Jogerős: A Fidelitas elnöke nem mondhatja meg az Azonnalinak, hogyan tudósítson egy kampányeseményről

Szerző: Petróczi Rafael
2021.02.18. 18:24

A bíróság is kimondta, hogy az Azonnali olvasói nem hülyék, és nem fogják azt hinni, hogy a Fidelitas elnöke maga nevezné állami pénzekkel kitömöttnek az egyik vajdasági fociakadémiát vagy fideszesnek az egyik fideszes Facebook-oldalt. Az ügy azért is releváns, mert bírósági ítélet van arról: egy politikus nem használhatja arra a sajtó-helyreigazítás műfaját, hogy neki tetsző tudósítás szülessen a kampányeseményéről.

Jogerős: A Fidelitas elnöke nem mondhatja meg az Azonnalinak, hogyan tudósítson egy kampányeseményről

Február 18-án tárgyalta a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon az Azonnali ellen Illés Boglárka Fidelitas-elnök által indított sajtó-helyreigazítási pert, miután elsőfokon a bíróság a felperes Illés Boglárkának adott igazat. A másodfokú bíróság azonban megállapította, hogy a Fidelitas elnöke nem tudja bizonyítani, hogy a szerbiai parlamenti választási kampányeseményről szóló tudósításunkban a szájába adtunk volna olyan jelzőket, amiket ő nem mondott, az pedig nem ad helyreigazításra alapot, hogy ha esetlegesen tévedtünk abban, hogy Illés Szijjártó Péter külügyminisztert úgy emlegette, mint aki jól bírja a sajtótámadásokat.

Az ügy azonban túlmutat önmagán: a bíróság – az Azonnali ügyvédje, Schiffer András szerint – végsősoron ugyanis azt mondta ki, hogy

egy politikus nem használhatja arra a sajtó-helyreigazítás műfaját, hogy neki tetsző tudósítás szülessen a kampányeseményéről. Az ítélet jogerős, az ellen fellebbezésnek helye nincs.

De mi is ez a per?

Még tavaly júniusban tudósítottunk „Globalista libernyákok, hazazavart momentumosok: a Vajdaságban kampányolt a Fidelitas” címmel arról a nyilvános szabadkai fórumról, amelyen Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke kampányolt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a szerbiai parlamenti választási kampányban, jórészt a VMSZ fiatal helyi aktivistái előtt.

Illés Boglárka azért indított ellenünk sajtó-helyreigazítási pert, mert:

+ Azt írtuk, hogy Illés Boglárka a rendezvényről azért késett, mert alaposan meg akarta nézni a magyar állami pénzekkel kitömött topolyai labdarúgóakadémiát.

+ Arról is beszámoltunk, hogy előadásában Illés megemlítette a sokszor kifejezetten paródiának tűnő „Számok – a baloldali hírek ellenszere” nevű fideszes Facebook-oldalt, hogy az mennyire jó tényeket szállít, a baloldal ellen ugyanis a tények nagyon hasznos eszközök.

+ Leírtuk továbbá Illés azon eszmefuttatását is, miszerint a sajtótámadásokat tűrni kell, és több fidelitasos kiválóan tűri is, mint Szijjártó Péter, aki ma Magyarország külügyminisztere – szőtte tovább a gondolatot, ami oda lyukadt ki, hogy látogatása előtt felkészült Szerbiából, és meglepődve látta, hogy nekik mi vagyunk a harmadik legfontosabb gazdasági partnerük.

Az első két állítással a keresetlevél szerint az volt a baja Illésnek, hogy szerinte az ő szájába adtuk, hogy a topolyai labdarúgóakadémia magyar állami pénzekkel lenne kitömve, illetve, hogy a Számok – a baloldali hírek ellenszere nevű Facebook-oldal fideszes lenne. Szijjártóval kapcsolatban pedig Illés azt állítja: nem igaz, hogy ő a sajtótámadásokkal összefüggésben emlegette volna a külügyminisztert, hanem a gazdasági kapcsolatok vonatkozásában hozta fel a személyét.

Az Azonnali ügyvédje, Schiffer András az elsőfokú tárgyaláson ez utóbbi kapcsán arra hivatkozott, hogy az újságírók értelmezése szerint Illés Boglárka összekötő elemként használta a külügyminiszter személyét a sajtótámadások és a gazdasági kapcsolatok témája között, míg az olyan jelzők használata, mint amiket a topolyai labdarúgóakadémia vagy a Számok – a baloldali hírek ellenszere Facebook-oldal kapcsán használtunk, olyan, az olvasót segítő, újságírói magyarázatok, amik indokoltak, tekintve, hogy ezek az intézmények nem közismertek, és cikkünkben nem is adtuk ezeket a Fidelitas-elnök szájába, hiszen nem idézetként szerepeltek a jelzők a cikkben.

Az akkori tárgyaláson egyébként Illés Boglárka ügyvédje, Balogh Tamara is már árnyaltabban fogalmazott, mondván: a cikkben szerintük nincs egyértelműen elkülönítve, mit mond Illés Boglárka és mit az újságíró, és ők igazából attól tartanak, hogy az olvasók nem fogják ezt érteni, de döntse ezt el a bíróság.

Az elsőfokú bíróság a tavaly szeptemberi ítéletben ezt meg is tette: a cikkünkből az elsőfok szerint nem volt megállapítható egyértelműen, hogy Illés Boglárka valóban nem használta a fenti jelzőket a fociakadémiára és a Facebook-oldalra. Ugyanígy a felperes javára döntött az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék Szijjártó Péter emlegetése kapcsán is, mondván: az Azonnalinak kellett volna bizonyítania, hogy Szijjártót mind a gazdasági kapcsolatok, mind a sajtótámadások tűrése kapcsán emlegette Illés – márpedig ezt hangfelvétel hiányában nem tudtuk megtenni. A döntés ellen fellebbeztünk, így érkeztünk el a másodfokú tárgyalásig a Fővárosi Ítélőtáblán.

Abból kell kiindulni, hogy az olvasók nem hülyék

A fenti mondat volt Schiffer András érvelésének lényege a jelzőhasználat terén, aki a másodfokú tárgyaláson arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlagolvasó a cikket olvasva pontosan tudni fogja, hogy nem a Fidesz ijúsági tagozatának elnöke állítja bizarr módon egy fociakadémáiról, hogy az állami pénzekkel kitömött, ahogy a fent nevezett Facebook-oldalról sem azt, hogy az fideszes. 

Schiffer András szerint lényeges figyelembe venni azt is, hogy az Azonnali egy belföldi és külföldi politikai témákkal egyaránt foglalkozó, politikai elemzéseket készítő és közlő hírportál, nem pedig egy bulvárlap, ahol csak „elszórtan találkozik az olvasó bizonyos felszínes politikai hírekkel”.

Az utóbbi esetében talán még fel is merülhetne, hogy az olvasók biztosan tudják-e, hogy a fenti jelzőket nem egy fideszes politikus mondja, az Azonnali esetében viszont nem.

Schiffer András szerint a kontextushoz hozzátartozik, hogy ma már a politikai eseményekről egyre kevésbé úgy számolnak be az újságírók – nem csak Magyarországon, ez a nemzetközi trend –, hogy szikáran megírják, hogy ki mit mondott, hanem az elhangzottakat és az eseményt maguk is értelmezik, beleszövik a tudósításba a saját, magyarázó jelzőiket – ezért pedig elmarasztalni egy sajtóterméket nem lehet. Akkor lehetne csak, ha az Azonnali a fenti jelzőket idézőjelbe tette volna, azokat úgy feltüntetve, mintha valóban Illés Boglárka szájából hangzottak volna el. Viszont mi pont az idézőjel elmaradásával tettük egyértelművé, hogy ezek a kijelentések nem a fidelitasos politikustól származnak, így aztán valótlan tényállítást sem tettünk a jelzők használatával.

Ami pedig Szijjártó Péter emlegetését illeti, Schiffer András kitartott az elsőfokú tárgyaláson is már hangoztatott érv mellett, hogy feltéve – de nem megengedve –, hogy tévedtünk, és Illés Boglárka valóban nem összekötő elemként használta a külügyminisztert a sajtótámadások és a gazdasági kapcsolatok között,

az akkor is lényegtelen tévedésnek minősül, hiszen a közlés magvát, lényegi tartalmát nem érinti,

így azért nem indokolt az Azonnalit felelősségre vonni.

Felperes: ha valaki egy másik személyről állít valamit, az lényeges

Az Illés Boglárkát képviselő ügyvéd, Balogh Tamara válaszában arra hivatkozott, hogy szerintük továbbra is összemosódik az, hogy mit mondott a Fidelitas-elnök, és mit az újságíró. Balogh azt hozta fel, hogy nemcsak idézőjelekkel lehet egyértelműsíteni, ha valamit (például egy jelzőt) az újságíró tesz hozzá a tudósításhoz, hanem például gondolatjelekkel vagy azzal is, ha szövegszerűen leírjuk, hogy az adott kijelentést már az újságíró teszi hozzá a cikkhez.

Balogh szerint a tudósításunkban ezt több helyütt meg is tettük, a per tárgyát képező jelzők esetében viszont nem.

Ami Szijjártó Péter emlegetését illeti, Balogh Tamara megismételte az elsőfokon elhangzott érvelést, hogy nekünk kellett volna bizonyítani azt, hogy Szijjártó Péter neve elhangzott Illés Boglárka szájából a sajtótámadások tűrése kapcsán is, amit viszont hangfelvétel hiányában nem tettünk meg, miközben számtalan technikai lehetőség adott ma már erre a célra.

Márpedig a felperes érvelése szerint ha valakiről egy sajtótermék állít valamit (Szijjártó Péter kiválóan tűri a sajtótámadásokat), akkor az újságíró tévedése – amit ugye az Azonnali nem ismert el – az ő figyelmetlenségéből fakad, és az nem lényegtelen. Balogh Tamara arra is felhívta a figyelmet, hogy ők nem azt kívánják a sajtótól, hogy szó szerint idézve tudósítson egy kampányeseményről, az viszont elvárható, hogy a cikkben szereplő állítások tartalmukban helyesek legyenek.

Jogerős, hogy nem adtunk a Fidelitas-elnök szájába olyat, amit nem mondott

Schiffer András a Balogh Tamarának adott válaszában viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a per tulajdonképpen pont arra irányul, hogy egy politikus (Illés Boglárka) meg akarja szabni, hogy egy sajtótermék (az Azonnali) hogyan tudósítson egy politikai eseményről (a szabadkai fórumról). Márpedig

a sajtó-helyreigazítás intézménye nem arra való, hogy a politikusok bírósági úton kényszerítsék ki, hogy számukra kedvezőbb kicsengésű cikkek szülessenek,

ez a sajtószabadsággal ellentétes is lenne – érvelt Schiffer. Azt egyébként Schiffer András is elismerte, hogy nem csupán idézőjelekkel lehet jelölni, hogy egy cikkben pontosan ki mit mond, de szerinte a szövegkörnyezet alapján továbbra is egyértelmű, hogy a Fidelitas elnöke nem mond a saját politikai érdekével ellentétes jelzőket.

Ezzel az érveléssel értett egyet végül a másodfokú bíróság is, ami jogerős ítéletében kimondta, hogy a tudósításunkat „sajátos stílusban” írtuk meg, ami az újságíró „szubjektív benyomásait” is tartalmazza. Azt viszont

a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a fociakadémia kapcsán az állami pénzekkel kitömött, a Számok – a baloldali hírek ellenszere Facebook-oldal kapcsán pedig a fideszes jelzőt eltorzítva használtuk volna,

míg az olvasó számára világos és egyértelmű, hogy „ezek a közlések nem a felperes részéről hangzottak el”. Az Ítélőtábla abban is az Azonnalinak adott igazat, hogy Szijjártó Péter emlegetésére vonatkozó esetleges tévedésünk lényegtelen, és az „helyreigazításra nem ad alapot”.​

Bónusz: ​Illés Boglárka arra köteleztetett volna minket, hogy hazudjunk

Mint arra egyébként a tárgyalás elején Schiffer András felhívta a figyelmet, a felperes a fellebbezésünkre adott kérelmében – helyreigazítási közlemény címén – azt akarta volna, hogy mondjuk ki és szerepeltessük az oldalunkon: valótlanul állítottuk volna, hogy a topolyai labdarúgó akadémiára a Fidelitas-elnök a „magyar állami pénzekkel kitömött”, a „Számok – a baloldali hírek ellenszere” Facebook-oldalra pedig a „fideszes” jelzőt használta volna. A probléma ezzel annyi – mint azt fent már kifejtettük, és érvelésünkkel végül a másodfokú bíróság is egyetértett –, hogy ilyet egyáltalán nem is állítottunk, sőt, az elsőfokú tárgyaláson Illés ügyvédje ezt még el is ismerte

Illés Boglárkáék a helyreigazítási közleményben – a hiteles tájékoztatás nevében – mégis arra kötelezték volna az Azonnalit, hogy hazugságot közöljünk.

Az már a pertől független adalék, hogy Illés a Fidelitas elnökeként éppen múlt héten indított kampányt a szerinte a Facebookon tapasztalható cenzúra ellen a véleménynyilvánítási szabadság nevében.

Illés Boglárka egyébként sem az első- és másodfokú tárgyaláson, sem az ítélethirdetésen nem jelent meg.

NYITÓKÉP: Illés Boglárka Fidelitas-elnök az ominózus szabadkai kampányeseményen. Fotó: Bakó Bea / Azonnali 

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek