+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. december 11. szerda, 10:51
A bíróság szerint se az Országgyűlés Hivatalát, se Kövér Lászlót nem lehet közigazgatási perben beperelni, így érdemi vizsgálat nélkül visszadobták a keresetünket. A poén az, hogy Kövérék érdemben védekeztek, tehát eszerint ők amúgy perelhetőnek gondolták magukat. A bíróság végzése ellen fellebezünk.

Gyorsan dolgozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság:

 

máris visszautasította azt a keresetünket, amit az Országgyűlés Hivatala és Kövér László házelnök ellen adtunk be november 11-én azon új házelnöki rendelkezések miatt, amelyek egy félreeső folyosóra, illetve egy elkordonozott karámba száműzik az újságírókat az Országgyűlésben,

 

ellehetetlenítve így az újságírók parlamenti munkáját.

 

Mit akarunk elérni a perben?

 

Miután az Országgyűlés sajtóirodája több engedélykérelmünket is elutasította, amelyekben azt kértük, hogy forgathassunk a korábban engedélyezett folyosókon, úgy döntöttünk, pert indítunk. A keresetünkben azzal érveltünk, hogy ez nem csak az alkotmánnyal és az Országgyűlésről szóló törvénnyel ellentétes, de a sajtó- és médiatörvényekkel is, amely a közönség tájékozódáshoz való jogát és a média tájékoztatási kötelezettségét rögzíti.

 

A per formája közigazgatási per (ilyen attól függetlenül már régóta létezik, hogy a különálló közigazgatási bírósági rendszert mégsem vezetik be), méghozzá azért, mert egy állami közhatalmi szerv minket érintő döntését támadjuk, azt akarjuk elérni, hogy a házelnöki rendelkezést és az az alapján kiadott, felvételkészítési engedélykérést elutasító döntéseket helyezze hatályon kívül a bíróság.

 

Az ilyen, tágabban értelmezett közigazgatási cselekmények perelhetőségét pont a fideszes többség által elfogadott új közigazgatási perrendtartás tette egyébként lehetővé, amit most, a keresetünk beadása után gyorsan módosítottak is, hogy mégse legyen olyan könnyű állami szerveket a szabályzataik miatt perelni. Mivel azonban mi a keresetünket már a törvénymódosítás előtt beadtuk, az ügyünkre ez nem vonatkozik.

 

Ennek ellenére a régi, megengedő szabályok alapján is arra jutott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy az Országgyűlés Hivatala és a házelnök nem perelhető közigazgatási perben.

 

A bíróság a hatalmi ágak szétválasztására hivatkozik

 

Szerdán egy visszautasító végzést kaptunk a bíróságtól, ami azt jelenti, hogy

 

érdemben nem is foglalkoztak az érveinkkel, hanem csak annyit állapítottak meg, hogy a házelnöki rendelkezések és az az alapján hozott sajtóirodai döntések miatt egyszerűen nem is lehet közigazgatási pert indítani.

 

Az indokolás szerint sem az Országgyűlés Hivatala, sem a házelnök nem közigazgatási szervek, hiszen a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján elkülönülnek a kormányzati irányítás, illetve ellenőrzés alatt működő közigazgatástól. Ezért a bíróság arra jutott, hogy az érintett házelnöki rendelkezés és az engedélykérésünk visszautasítása a sajtóiroda által nem támadható közigazgatási perben.

 

Kövérék bezzeg nem vitatták, hogy perelhetők lennének

 

A döntés annak fényében is érdekes, hogy

 

az alperesek a védekezésükben egyáltalán nem hozták fel érvként azt, hogy ők ne lennének közigazgatási perben perelhetők,

 

és nem is azt kérték a bíróságtól, hogy ennek megfelelően érdemi vizsgálat nélkül utasítsa vissza a keresetünket.

 

Ehelyett érdemben vitatták a keresetünket, és annak tartalmi elutasítását kérték. Szerintük a keresetünkben nem bizonyítottuk elég alaposan, hogy pontosan miként lehetetlenítik el a sajtó parlamenti munkáját az új szabályok, és meglepő módon arra is hivatkoztak, hogy ők, mármint az Országgyűlés Hivatala és a házelnök nem tartoznak a sajtó- és médiatörvények hatálya alá.

 

Mi és az olvasóink (akiknek joguk van a tájékozódáshoz ezen törvények alapján) viszont igen, de egyelőre nagyon messze vagyunk attól, hogy ezekről a tartalmi kérdésekről vitatkozzunk.

 

Mivel a bíróság közigazgatási jogvitát illető szűkítő értelmezésével nem értünk egyet, így

 

fellebbezni fogunk a Fővárosi Törvényszékhez a végzés ellen.

 

Itt most csak arról van szó, hogy a keresetünkről egyáltalán érdemben megkezdődjön a jogvita, tehát a törvényszék döntésén egyelőre nem az ügy végkimenetele múlik, hanem az, hogy elkezdődhet-e a tényleges közigazgatási per. A fejleményekről természetesen majd beszámolunk.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás