+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 19. csütörtök, 12:10
Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

Ezentúl a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) köteles lesz információkat kiadni az újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéseiről – mondta ki szerdán egy ítéletében a Lipcsében székelő német Szövetségi Közigazgatási Bíróság a TAZ tudósítása szerint.

 

Nem hivatkozhatnak a törvény kiskapuira

 

A pert még Jost Müller-Neuhof, a Tagesspiegel jogpolitikai újságírója indította korábban amiatt, mert tudni szerette volna,

 

milyen témákban is szervez a külföldi hírszerző szolgálat „háttérbeszélgetéseket” az újságírók számára, milyen médiumok is vannak meghívva ezekre,

 

illetve, hogy Bruno Kahl, a BND elnöke jelen van-e a beszélgetéseken.

 

Müller-Neuhof célja ezzel az volt, hogy a titkosszolgálat jelenlegi, „szelektív információáramlási” gyakorlatát átláthatóbbá tegye, ugyanis eredetileg a BND nem volt hajlandó kiadni a sajtóval folytatott titkos tárgyalásokról szóló információkat. Végül egy múlt heti meghallgatáson a hírszerzés kijelentette: a háttérbeszélgetéseikre körülbelül harminc embert hívtak meg, és 2016 eleje és 2017 tavasza között négy ilyen találkozóra került sor. Azt azonban még a múlt héten sem voltak hajlandók elárulni, hogy milyen témákról beszélgettek az újságírókkal, és mely médiumok voltak meghívva. Épp ezért a lipcsei legfelsőbb közigazgatási bíróság bírói szinte minden pontban Müller-Neuhofnak adtak igazat az ügyben.

 

Ingo Kraft bíró azt megerősítette: a BND a műveleteivel és forrásaival kapcsolatos információk kiadását visszautasíthatja, de az újságírókkal való beszélgetések nem tartoznak ezen kategória alá. Kraft szerint „az, hogy a BND ilyen beszélgetéseket folytat, jól ismert dolog”,

 

ha pedig a BND megosztja, hogy milyen általános témákról mely újságírókkal beszélgetett, az a titkosszolgálatok működését még nem hátráltatja.

 

A BND azzal érvelt, hogy az információszabadságról szóló törvény hírszerző szolgálatokra vonatkozó kivételei szerint nem kell megosztania az információkat, ám ezt az érvelést a bíróság visszautasította.

 

Mi értelme titkolózni?

 

Ám mivel maga a BND hívja meg az újságírókat a háttérbeszélgetésekre, akkor még inkább köteles magyarázatot adnia arra, hogy ezen találkozások (és az ott megpendített témák) kiadása miért is veszélyeztetné a szolgálatok munkáját. A bíróság szerint a hírszerzés az ellen sem emelhet kifogást, ha egy újságíró megkérdezi a beszélgetésekre meghívott kollégáit arról, hogy mi is hangzott el ott, mint ahogyan azt Müller-Neuhof is tette, mikor két tagesspiegeles munkatársát kérdezgette erről.

 

Az újságíró az ítélethirdetés után elmondta, elégedett a döntéssel, és reméli, hogy a jövőben a szövetségi szervek kiadják majd az információkat a háttérbeszélgetésekről, mivel

 

az ott elhangzottak „99,5 százaléka” esetében egyáltalán nem indokolt a titkosítás.

 

Egyébként Müller-Neuhofnak nem ez az első nagy port kavaró ügye a német közéletben: korábban Angela Merkel kancellárt perelte be hasonló okok miatt, ugyanis tudni akarta, hogy Merkel az újságírókkal való háttérbeszélgetésekre kiket hívott meg, és mit mondott nekik. Elsőfokon itt is neki adtak igazat, másodfokon egyelőre annyit döntöttek, hogy sürgősségi eljárásra nem méltó az ügy, úgyhogy majd 2020 tavaszán fogják tárgyalni.

 

BORÍTÓKÉP: A BND székhelye Berlinben. A komplexum a főváros második legnagyobb épülete a Tempelhof-repülőtér után. Forrás: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-2009-es világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás