Mi az az EP-választás? Egy cikkben minden, amit tudnod kell!

Szerző: Pintér Bence
2019.05.15. 19:01

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor? Az Azonnali az európai ügyek magyar sajtóbeli szakértőjeként ott segít, ahol tud: minden EP-választási tudnivalót összefoglaltunk neked ebben a cikkben!

Mi az az EP-választás? Egy cikkben minden, amit tudnod kell!

Mi ez az egész?

Május 23-26 között az Európai Unió (EU) 28 tagországában járulnak az urnákhoz a választók, hogy az Európai Parlament (EP) 751 képviselőjét megválasszák a következő öt évre. Idén tehát a 2019 és 2024 közötti ciklusra választunk EP-képviselőket.

A választáson a megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt leadó magyar pártok listáira szavazhatunk. (Részletesen róluk lentebb.) Amelyik párt átlépi az öt százalékos küszöböt, az eredményének megfelelően részesül Magyarország 21 EP-képviselői helyéből.

Jó-jó, de mi az az Európai Parlament?

A főleg Strasbourgban és részben Brüsszelben ülésező Európai Parlament az Európai Unió szerveinek egyike, ami az Európai Unió Tanácsával és az Európai Bizottsággal együtt alkotja az EU törvényhozó hatalmi ágát. Míg az Európai Unió Tanácsában a tagországok szakterületekért felelős miniszterei ülnek, az Európai Bizottságban pedig szintén a tagállamok által jelölt biztosok ülnek,

addig az Európai Parlament az egyetlen olyan szerve az EU-nak, aminek összetételére közvetlenül az európai polgároknak van hatása, mégpedig úgy, hogy szavaznak az EP-választáson.

Ezeken a szerveken felül fontos még megemlíteni az Európai Tanácsot, amiben a tagországok kormány- vagy államfői ülnek, plusz az Európai Tanács elnöke, és az Európai Bizottság elnöke: ez a szerv felel az Európai Unió általános politikai irányvonalának és prioritásainak meghatározásáért. (Legutóbb éppen Nagyszebenben tanácskoztak, mi is ott voltunk!)

Mit csinálnak az Európai Parlamentben? 

Az EU bonyolult intézményrendszerében az EP leginkább egy ország kétkamarás parlamentjének alsóházára emlékeztet. Új jogszabályokat(rendeleteket vagy irányelveket) az EP nem, hanem csak az Európai Bizottság kezdeményezhet; ezeket tárgyalja, módosítja az Európai Parlament, de azokat az Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia. Ennyiben ez utóbbi kicsit egy kétkamarás parlament felsőházára hasonlít, míg a Bizottság leginkább egy ország kormányával állítható párhuzamba. (Azzal a fontos különbséggel, hogy nincsen a kezében tényleges végrehajtó hatalom: nem küldheti rá a rosszul viselkedő tagállamokra az EU-s rendőrséget, csak az Európai Bíróság elé citálhatja őket.)

Az Európai Parlament legfőbb feladata, hogy a jogalkotásban közvetlen demokratikus legitimációval vesz részt, és megszavazza, módosítja a Bizottság és a Tanács ötleteit.

Tehet persze jogalkotási javaslatot is a Bizottság felé, de ez nem kötelező: ha a biztosok úgy döntenek, hogy nem kell az ügyben szabályt alkotni, akkor az EP fejre állhat, akkor se lesz semmi belőle.

Kik ülnek ott?

Egy-egy ország nagyjából a népességarányának megfelelő számú képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, tehát Magyarország például összesen 21-et, az apró Málta vagy Luxemburg 6-6 képviselőt, a nagy Németország 96-ot, a kicsit kisebb Franciaország 74-et. A rendszer egyébként összességében a kis országok javára torzít jelen formájában. Magyarországon tehát kevesebb ember választ meg egy képviselőt, mint Németországban.

Az Európai Parlament egyik legnagyobb paradoxona, hogy bár tagállami szinten választják tagjait, a nemzeti szintű pártok különféle, ideológiai alapon szerveződő pártcsaládokat képviselnek: ezek, vagy egy-két ilyen pártcsalád koalíciója a parlamentben frakciókba tömörül.

Az Európai Parlamentben tehát elsősorban nem a nemzeti érdeket, hanem egy-egy politikai ideológiát, irányt képviselnek a képviselők, függetlenül a nemzetiségüktől.

Miért fontos ez, és mik a legfontosabb kérdések?

Az Európai Unió nagyon sok szempontból válaszúton áll: tovább egységesüljön Európa, lépjünk egyet az Európai Egyesült Államok gondolata felé, vagy inkább gyengítsük az EU-t, és legyen több szuverenitása a tagállamoknak? Hogyan lépjen fel az EU a migráció és a klímaváltozás kérdéseiben? Hogyan működjön a jövőben az EU-s támogatások rendszere, mennyire egységesüljön az európai gazdaság?

Ez mind a május végi választáson dől el.

Mi a magyar pártok programja ezekben az ügyekben?

Itt szemezgettünk a programokból, itt lehet elolvasni a Fidesz programját, itt pedig összeszedtük, hogy a fontos EU-s ügyekben milyen álláspontot képviselnek a pártok. Meg is mutatjuk röviden:


JELMAGYARÁZAT, EGYBEN HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ: A ZÖLD PIPA AZT JELENTI, HOGY AZ ADOTT PÁRT TÁMOGATJA A TÉMÁT, A PIROS X AZT, HOGY ELLENZI, A SZÜRKE PONT PEDIG AZT, HOGY SEMLEGES A KÉRDÉSBEN. EZ UTÓBBI VAGY AZT JELÖLI, HOGY AZ ADOTT TÉMÁBAN A PÁRT KÖZTES, FELEMÁS ÁLLÁSPONTOT FOGLAL EL, ANNAK EGY RÉSZÉT TÁMOGATJA, MÁS RÉSZÉT ELLENZI, VAGY AZT, HOGY NINCSEN VÉLEMÉNYE A TÉMÁBAN, NEM FOGLALKOZIK AZZAL. HA BŐVEBBEN OLVASNÁL ARRÓL, HOGY MI EZ A TÁBLÁZAT ÉS HOGYAN KÉSZÜLT, IDE KATTINTS!

Itt pedig van egy teszt, ami megmondja, melyik párt áll hozzád a legközelebb!

Kik indulnak Magyarországon és ők milyen pártcsaládot képviselnek?

A magyar pártok képviselői az Európai Parlamentben tehát különböző összeurópai frakciókba tömörülnek, már ha találnak olyan frakciót, ami megfelel nekik és ami befogadja őket. Vegyük sorra gyorsan a hazai indulókat, és hogy ők melyik nagyobb frakciót erősíthetik majd!

+ Fidesz- KDNP | Bár a magyar kormánykoalíció pártjai a kezdetektől fogva a jobbközép-konzervatív Európai Néppártot erősítették, a viszony a pártcsalád és Orbánék között elmérgesedett: jelenleg a Fidesz fel van függesztve (a KDNP-ről elfeledkeztek), de a Fidesz hivatalosan még a Néppárt színeiben kampányol, bőven elképzelhető azonban, hogy a választás után az alakulófélben lévő szélsőjobboldali-populista frakcióba ülnek be. Listavezető: Trócsányi László igazságügyi miniszter.

+ MSZP-Párbeszéd | Az MSZP az Európai Szocialisták Pártjának (PES) tagja, a parlamentben várhatóan továbbra is az S&D nevű balközép-szociáldemokrata frakciót fogja erősíteni, míg a listán negyedik Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa – amennyiben bejut – a Zöldek frakciójában fog maradni. Listavezető: Tóth Bertalan MSZP-elnök, de ő nem akar egyébként Strasbourgba menni, tehát a tényleges listavezető Ujhelyi István, aki jelenleg is EP-képviselő. Jávor Benedek jelenlegi párbeszédes EP-képviselő negyedik (Tóthot leszámítva harmadik) a listán.

+ Demokratikus Koalíció | A DK ugyan nem tagja a PES-nek, de a parlamentben most ők is az S&D frakcióban ültek. Simán lehet persze, hogy átülnek majd az Emmanuel Macron francia elnök pártja és a progresszív pártokat tömörítő ALDE közös, Európai Reneszánsz néven alakuló új frakciójába – erre utal, hogy Macron pártjából nemrég jártak Budapesten tárgyalni DK-sokkal. Listavezető: Dobrev Klára üzletasszony, Gyurcsány Ferenc pártelnök felesége.

+ LMP | A környezetvédelmi ügyekkel kampányoló LMP is marad eddigi frakciójában, a Zöldeknél. Listavezető: Vágó Gábor egykori LMP-s parlamenti képviselő, akit el is kísértünk egy napra kampányolni.

+ Jobbik | A Jobbik az előző választás idején még egy az egyben neonáci pártként értelmeződött nyugaton, így még a szélsőjobbos frakcióknak is kicsit büdös volt velük együttműködni: jelenleg nincs frakciójuk, tehát függetlenként ülnek az EP-ben, és mivel az imázsváltás az európai színtéren azért nem jött át annyira markánsan, kérdéses, hogy hová fognak ülni az új parlamentben. Listavezető: Gyöngyösi Márton parlamenti képviselő, akivel szintén elruccantunk egy vidéki kampánykörútra.

+ Momentum | A Momentum új érkező, de hiába akartak eredetileg az Európai Néppártba ülni, mégis inkább a progresszív-liberális ALDE-val léptek szövetségre, várhatóan az ő Macron-pártiakkal kiegészült Európai Reneszánsz-frakciójukba ülnek majd be az Európai Parlamentben. Listavezető: Cseh Katalin szülész-nőgyógyász.

+ Mi Hazánk | A Jobbikból kivált szélsőséges Mi Hazánk is új induló, nem valószínű, hogy találnának partnereket az Európai Parlamentben, ha bejutnak. Listavezető: Toroczkai László ásotthalmi polgármester, egykori Jobbik-alelnök.

+ Magyar Kétfarkú Kutyapárt | A magyar viccpárt sem jutott be eddig az EP-be, bejutásuk esetén ők is függetlenek lehetnek, a német viccpárt, a Die Partei képviselője, Martin Sonneborn is függetlenként ül. A két párt szívesen alakítana viccpárti frakciót. Listavezető: Döme Zsuzsanna Suzi, az MKKP alapítója.

+ Magyar Munkáspárt | Ők sem jutottak be eddig, és nem is ők a szélsőbaloldali európai pártcsalád, a GUE hazai szövetségesei, hanem az egykor Munkáspárt 2006 néven, ma Európai Baloldal néven futó párt, akik azonban nem indulnak az EP-választáson. Listavezető: Thürmer Gyula munkáspárti pártelnök.

Mi az, hogy Spitzenkandidat és miért van ilyen hülye neve?

A legutóbbi EP-választás újdonsága volt, hogy egyes pártcsaládok/frakciók választottak egy-egy csúcsjelöltet – avagy német szóval: Spitzenkandidatot. A csúcsjelölt szerepe, hogy megszemélyesítse a párt programját a választók előtt, illetve ha az adott pártcsalád a legtöbb képviselői helyet szerzi meg, ő legyen az első számú jelölt az Európai Bizottság vezetésére.

A nyertes csúcsjelölt azonban nem lesz automatikusan az Európai Bizottság vezetője, hiszen erre a posztra az Európai Tanács (tehát az állam- vagy kormányfők) jelöli ki az arra alkalmasnak látott személyt, róla az Európai Parlament szavaz, és végül az Európai Tanács, tehát a tagállami állam- és kormányfők nevezik ki minősített többséggel. Nincs rá garancia tehát, hogy a legnagyobb frakció előre bejelentett csúcsjelöltje lesz a Bizottság vezetője, hiszen a Spitzenkandidat-rendszert többen (például Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök) is kritizálják.

Mi van a brexittel?

Hát igen, úgy volt, hogy a britek idén már nem szavaznak, hiszen március végén ki kellett volna lépniük az egész hóbelevancból, de mivel a bénázás miatt még mindig nem tudni, mikor lépnek ki, ezért ők is választani fognak. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem számolják újra a parlamenti képviselők számát, továbbra is 751 lesz az eddigi arányokkal – pedig már le volt zsírozva, hogy melyik ország kap plusz képviselői helyeket a brit helyekből.

Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy mi van, ha a britek közben mégis kilépnek: van, ahol előre megválasztják a több képviselőt, hogy csak be kelljen őket ültetni a parlamentbe az ekkor élesedő új arányok szerint, és van, ahol majd időközi választást kell tartani, amennyiben mégis bekövetkezik a brilépés.

Kire szavazzak, ha oda akarok baszni Orbánnak?

Ezt nem mi fogjuk megmondani, de van egy tippünk: ha ez a célod, ne szavazz a Fideszre.

Ezen kívül meg hallgass a szívedre, és szavazz arra, aki szerinted legjobban fogja képviselni Európában azokat az ügyeket, amelyek fontosak neked!

Mikor lesz, hogyan szavazhatok, és mikor lesznek eredmények?

Magyarországon május 26-án, vasárnap tudsz szavazni a lakóhelyed szerinti szavazókörben reggel hat és este hét között, de május 22-ig át is jelentkezhetsz máshova, ha nem leszel otthon. Külföldön a külképviseleteken lesz lehetőség szavazni, ide május 17-ig kell regisztrálni, ahogy a mozgóurnát is előre kell igényelni itt.

Eredményeket akkor fogunk tudni közölni, amikor egész Európában mindenki leszavazott, tehát május 26-án este tíz után, de egész nap követjük majd az eseményeket az Azonnalin, szóval stay tuned!

Még mindig nem világos valami? Lépj be az Azonnali vadiúj Facebook-csoportjába, írd meg nekünk a kérdést kommentben, és válaszolunk!

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek