+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. február 12. szerda, 16:58
Míg a Momentum szerint aránytalan, hogy a magyar kormány blokkolja az ukrán NATO- és EU-csatlakozási törekvéseket az ott bevezetett, kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvtörvény miatt, az LMP szerint ez jogos. Hogy hogyan látja a kérdést a többi ellenzéki párt, arról ők maguk beszéltek az Azonnalinak.

Nemcsak az LMP, de a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd szerint is helyesen jár el a kormány, mikor blokkolja az ukrán NATO, illetve EU-csatlakozási törekvéseket – derül ki a pártok Azonnalinak adott válaszából.

 

A vétózás amiatt van, hogy Ukrajna az ország kisebbségeinek – így a kárpátaljai magyaroknak – nyelvhasználatát korlátozó törvényeket vezetett be. Hogy mégis mi az ellenzék álláspontja, annak az adott apropót, hogy a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin azt nyilatkozta: az ukrán nyelvtörvényt módosítani kell, hogy a magyar kisebbségek szabad nyelvhasználathoz fűződő joga ne sérüljön,

 

de Ukrajna NATO- és EU-tagságának blokklása nem arányos válasz erre.

 

„Magyarország számára az egyik legfontosabb geopolitikai kérdés Ukrajna euroatlanti integrációja” – írta Cseh, akit ezzel kapcsolatos megnyilatkozásai miatt Menczer Tamás külügyi államtitkár „magyarellenesnek” nevezett.

 

Az adok-kapokba kedden beszállt a magát nemrég LMP - Magyarország Zöld Pártjává átnevező zöldpárt is. Közleményben tudatták, minden eszközt meg kell ragadni a kárpátaljai magyarok védelme érdekében: Ukrajna NATO- és uniós csatlakozásának blokkolása nem túlzó reakció, hanem annak a bizonyítéka, hogy Magyarország ebben a kérdésben valóban nem alkuszik, és nem csak a szavak szintjén tesz meg mindent a kisebbségben élő magyarok jogaiért. „Az Unió és Magyarország érdekei egy irányba mutatnak: a cél, hogy Ukrajna az euroatlanti közösség részévé váljon, de csak akkor, ha valóban készen áll a csatlakozásra,

 

mert az elmúlt évek pont azt bizonyították, hogy a jogállami normák teljesítését már belépett országok esetén nehéz kikényszeríteni.”

 

Így adta magát a kérdés: vajon a többi ellenzéki párt hogyan áll az ukránokhoz?

 

A stílusból visszavehetne a magyar kormány

 

A Jobbik nemzetpolitikai szakpolitikusa, Bencsik János azt írta az Azonnalinak: az ukrán nyelvtörvénnyel Kijev nemzetközi egyezményeket is sért. „Ezért támogatjuk a kormány ezirányú törekvéseit mindaddig, amíg az ukrán kormány nem folytat le érdemi konzultációt a helyi magyar pártokkal és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel, és nem törli a jogszabály diszkriminatív, magyarságra nézve hátrányos passzusait.”

 

Hogy jól járt-e el a kormány Ukrajna blokkolásával, arra a Párbeszéd azt írta:

 

„Igen. Ezt nem kritizáljuk, ráadásul már megtörtént.”

 

Hozzátették, mivel nem vált be az intézkedés, az új ukrán vezetés esetében érdemes lenne tiszta lapot nyitni, alternatív utakat bejárni, például a lengyelek közvetítését kérni, akik hagyományosan jóban vannak az ukránokkal az orosz fenyegetés miatt.

 

Az MSZP-s Molnár Zsolt, a parlament nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke arról beszélt az Azonnalinak: az helyes, hogy a magyar kormány fellép a kisebbségi jogokért és a magyar nyelvhasználatért, és az is helyes, hogy ennek tétet ad. Ám Molnár szerint

 

az már egyáltalán nem helyénvaló, hogy a kormány mindezt a maga nyers, a diplomáciai érintkezés kulturális normáit áthágó, agresszív kommunikációs stílusában teszi.

 

A DK nem kívánt megszólalni

 

Ugyan az Azonnali kereste a közvélemény-kutatások szerinti legerősebb ellenzéki pártot, a Demokratikus Koalíciót is, ám ők nem kívántak megnyilvánulni az évek óta húzódó konfliktus ügyében.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás