Nem titkolózhat tovább a német hírszerzés, hogy miről beszélget az újságírókkal

Ezentúl a titkosszolgálatoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mely újságírókkal, és miről háttérbeszélgettek.

Ezentúl a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) köteles lesz információkat kiadni az újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéseiről – mondta ki szerdán egy ítéletében a Lipcsében székelő német Szövetségi Közigazgatási Bíróság a TAZ tudósítása szerint.

Nem hivatkozhatnak a törvény kiskapuira

A pert még Jost Müller-Neuhof, a Tagesspiegel jogpolitikai újságírója indította korábban amiatt, mert tudni szerette volna,

illetve, hogy Bruno Kahl, a BND elnöke jelen van-e a beszélgetéseken.

Müller-Neuhof célja ezzel az volt, hogy a titkosszolgálat jelenlegi, „szelektív információáramlási” gyakorlatát átláthatóbbá tegye, ugyanis eredetileg a BND nem volt hajlandó kiadni a sajtóval folytatott titkos tárgyalásokról szóló információkat. Végül egy múlt heti meghallgatáson a hírszerzés kijelentette: a háttérbeszélgetéseikre körülbelül harminc embert hívtak meg, és 2016 eleje és 2017 tavasza között négy ilyen találkozóra került sor. Azt azonban még a múlt héten sem voltak hajlandók elárulni, hogy milyen témákról beszélgettek az újságírókkal, és mely médiumok voltak meghívva. Épp ezért a lipcsei legfelsőbb közigazgatási bíróság bírói szinte minden pontban Müller-Neuhofnak adtak igazat az ügyben.

Ingo Kraft bíró azt megerősítette: a BND a műveleteivel és forrásaival kapcsolatos információk kiadását visszautasíthatja, de az újságírókkal való beszélgetések nem tartoznak ezen kategória alá. Kraft szerint „az, hogy a BND ilyen beszélgetéseket folytat, jól ismert dolog”,

A BND azzal érvelt, hogy az információszabadságról szóló törvény hírszerző szolgálatokra vonatkozó kivételei szerint nem kell megosztania az információkat, ám ezt az érvelést a bíróság visszautasította.

Mi értelme titkolózni?

Ám mivel maga a BND hívja meg az újságírókat a háttérbeszélgetésekre, akkor még inkább köteles magyarázatot adnia arra, hogy ezen találkozások (és az ott megpendített témák) kiadása miért is veszélyeztetné a szolgálatok munkáját. A bíróság szerint a hírszerzés az ellen sem emelhet kifogást, ha egy újságíró megkérdezi a beszélgetésekre meghívott kollégáit arról, hogy mi is hangzott el ott, mint ahogyan azt Müller-Neuhof is tette, mikor két tagesspiegeles munkatársát kérdezgette erről.

Az újságíró az ítélethirdetés után elmondta, elégedett a döntéssel, és reméli, hogy a jövőben a szövetségi szervek kiadják majd az információkat a háttérbeszélgetésekről, mivel

Egyébként Müller-Neuhofnak nem ez az első nagy port kavaró ügye a német közéletben: korábban Angela Merkel kancellárt perelte be hasonló okok miatt, ugyanis tudni akarta, hogy Merkel az újságírókkal való háttérbeszélgetésekre kiket hívott meg, és mit mondott nekik. Elsőfokon itt is neki adtak igazat, másodfokon egyelőre annyit döntöttek, hogy sürgősségi eljárásra nem méltó az ügy, úgyhogy majd 2020 tavaszán fogják tárgyalni.

BORÍTÓKÉP: A BND székhelye Berlinben. A komplexum a főváros második legnagyobb épülete a Tempelhof-repülőtér után. Forrás: Wikipédia