+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 14. kedd, 08:12
Fontos a környezetvédelem, de az illegális bevándorlás elleni harc is: végigmigránsozta mostani ciklusának első nemzetközi interjúját Sebastian Kurz.

Interjút közölt a Financial Times üzleti napilap hétfőn Sebastian Kurz osztrák kancellárral, aki, miután a tavaly szeptemberi osztrák előrehozott választások után megegyezett a Zöldekkel, nemrég koalíciós kormányt alakított az osztrák ökopárttal.

 

A koalíció minimum történelmi jelentőségű, hiszen azon túl, hogy Ausztriában először alakul kormány a Zöldek részvételével, a párt 2017-ben még mélyponton volt a maga 3,8 százalékos eredményével, szavazatait pedig az ideológiailag leginkább az osztrák Schiffer Andrásként jellemezhető Peter Pilz pártja csaklizta el. De míg Pilz nem tudott gyökeret verni,

 

a Zöldek visszatértek, a tavaly szeptemberben elért 13,9 százalék a párt történetének legjobb eredménye.

 

Ugyanígy örülhet a Sebastian Kurz által vezetett Osztrák Néppárt is, Kurzék ugyanis csak jól jöttek ki a korábbi szélsőjobbos koalíciós partner FPÖ-t aláásó Ibiza-botrányból: 37,5 százalékos eredményük 2002 óta a legerősebb.

 

Ebben a helyzetben a most újból kancellárrá választott Kurz megerősödve tért vissza a hatalomba úgy, hogy a szokásos néppárti témákat, mint például a bevándorlásellenesség, nem engedte el. A Financial Times interjújában ugyanis kifejtette: „fontos a környezetünk védelme, de azt is fontos eldönteni, hogy kik éljenek az országunkban...ha nem harcolunk az illegális bevándorlás ellen, Európa öt, tíz vagy húsz év múlva már nem lesz ugyanilyen”.

 

„Ha nem szabályozzuk, ki jöhet be, akkor nem is tudunk majd biztonságban élni...és az identitásunkat sem leszünk képesek megtartani”

 

– nyilatkozott.

 

Nem meglepő módon tehát az új kormányban az ÖVP a migrációról és a biztonságról, míg a Zöldek a klímavédelemről beszélnek, ahogy Kurz is fogalmazott, szerencsére a koalíciós tárgyalások folyamán semelyik fél „nem próbált lealkudni a saját választási ígéreteiből”. Így lehet például, hogy a kormányprogramban szerepel Ausztria karbonsemlegességének 2040-re való elérése, ahogyan 14 éves kor alatt betiltják az iskolákban a lányok számára a fejkendők viselését.

 

Kurz utóbbi döntést azzal indokolta, hogy

 

a kormány feladata „megvédeni a fiatal lányokat”, mivel „a világ számos pontjáról érkező bevándorlók befolyása több ponton is veszélyes”.

 

Hozzátette: büszke rá, hogy Ausztria egy „keresztények dominálta ország”. A kancellár úgy gondolja, a jelenlegi uniós bevándorlási szabályok olyanok, mint egy „jegy az Európai Unióba”, amelyek ösztönzőül hatnak az illegális határátlépők és az embercsempészek számára is.

 

És mi a helyzet a korábbi koalíciós partner szélsőjobbos Szabadságpárttal? Kurz még róluk sem mondott rosszakat az interjúban, hiszen kiemelte, a 18 hónapos kormányzás alatt számos reformot vittek végbe, csökkentették az államadósságot és az adókat, valamint az illegális bevándorlásnak is megálljt parancsoltak. „De voltak botrányok is...amelyek szükségessé tették, hogy véget vessek annak a koalíciónak és egy újat építsek a Zöldekkel”.

 

BORÍTÓKÉP: Kurz a beiktatásán Alexander van der Bellen államfővel (Facebook)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás