+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. október 29. csütörtök, 11:06
A CDU-elnökségért vívott küzdelem is elérte a második hullámot, miután az egyik jelölt átváltozott német Donald Trumppá. Esélyes, hogy végül egy olyan embert választanak a párt élére, aki ott sincs az elnökségért indulók között, a kancellárjelölt pedig olyasvalaki lesz, aki nem is tagja a Merkel-pártnak. Elmondjuk, hogyan!

A német politikából az izgalmat, a heves vitákat és a váratlan fordulatokat kiölő Angela Merkel kancellárságának 2021-ben vége. Hiába könyörög neki bárki, a kormányzati céljai mögött 2005-től a 2015-ös menekültválságig széles konszenzust teremteni képes politikus évekkel ezelőtt bejelentette: nem vállal több ciklust.

 

Ende gut, alles gut

 

Pártjában, az általa jobbról középre tolt Kereszténydemokrata Unióban (CDU) az a fő szabály, hogy a pártelnök egyben kancellárjelölt is: ezért Merkel, hogy előkészítse az utódlását és megelőzzön egy esetleges puccsot, 2018 decemberében a jelenlegi honvédelmi minisztert, korábbi Saar-vidéki tartományi miniszterelnököt, a nagypolitikában addig gyakorlatilag alig ismert Annegret Kramp-Karrenbauert választatta meg a párt élére.

 

AKK azonban nem lett új Merkel.

 

Noha a kancellár vezetéknevéből kritikusai még igét is képeztek – a merkeln valami olyasmit jelent, hogy nem csinálni semmit, hogy aztán valahogy ki lehessen mozogni a problémát: Merkel ugyanis pragmatikusan fű alatt, a háttérben intézi a dolgokat a látványos, médiabeli konfrontáció helyett –, AKK úgy tűnik, ezt a szót a CDU-elnöki programjává tette.

 

Pártvezetőként bakit bakira halmozott, a CDU gyengült, a Zöldek feljöttek rájuk, a legnépszerűbb politikusok versenyében is a zöld Robert Habeck tört az élre. Ráadásul AKK a 2018-ban csak egy szoros 52:48-as eredménnyel legyőzni tudott tisztújításbéli kihívóját, Merkel régi ellenfelét, Friedrich Merzet sem tudta kordában tartani. A német politikába az üzleti életből magánrepülővel visszaérkező CDU-s őskövület már tavaly ősszel újra azt kezdte hangoztatni, hogy a centrista irány nem jó, Merkelnek mennie kell, a CDU-nak újra jobboldali-konzervatív irányt kell vennie.

 

Februárban aztán jött a türingiai miniszterelnök-választás, ahol a pártelnök helyett személyesen a CDU-ban semmilyen formális tisztséget nem viselő Merkelnek kellett közbelépnie amiatt, hogy a CDU a neonáci csápokkal rendelkező türingiai AfD hathatós támogatásával erőszakolta meg a helyi parlamentben a választás eredményét, és tett miniszterelnökké egy liberális politikust a baloldali Bodo Ramelow helyett. AKK-nak ezt követően mindössze annyi adatott meg, hogy saját maga jelenthesse be: lemond a pártelnökségről, és így kancellárjelölt sem szeretne lenni 2021-ben.

 

A NÉMET POLITIKA CSÚCSVEZETŐI: BALRÓL JOBBRA ALEXANDER DOBRINDT PARLAMENTI CSU-FRAKCIÓVEZETŐ, ANNEGRET KRAMP-KARRENBAUER LEKÖSZÖNŐ CDU-ELNÖK, MARKUS SÖDER BAJOR MINISZTERELNÖK ÉS CSU-ELNÖK, VALAMINT ANGELA MERKEL KANCELLÁR.

 

Most hárman is jelöltették magukat a pozícióra.

 

1. Nagy meglepetésre egy szintén Merkel által háttérbe szorított politikus, Norbert Röttgen (55) dobta be elsőként a nevét a CDU-elnökségért indulók sorába, mondván Németországnak karakteresebb külpolitika kell: új deal az USA-val, erősebb hadsereg, szorosabb együttműködés Franciaországgal. Az atlantista Röttgen sok vizet a pártban soha nem zavart, 2009-2012 között környezetvédelmi miniszter volt Merkel alatt, ám a kancellár kirúgta, miután minden idők legrosszabb CDU-s szereplésével nem sikerült megszereznie a tartományi miniszterelnöki címet Észak-Rajna-Vesztfáliában. A politikus karakteres jobbközép politikát akar, adócsökkentéssel, kis bezöldüléssel és a Kelet-Németországra való jobb odafigyeléssel. A jelölt habitusa egy mondatban: különben jön Putyin és Kína.

 

2. Friedrich Merz (65) szintén közölte: újfent elindul a CDU-elnökségért, a pártot ugyanis fel kell ébreszteni és alapjaiban kell megújítani. Ő egy igazi őskövület a CDU-ban: már 1989-ben EP-képviselő volt, Berlinbe való visszatérésekor a CDU/CSU frakcióvezetője, mígnem a pártpolitikából maga Angela Merkel szorította ki 2009-ben. A gazdasági jogász Merz ekkor váltott az üzleti életbe, ahol nagy európai cégek – Commerzbank, BASF, DBV-Winterthur, BlackRock – felügyelőbizottságaiba kerül, illetve lobbizik is nekik. Ám mikor meghallotta, hogy Merkel nem vállal több ciklust, azonnal bejelentkezett a CDU élére. Ő egy markánsan jobboldali és gazdaságilag liberális, ám a szélsőjobboldali AfD-től elzárkózó CDU-t akarna. A jelölt habitusa egy mondatban: nyomás dolgozni, most!

 

3. A joviális-katolikus-centrista Armin Laschet (59) szintén bejelentkezett a posztra. Ő volt az a CDU-s, aki Röttgen 2012-es bukását követően 2017-ben végül sikerre vitte a legnépesebb német tartományban a Merkel-pártot. A mérsékeltnek és liberálisnak számító Laschet pragmatikusan a merkeli közép folytatója, mellette szól az is, hogy a 18 milliós Észak-Rajna-Vesztfáliában választást nyerni, majd sikeresen kormányozni a kancellárság előszobája. A jelölt habitusa egy mondatban: meg lesz oldva, nyugi.

 

A legesélyesebbnek Merz és Laschet számított, Röttgen később egy Spiegel-interjúban el is ejtette, hogy neki ez inkább saját maga profilírozásáról és a Merkel utáni CDU-beli helyezkedésről szól. A CDU-ban a tisztújítás során először az elnök személyét választják meg, hogy az elnökségre végül meg nem választott jelöltek vigaszágon indulhassanak az elnökségi tagságért – az pedig ismert politikai trükk, hogy valaki kettővel magasabb polcra pozicionálja magát, hogy így léphessen végül eggyel följebb.

 

FRIEDRICH MERZ MÁSODJÁRA IS NEKIFUT

 

A járvány azonban alaposan megkavarta a lapokat

 

A tisztújítást eleve idén áprilisra tervezték, ám azt a kínai koronavírus európai megjelenésekor gyakorlatilag szinte azonnal eltolták december 4-re, majd most a héten úgy döntöttek a CDU-ban, hogy ha maga a kancellár kéri azt a németektől, hogy kerüljék a csoportos találkozókat, az ezerfős rendezvényükkel a legnagyobb kormánypártként bizony muszáj példát mutatniuk, így újfent csúsztatják a kongresszus időpontját: ezúttal már valamikor 2021-re.

 

Miután a párttagok körében végzett közvélemény-kutatások szerint jelenleg Merz a legesélyesebb a CDU-elnökségre – a tagok 45 százaléka Merzet, 24 százaléka Laschetet, 13 százaléka Röttgent látná szívesen elnökként, 18 százalék pedig nem tudja (fontos tudni, hogy a kutatást a tagság, nem pedig az 1001 kongresszusi delegált körében végezték) –, ezért ő azonnal el is kezdett prüszkölni a döntés miatt.

 

Szerinte ugyanis egészen biztos, hogy ő nyert volna, ha decemberben lerendezik a kongresszust, és annak, hogy eltolják, egyértelműen nem csak a járványhelyzet az oka, hanem az, hogy a pártelit egész egyszerűen nem akarja őt elnöknek. Ki is twittelte: tisztában van azzal, hogy Armin Laschet utasítására történt mindez, az észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök ugyanis rosszul áll a pollokban, és idő kell neki, hogy javítson a népszerűségi mutatóin. A német újságírók szerint ezzel a saját magát áldozatszerepbe állító retorikával Merz már a trumpi „én-én-én-deakkorisén” stílussal kacérkodik – ami a patikamérlegen kimért politikusi nyilatkozatok és a még ezeket is darabjaira cincálni képes németországi médiavilágban tényleg feltűnő.

 

Holott a dühös Merz egoista felvetése jogos: politikailag egészen biztosan nem csak a járvány miatti különleges felelősség és példamutatás áll a jelenlegi CDU-vezetés döntése mögött.

 

Merkel kipróbáltsága, a tartományok járványügyi intézkedéseinek egymással való konstans összevetése, akart-akaratlan versenyeztetése, és ezáltal közös, össznémet szövetségi szinten is használható megoldások kitalálása, az emberek fegyelmezettsége mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy Németország koronavírus elleni védekezése Európa-szerte irigyelt legyen. Ennek köszönhetően a CDU közvélemény-kutatási számai a járvány alatt nagyot mentek fölfelé: 35 százalékkal magabiztos elsők a kereszténydemokraták, az őket télen még 4-5 százalékpontra megközelíteni tudó Zöldek ismét 20 százalék alatt vannak, és ráadásul még az AfD is tartósan bezuhant. A CDU a kancellár pártjaként Merkel miatt szárnyal újra, és a párt azt szeretné, ha ez így maradna, azaz ők adnák a kancellárt 2021 után is.

 

König Markus I.

 

Ehhez azonban kellene találni egy új kancellárt: csakhogy az istenadta nép igazából egyik CDU-elnökjelöltet sem akarja viszontlátni a CDU/CSU-szövetség 2021-es kancellárjelöltjeként. Ami óriási gond, hiszen hagyományosan ennek a két posztnak kéz a kézben kellene járnia, amint azt mind Friedrich Merz, mind Armin Laschet hangoztatja is úton-útfélen.

 

A nép valami egészen mást akar: a CDU elnökének egy olyan jelöltet, aki el sem indul a posztért, a kancellárjelöltségre pedig egy olyan embert, aki nem is tagja a pártnak.

 

Mivel a CDU szeretne választást nyerni, nem tud nem hallgatni ezekre a kutatásokra. Ezek szerint ugyanis Jens Spahn egészségügyi miniszternek lenne a legnagyobb elfogadottsága jelenleg CDU-elnökként a nép körében, a kancellárjelöltséget pedig a CSU elnökére, Markus Söder bajor tartományi miniszterelnökre bíznák.

 

A járványt bajor maszkban végigturnézó, a védekezésbeli teendőket minden térfigyelő kamerának lenyilatkozó, a szélsőjobbos húrok pengetése után hónapok alatt zöld követeléseket is átvenni képes Söder nagyjából az alfahím szinonimája a német sajtóban, alig van olyan cikk, ami ne arról szólna, hogy a hataloméhség és a tehetség ennyire látványos formában régen öltött valakiben testet.

 

BAJORORSZÁG URA (JOBBRA) KASTÉLYÁBAN FOGADTA NÉMETORSZÁG KANCELLÁRJÁT

 

A megkérdezettek 34 százaléka szerint lenne Söder jó kancellár, míg Merz esetében ez az arány 12 százalékos csak, de Laschetnél és Röttgennél még rosszabb: 7, illetve 5 százalék. Noha Söder azt kommunikálja magáról, hogy az ő helye Münchenben van, de nem volt azért olyan régen, amikor hasonlóan béna dumák nyilvános puffogtatása közben csendben megpuccsolta CSU-elnöki és bajor miniszterelnöki elődjét, Horst Seehofert. A vak is látja, hogy az 

 

egy ritka és egyedülálló történelmi pillanat, amikor az északnémetek által nem épp kedvelt CSU politikusának van a legnagyobb esélye beülnie a német kancellári székbe. Ez bajornak sosem sikerült még az 1945 utáni Németországban. Ha Södernek összejön, a CSU élő legendájává válik.

 

A teendő tehát az, hogy a CDU elnöke olyasvalaki legyen, aki mondjuk a fiatal életkorából adódóan (Spahn 40 éves) még nem ambicionálja a kancellárjelöltséget, hogy azzal teátrálisan meg lehessen kínálni Södert, aki aztán némi teátrális várakoztatással végül a kor kihívásaira hivatkozva (járvány, a CDU/CSU néppárti jellegének megőrzése, az EU megerősítése, blablabla) teátrálisan elfogadja azt.

 

A lehetetlennek tűnő feladat

 

Gabor Steingart német újságíró a szerdai hírlevelében meg is írta, hogy a pártelit ezen, azaz Jens Spahn helyzetbehozásán dolgozik most. „Ahol füst van, ott tűz is van. Hát persze hogy megpróbálkoznak ezzel” – mondta erről Friedrich Merz a héten egy tévéműsorban.

 

Steingart a CDU-s forrásaiból három forgatókönyvet szedett ki, amellyel Spahnt CDU-elnökké, Södert pedig a bajoroktól elszeretve a CDU/CSU közös kancellárjelöltjévé lehetne tenni.

 

1. Hiteltelenítik Friedrich Merzet. Ezt a német sajtó lényegében el is kezdte azzal, hogy a Németországban ritka népszerűtlen Donald Trump stílusához hasonlítják a tisztújítás elhalasztására adott reakcióit. Majd jött Hessen CDU-s miniszterelnöke, Volker Bouffier, és ostobának, tévesnek és abszurdnak nevezte a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Merznek a kongresszus elhalasztására tett kijelentéseit. A cél ezzel Steingart szerint az, hogy Merz a CDU választói szemében egy szellemekkel hadakozó bolodnak tűnjön. Ám mivel a Merzet ért támadások Laschetet nem erősítik, ezért neki vissza kellene vonnia az elnökjelöltségét, maga helyett ajánlva Jens Spahnt, akivel hivatalosan egy elnökjelölt-helyettesjelölti duóban indul.

 

2. Spahnt felhívják a színpadra. A német jobboldal Merkel után talán két legtöbbet látott szereplője, Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter, jelenlegi házelnök és Edmund Stoiber, a CSU nagyöregje a kulisszák mögött eddig is Spahn támogatói voltak. Ha mindezt egy-egy tévéműsorban a nagyközönség előtt nyilvánosan is vállalnák, az diszkreditálná Laschetet, és alaposan felbolygatná az erőviszonyokat. Spahnnak ez kommunikációs szempontból kényelmes lenne: ezzel nem maga jelentkezne a feladatra, hanem őt hívnák rá, ő pedig Németország Karácsony Gergelyeként a kamerák előtt kelletlenül, ám belül heves szívdobogások mellett mondana rá igent.

 

3. Összeül Merkel, a CDU és a CSU vezetése, és kidolgoznak egy mestertervet. Eszerint Laschetet érdemei elismerése mellett megkínálják a köztársasági elnöki címmel (a jelenlegi elnök, a volt szocdem külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier mandátuma 2022-ben jár le), már amennyiben lemond a CDU-elnökjelöltségről és kancellári ambícióiról, Spahn megkapná a CDU-elnökséget, hogy aztán friss CDU-elnökként megkínálja a kancellárjelöltséggel Södert.

 

JENS SPAHN (BALRA) ÉS ARMIN LASCHET (JOBBRA) ELVILEG DUÓBAN INDUL A CDU-ELNÖKSÉGÉRT: LASCHET MINT ELNÖKJELÖLT ÉS SPAHN MINT A HELYETTESE.

 

Merz dühe nem csillapodott a hét eleje óta, most épp azon dolgozik, hogy valahogy lerendezzék azt a kongresszust decemberben – hogy ez miért ennyire fontos neki, rejtély, talán a karácsonyra ígért vakcina miatt. Spahn ezzel szemben a kivárásra játszik, megmutatva ezzel, hogy benne megvan mindaz, ami Merzből hiányzik, mégpedig a stratégiai érzék és a türelem. Az az előnye, ami a hátránya is: szövetségi egészségügyi miniszterként a sikeres járványkezelést valamennyire hozzá is kötik, de az esetleges kudarcokért is ő felel.

 

Markus Söder Bajorország uraként már most is úgy viselkedik, mint a német lelkek kancellárja: lényegében nem talál ki semmi újat, csak lenyúlja más tartományi miniszterelnökök legjobb járványügyi intézkedéseit, hogy aztán teleharsogja a médiát azzal, hogy szövetségi szintre kell emelni a sikeres bajor megoldásokat.

 

És hát az sem titok, hogy ezt saját magával kezdené.

 

FOTÓK: A politikusok Facebook-oldalai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belügyekért felelős biztos, Ylva Johansson akcióterve a szíriai és iráni orvos bevándorlók képesítésének gyorsabb elismerését akarja elérni.

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás