghálálja.

 

Orbán azonban nincsen egyedül az európai vezetők közül azzal, hogy a koronavírusból politikai hasznot is képes kovácsolni. Az eddig befutott európai közvélemény-kutatások alapján sok államban jelentősen megugrott a kormánypártok és az ország élén álló vezetők támogatottsága, köztük az olyan országokban is, ahol a regnáló kormányok annyira népszerűtlenek lettek, hogy alig tudtak csak a felszínen maradni.

 

De kik és mennyi hasznot tudtak húzni a koronavírusból és a válságkezelésből Európa-szerte?

 

A baloldali olasz kormány

 

Az új koronavírus-járvány legkomolyabb európai gócpontja jelenleg Olaszország, annak is a milánói központú Lombardia tartománya. Olaszországban a koronavírus halálozási aránya jelenleg is tíz százalék körül alakul (hogy miért, arról itt olvashatsz bővebben), ráadásul napról napra jönnek az aggasztó hírek Rómából az aktuális napi halálozási adatokat tekintve: csak pénteken például majdnem ezren haltak bele a járványba, ami rekordmagas számot jelent a szintén nem elhanyagolható, 600-700 fő körüli, addigi napi adatokhoz képest.

 

Adná magát, hogy az olaszok a regnáló kormányt kezdjék hibáztatni az Észak-Olaszországban kialakult helyzetért, ráadásul az elitellenes Öt Csillag Mozgalom és a balközép Demokrata Párt koalíciós kormánya szeptemberi hatalomátvételüket követően sem tudott kifejezetten népszerű lenni: az Öt Csillag folyamatosan népszerűséget veszítve tornászta le magát 15 százalékra, míg a demokraták is javarészt alulról nézegették a 20 százalékos értéket. Ami nem változott, hogy Matteo Salvini Legája stabilan 30 százalék körül vezessen, valamint az Öt Csillagra szépen felzárkózzanak a neofasiszta Olaszország Testvérei (FdI) is.

 

A közvélemény-kutatásokban azonban a koronavírus-járvány óta a Demokrata Párt erősödésbe, Salviniék pedig gyengülésbe kezdtek: előbbi immár 23 százalékon, utóbbi pedig már csak 26-27 százalék körül jár, vagyis a kettejük közti, addig inkább bővülő olló elkezdett összezáródni. Az Öt Csillag számára a koronavírus annyit jelentett csupán, hogy folyamatos csökkenésük 15 százaléknál egyelőre megállt, ugyanakkor az inkább feléjük húzó miniszterelnök, Giuseppe Conte profitálhat a legtöbbet a válságból:

 

a Delta közvélemény-kutató adatai szerint a miniszterelnök tetszési indexe a válság előtti, 52 százalékos értékről 72 százalékra ugrott.

 

Angela Merkel

 

Az olasz kormánynál is nagyobb „nyertesnek” tűnik eddig Angela Merkel: a kancellári pozíciót 2005 óta megszakítás nélkül betöltő német vezető renoméja a 2018 óta tartó kormányzati ciklusában erősen megkopott: hibáztatták Merkelt a német kereszténydemokrata CDU gyenge választási eredményéért, politikai passzivizmusáért. Ráadásul az egész CDU-nak fájt a türingiai tartományi választást követő politikai alku, mikor a helyi kereszténydemokraták a szélsőjobbos AfD-vel együtt választottak meg egy szabaddemokrata tartományi miniszterelnököt.

 

Szerintünk többek között erről is szól a demokrácia, de az AfD-vel való együttszavazásból akkora politikai botrány lett, hogy a szabaddemokrata miniszterelnöknek mennie kellett, és még Merkel is kénytelen volt odaszólni az ügyben. Ráadásul a párt éléről lemondott a merkelista irányvonalat képviselő Annegret Kramp-Karrenbauer, a potenciális utódjelöltek között pedig már meg is indult a versengés.

 

Így az elmúlt hónapokban már 30 százalék alatt teljesítő CDU-nak és Merkelnek – akinek kompetenciáját egyre többen kezdték nyíltan kritizálni – nem néztek ki túl jól a dolgok. A koronavírus-válság azonban sok mindent megváltoztatott: világszerte immár Németországban van az ötödik legtöbb, szombat estig 55 ezer fertőzött. Merkel a helyzetre való tekintettel mondott televízióbeszéde próbált lelket önteni a németekbe,

 

a higgadt retorika – mellyel a kancellár még a magyar sajtót és bejárta – pedig úgy tűnik, kifizetődött.

 

A Forsa szombaton publikált közvélemény-kutatása szerint a CDU az eddigi, 27-28 százalékos eredményéről 36 százalékra ugrott, míg a koalíciós partner szocdemek a válság idején is leginkább csak stagnálnak. A második erővé fejlődött Zöldek is visszaestek 22-23 százalékról 17-re, a szélsőjobbos AfD pedig 12-13 százalékos eredményeihez képest beesett tíz százalék alá.

 

Ezzel egyidejűleg a ZDF Politbarometer-kutatása alapján a németek háromnegyede elégedett a koronavírussal kapcsolatban meghozott állami intézkedésekkel, 4 százalék eltúlzottnak, 20 pedig túl enyhének találja azokat. Eközben Angela Merkel tetszési indexe március elejéhez képest 11 százalékpontot emelkedve 79 százalékos lett, a Merkellel kifejezetten elégedetlenek tábora pedig 18 százalékosra szűkült.

 

Emmanuel Macron

 

Francia elnöknek lenni nem könnyű,

 

piacpárti-liberális reformokat levezényelni kívánó francia elnöknek a bivalyerős szakszervezetek és a polgári forradalmak hazájában pedig még nehezebb.

 

A saját bőrén tapasztalhatta meg ezt a 2017-ben az elnöki székbe kerülő Emmanuel Macron, aki a teljes gazdasági reform levezénylése után egész Európa újraformálásába kezdett volna bele.

 

Macron azonban soha nem tudta annyira megvetni a lábát belföldön, hogy kifelé tudjon figyelni és – ahogy ő nevezi – az európai reneszánszon munkálkodni. 2018 végén és 2019 elején a sárgamellényes tüntetések rogyasztották meg komolyan az elnök tekintélyét, és ha Macron azt hitte, hogy a 2018-as vasúti sztrájk komoly kihívás volt, akkor bizonyára nem számolt a tavaly év végén induló újabb vasutassztrájkkal, amely idén januárra harminc éve a leghosszabb franciaországi munkabeszüntetéssé vált.

 

A koronavírus ugyanakkor átmenetileg az elnök belpolitikai kihívásain is enyhíteni tudott: a Harris Interactive mérése szerint március végére Emmanuel Macronban a franciák 51 százalékának van bizalma elnökként, amely jelentős ugrás az előző hónapok 40 százalék körüli adataihoz képest. Édouard Philippe miniszterelnökben a franciák 48 százaléka bízik az addigi hónapok 40 százalékos értékei helyett.

 

Akiknek kormánya eddig sem inogott, ezután pedig pláne nem fog

 

Voltak tehát olyan vezetők, akik alatt mindeddig ingoványos volt a talaj, támogatottságuk helyreállításában viszont segített nekik a koronavírus. Azonban vannak európai országok, ahol már eddig is stabil lábakon állt az azt irányító kormány, a vírus hatására pedig további erősödésbe kezdett: ilyenek például a Fideszen kívül a koronavírust frissen elkapó Boris Johnson pártja, a brit Konzervatívok is.

 

Johnson a tavaly decemberi brit előrehozott választáson földbe döngölte a baloldali Munkáspártot 45 százalékos eredményével,

 

az egyébként is megerősödő Konzervatívok viszont a válság alatti közvélemény-kutatások alapján 54 százalékra emelkedtek.

 

Eközben a vezetőváltásra készülő baloldal 33 százalékról 28 százalékra csökkent a válság alatt.

 

Ahhoz képest, hogy több európai ország is koronavírus-fertőzöttjeinek jelentős részét köszönheti annak, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) görcsösen ragaszkodott a síszezonhoz és a zsúfolt partikhoz, Sebastian Kurz népszerűsége sem sínyli meg a válságot. Az ÖVP elérte a 40 százalékos álomhatárt a közvélemény-kutatásokban, de koalíciós partnerei, a Zöldek sem lehetnek boldogtalanok a 18 százalékukkal. A legnagyobb nyertes persze mint mindenhol, itt is maga a vezető: Kurzban az osztrákok 77 százaléka bízik, 33 százalékponttal többen, mint februárban, ehhez képest csak 10 százalék ellenzi a politikáját.

 

Svédország a gazdasági leállás helyett hagyja kicsit jobban terjedni a koronavírust, és inkább az egészségügy színvonalában bízik. Ezt a válságkezelést sem ellenzik azonban hevesen a választók, Stefan Löfven szociáldemokrata-zöldpárti kormányának támogatottsága emelkedni tudott a februári adatokhoz képest. Míg a helyi szélsőjobb Svéd Demokraták az elmúlt hónapban már át tudták venni a vezetést a Svédországot történelmileg irányító szocdemektől, a trend megfordult: a Szociáldemokraták 3 százalékpontot erősödve immár 26, a Svéd Demokraták pedig 2-t csökkenve 22 százalékosak.

 

BORÍTÓKÉP: Az Európai Tanács fotói alapján

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás