Bepereltük Kövért, egy nap múlva beadtak egy módosítást, hogy ilyet ne lehessen csinálni

Szerző: Bakó Bea
2019.11.20. 18:22

Előhoztuk a Fidesz legrosszabb énjét: azt a pitiánerséget, amikor rögtön törvényt módosítanak, ha valami nem tetszik. Miután bepereltük Kövért és az Országgyűlés hivatalát a sajtó munkájának ellehetetlenítése miatt, úgy módosítanák a közigazgatási perrendtartást, hogy ilyen pert a jövőben ne lehessen indítani. Elmagyarázzuk, mi lesz most a perünkkel.

Bepereltük Kövért, egy nap múlva beadtak egy módosítást, hogy ilyet ne lehessen csinálni

Az Azonnalin közöltünk már elemzést arról a giga-salátatörvényről, amiben mindenféle, a bírósági rendszerrel trükköző rendelkezéseket vezetnének be, hogy valahogy lehessen politikailag motiválni a bírósági eljárásokat, ha már egyszer a teljesen különálló közigazgatási bíróságokat mégsem vezetik be. 

Olvasónk most egy további érdekes paragrafust fedezett fel a javaslatban, amit úgy tűnik – bár nem akarunk szerénytelenek lenni –, mintha az Azonnali Kövér László elleni pere motivált volna.

Annyi legalábbis biztos, hogy november 11-én megírtuk, hogy pert indítunk a házelnök és az Országgyűlés hivatala ellen, amiért ellehetetlenítik az újságírók parlamenti munkáját, november 12-én pedig beadták a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett salátát, aminek a 196. §-sa a közigazgatási perrendtartásának pontosan azt a rendelkezését módosítja, ami alapján az Azonnali perel.

Mi ez a jogi trükk már megint?

Amint azt a keresetünket magyarázó cikkünkben már megírtuk, nem büntető, nem polgári, hanem közigazgatási pert indítottunk, ugyanis alapvetően ez a fajta per való arra, hogy az állampolgárok kiálljanak magukért, ha kitol velük az állam. Bár a teljesen különálló közigazgatási bíróságokat a Fidesz végül nem hozza létre, ettől még tavaly év eleje óta már hatályban van az új közigazgatási perrendtartás, ami az ilyen közigazgatási pereket szabályozza (ilyenek ugyanis most is léteznek, sőt közigazgatási bíróságok is, csak nem teljesen elkülönült rendszerben).

Bár a Fidesz-kormánytól ez meglepőnek tűnhet, az új közigazgatási eljárási szabályokban még kifejezetten bővítették is az állampolgárok jogérvényesítési lehetőségeit 2018 eleje óta, ugyanis lehetővé vált, hogy jogszabálynak nem minősülő, alsóbb rangú szabályozások is bíróság előtt támadhatók legyenek: például közintézmények – akár egy polgármesteri hivatal vagy egy kórház – házirendje, vagy mondjuk egy házelnöki rendelkezés, amint az az Azonnali által indított perben a helyzet.

Bár Kövér László házelnöki rendelkezése nem jogszabály, és az országgyűlési sajtóiroda az alapján hozott egyedi rendelkezése (miszerint nem forgathatunk kivételesen sem a korábbi sajtófolyosón, és hangfelvételt sem készíthetünk az ülésterem mellett folyosón) nem klasszikus közigazgatási határozat, mégis: azzal, hogy nem kifejezetten határozatokat, hanem általánosabban megfogalmazott „tevékenységeket” is perelhetővé tett, 

az új, Fidesz-féle közigazgatási perrendtartás végre lehetővé tette, hogy a házelnöki rendelkezéshez hasonló alsóbbrendű szabályok is támadhatók legyenek közigazgatási perben. Na, ennek vetnek most véget.

A salátatörvény-javaslat szerint ugyanis az ilyen, „vitatott tevékenység” – az Azonnali esetében ezek az országyűlési sajtóiroda döntései, amik a kivételes engedély iránti kérelmünket elutasították – csak akkor lehet közigazgatási jogvita tárgya, ha a fél a tevékenységgel szemben a jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatokat már kimerítette. 

A poén ebben az, hogy nincs olyan speciális jogszabály, ami jogorvoslati lehetőséget biztosítana az országgyűlési sajtóiroda döntései ellen

– hiszen pontosan az az általános eljárási szabály lett volna az, amit így most a nem jogszabályon alapuló döntések vonatkozásában szépen kiherélnek.

Gondoskodnak arról is, hogy önmagában az általános szabályt – jelen esetben magát a sajtó munkáját korlátozó házelnöki rendelkezést – se lehessen egykönnyen bíróság előtt támadni, ugyanis azt is beleírják az érintett törvényi szakaszba, hogy erre csak az ügyész, vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hozzájárulásával lesz mód. Azt nem nehéz elképzelni, hogy az ilyen hozzájárulás megadására mekkora hatalmas esély van.

Mi lesz így az Azonnali Kövér László elleni perével?

Mivel mi a pert már elindítottuk, ez pedig még csak egy törvényjavaslat, így ha a jövőben el is fogadják, 

már folyamatban lévő ügyekre nem lehet majd alkalmazni. Magyarul ez az egy ügy még nem lesz kinyírva, de ha később más is ilyesmire vetemedne, az feleslegesen igyekszik.

És itt most nem csak Kövér László beperelésére kell gondolni, de közintézmények szmsz-ére, és egy csomó ilyen jellegű szabályra, amelyek ezentúl ismét nem lesznek közvetlenül peresíthetők, ahogy nem voltak 2018 előtt sem.

Schiffer András, az Azonnali ügyvédje a javaslattal kapcsolatban azt mondta: érthetetlen és pitiáner reakció ez a kormány részéről, hiszen a javára is fordíthatta volna az EU-ban hetes cikkes eljárás alatt álló kormány Brüsszelben azt, hogy a közigazgatási perek terén lám-lám megnövelte a jogállami biztosítékokat és az egyéni jogvédelem lehetőségét.

Ehhez képest inkább ahhoz a módszerhez folyamodtak, hogy amint elkezdenék az állampolgárok használni a kibővített lehetőségeket, gyorsan inkább mégis visszavonják azokat – mondta Schiffer, aki szerint 

„előhoztuk a Fidesz legrosszabb énjét, a pitiánerséget”.

Még egy szempontból szívás ez az egész

Méghozzá akkor, ha az ember néha még egy kicsit mégis bízna az elfideszesített Alkotmánybíróságban. Mindez ugyanis közvetve az Alkotmánybírósághoz való fordulást is megnehezíti. Az oké, hogy alkotmányjogi panasz keretében akár közvetlenül, jogvita nélkül is tudnak érintett egyének jogszabályokat támadni az AB előtt, csakhogy itt a bökkenő: a támadott szabályok jogszabályok (törvények, rendeletek) kell, hogy legyenek. Kövér László házelnöki rendelkezése – és egy csomó, állami intézmény által hozott alsóbb rangú szabály – meg nem az. 

Az ilyen, nem jogszabály jellegű általános szabályokat tehát csak úgy lehet az AB elé vinni, ha jogvitát csinálunk belőle bíróság előtt – ahogy most az Azonnali teszi például Kövér házelnöki rendelkezésével. Ha azonban hatályba lép a most benyújtott salátatörvény, akkor ezt a szükséges megelőző jogvitát is ellehetetlenítik, mert azt csak a konkrét esetben nem létező (!) közigazgatási jogorvoslati lehetőségek kimerítésével teszik lehetővé.

Érdemes hangsúlyozni, hogy 

ez nem csak az Azonnalit és az Országgyűlés Hivatalát érinti, hanem rengeteg állampolgárt és közintézményt:

ugyanez a helyzet mondjuk egy állami kórház házirendjével, vagy egy állami egyetem tanulmányi szabályzatával is. Ha valakinek egy ilyen egyetemi szabály alapján megtagadják egy vizsgáját, nem adnak diplomát, stb., akkor neki se lesz rendes jogvédelmi lehetősége. De ha holnap a rendőrség úgy dönt, hogy lezárja a Kossuth teret, te meg arra szeretnél sétálni, akkor szintén nem tudsz majd bíróságnál reklamálni – sorolta a példákat Schiffer.

Egyelőre egyébként nincsenek hírek új fejleményekről az Azonnalinak a házelnökkel és az Országgyűlés Hivatalával szemben indított pere kapcsán, de amint lesznek, beszámolunk róluk. Addig is érdemes visszaolvasni két korábbi cikkünket a témában.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek