ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Bakó Bea
Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!
Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.
Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.
A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.
Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.
Meg arról, lesz-e Schwexit.
Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.
Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!
Gyorsan dolgozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság:
ellehetetlenítve így az újságírók parlamenti munkáját.
Mit akarunk elérni a perben?
Miután az Országgyűlés sajtóirodája több engedélykérelmünket is elutasította, amelyekben azt kértük, hogy forgathassunk a korábban engedélyezett folyosókon, úgy döntöttünk, pert indítunk. A keresetünkben azzal érveltünk, hogy ez nem csak az alkotmánnyal és az Országgyűlésről szóló törvénnyel ellentétes, de a sajtó- és médiatörvényekkel is, amely a közönség tájékozódáshoz való jogát és a média tájékoztatási kötelezettségét rögzíti.
A per formája közigazgatási per (ilyen attól függetlenül már régóta létezik, hogy a különálló közigazgatási bírósági rendszert mégsem vezetik be), méghozzá azért, mert egy állami közhatalmi szerv minket érintő döntését támadjuk, azt akarjuk elérni, hogy a házelnöki rendelkezést és az az alapján kiadott, felvételkészítési engedélykérést elutasító döntéseket helyezze hatályon kívül a bíróság.
Az ilyen, tágabban értelmezett közigazgatási cselekmények perelhetőségét pont a fideszes többség által elfogadott új közigazgatási perrendtartás tette egyébként lehetővé, amit most, a keresetünk beadása után gyorsan módosítottak is, hogy mégse legyen olyan könnyű állami szerveket a szabályzataik miatt perelni. Mivel azonban mi a keresetünket már a törvénymódosítás előtt beadtuk, az ügyünkre ez nem vonatkozik.
Ennek ellenére a régi, megengedő szabályok alapján is arra jutott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy az Országgyűlés Hivatala és a házelnök nem perelhető közigazgatási perben.
A bíróság a hatalmi ágak szétválasztására hivatkozik
Szerdán egy visszautasító végzést kaptunk a bíróságtól, ami azt jelenti, hogy
Az indokolás szerint sem az Országgyűlés Hivatala, sem a házelnök nem közigazgatási szervek, hiszen a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján elkülönülnek a kormányzati irányítás, illetve ellenőrzés alatt működő közigazgatástól. Ezért a bíróság arra jutott, hogy az érintett házelnöki rendelkezés és az engedélykérésünk visszautasítása a sajtóiroda által nem támadható közigazgatási perben.
Kövérék bezzeg nem vitatták, hogy perelhetők lennének
A döntés annak fényében is érdekes, hogy
és nem is azt kérték a bíróságtól, hogy ennek megfelelően érdemi vizsgálat nélkül utasítsa vissza a keresetünket.
Ehelyett érdemben vitatták a keresetünket, és annak tartalmi elutasítását kérték. Szerintük a keresetünkben nem bizonyítottuk elég alaposan, hogy pontosan miként lehetetlenítik el a sajtó parlamenti munkáját az új szabályok, és meglepő módon arra is hivatkoztak, hogy ők, mármint az Országgyűlés Hivatala és a házelnök nem tartoznak a sajtó- és médiatörvények hatálya alá.
Mi és az olvasóink (akiknek joguk van a tájékozódáshoz ezen törvények alapján) viszont igen, de egyelőre nagyon messze vagyunk attól, hogy ezekről a tartalmi kérdésekről vitatkozzunk.
Mivel a bíróság közigazgatási jogvitát illető szűkítő értelmezésével nem értünk egyet, így
Itt most csak arról van szó, hogy a keresetünkről egyáltalán érdemben megkezdődjön a jogvita, tehát a törvényszék döntésén egyelőre nem az ügy végkimenetele múlik, hanem az, hogy elkezdődhet-e a tényleges közigazgatási per. A fejleményekről természetesen majd beszámolunk.
NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali
Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!
Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.
Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.
A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.
Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.
Meg arról, lesz-e Schwexit.
Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.
Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!
