+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Johann Reichert
2019. augusztus 15. csütörtök, 07:31
A kormány a „családvédelmi akciótervvel” csak elfedi a közelgő demográfiai katasztrófát: tizenöt év múlva egyre több eltartott fogja követelni az apanázst az egyre kevesebb aktív korútól. Miért a cigányság oktatása a magyar jövő legfontosabb kérdése a születésszámok növelése mellett? Számokkal magyarázzuk el!

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Tusványosi beszédében Orbán Viktor a következő tizenöt év teendőiről beszélt. Szó szerint ezt kérdezte önmagától: „van-e erőnk ahhoz a következő tizenöt évhez, amely előttünk áll? De mi is volna az a tizenöt év, amely ezután következik? Mik is lennének ennek a tizenöt esztendőnek a feladatai?” Az ő válaszát hallottuk. Most vegyük számba, mi az, amit tudhatunk a következő tizenöt évről.

 

Hiába múlt ki egy emberöltőnyi idővel ezelőtt a kommunista világrendszer, a marxizmus legkártékonyabb téveszméje ma is pusztít. A nemzetek vezetőinek ugyanis nem a „gazdasági jólét” kellene legyen a célja, hanem a „nemzeti jóllét”, azaz a nemzet jövőjével kellene foglalkozniuk, nem a gazdaságéval.

 

A nemzet, nyersebben fogalmazva az ország populációja első sorban a természet törvényének van alárendelve, nem pedig a gazdaságnak.

 

Először nézzük meg, milyen állapotban lesz tizenöt év múlva a mai magyarországi lakosság. Hogy a folyamatokat jól láthassuk, célszerű visszanyúlnunk 1980-hoz, az akkori nemzetállapothoz. Akkor volt ugyanis a csúcson a hazai népességszám, azóta fogyunk.

 

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGSZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE KOR ALAPJÁN. A 2034-ES ADATOK ELŐREJELZÉSEK, ÉS ILYENFORMÁN LEHETNEK POLITIKAILAG MOTIVÁLTAN OPTIMISTÁK IS. (KSH)

 

Az eltelt harminckilenc évben a lakosságszám csupán 9 százalékkal csökkent – de a gyermekszám majdnem 40 százalékkal!

 

Magyarországról eltűnőfélben vannak a gyermekek, s velük párolog el a jövő. Másfelől dinamikusan növekedett az idősek száma, ezzel meghatározva a legfontosabb gazdasági igényt: a nyugdíjat és az egészségügyi ellátást.

 

Tehát az állami statisztikai szolgálat, a KSH becslése jelzi: a következő tizenöt évben nagyobb arányú lélekszámfogyásra készülhetünk, amekkora az előző harminckilenc évben jött össze! Ráadásul a gyermekszám tovább csökken, sőt, már az aktívak száma is nagyot esik – de az idősek száma rendületlenül növekedni fog. 1980-hoz képest a gyermekszám alig több, mint a felére zsugorodik, viszont az időseké több, mint másfélszeresre emelkedik.

 

És van itt egy nagy-nagy bökkenő: a KSH becslése (nyilván a kormányzati elvárások miatt) végtelenül optimista. Hogy miért, azt is könnyű belátni.

 

Biológiai törvény, hogy utódot csak az ivarérett női egyedek hozhatnak világra. Az emberfajban ők a szülőképes korú nők, rajtuk fordul meg minden populáció jövője. Szülőképes korúnak a 15-45 éves korú nőket tekintjük. Az ő lélekszámuk tizenöt évre előre bizonyos, hiszen már mind megszülettek, tehát 2034 szülőképes népességét ma is ismerjük.

 

A SZÜLŐKÉPES KORÚ (15-45 ÉVES) NŐK LÉLEKSZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA (ADATOK: SZINTÉN KSH)

 

A ma 0-30 éves korosztály lesz szülőképes 2034-ben, és az ő lélekszámuk a következő tizenöt évben ugyanakkora arányban fog csökkenni, mint az előző harminckilencben! Nagyságrendileg a szülőképes korú nők ma annyian vannak, mint a trianoni béke idején, tizenöt év múlva pedig annyian lesznek, mint a millennium idején, Vagyis ma 100 éves mínuszban vagyunk, tizenöt év múlva pedig 138 éves mínuszban leszünk.

 

Mi is az a fertilitás?

 

A magyarság azért gyarapodott a millenniumkor, mert az átlagos nő 5,4 gyermeket szült, a trianoni időkben pedig 3,8-at – ezt a borzasztóan hangzó számot, a fertilitást (termékenységet) most lefordítjuk plasztikus adattá.

 

Az 5,4-es fertilitás azt jelenti, hogy 100 nő 540 gyermeket hoz világra élete folyamán, a 3,8 azt, hogy 380-at. Ha 100 nő 210 gyermeket szül, akkor marad szinten a népességszám, tehát se nem nő, se nem fogy. Ennek két oka van: egyrészt mindig van csecsemő- és gyermekhalál, másrészt az újszülötteknek csak kb. 48,5 százaléka lány. Márpedig – és ez a lényeg – mivel gyermeket csak a nők szülnek, a nők lélekszáma határozza meg a nemzet jövőjét!

 

Az tehát az igazán fontos, hogy hány nő hány lányt szül. Ha 100 nő 210 gyermeket szül, akkor lesz a következő nemzedékben is 100 szülőképes korú nő. Ezzel szemben a kormányzat arra büszke, hogy 2010 óta sikerült 1,23-ról 1,44-re (sőt néha 1,49-re) feltornászni a nők fertilitását. Lássuk, mit ér ez a „siker”: ha 100 nő 144 gyermeket szül, akkor ezzel 70 lányt adnak a következő nemzedékbe.

 

Ha ez a 70 megismétli anyái 1,44-es fertilitását, akkor nekik 50 lányuk lesz – két nemzedék alatt megfeleződik a populáció.

 

Mi a helyzet nálunk? A hazai fertilitás 1978-ban csökkent 2,1 alá, tehát 41 éve nincs meg a szinten tartó születésszám. Ugyanezen időszak átlagos fertilitása 1,55, de az utolsó 30 évé (1988 óta) csak 1,44. Magyarán a kétnemzedéknyi megfeleződésből már jócskán benne vagyunk a második nemzedékben.

 

Mindezek fényében a KSH jövendölése a következő tizennégy évben születendő 1 219 000 gyermekről irreálisan optimista.

 

Sokkal valószínűbb, ha a bemutatott adatokat továbbvezetve csupán kb. 1,1-1,15 millió  gyermekkel számolunk. És persze az össznépesség is kevesebb lesz: örülhetünk, ha 8,8 millió.

 

Azonban ezzel még nincs vége. Kénytelenek vagyunk tovább árnyalni a képet. Ugyanis a nagy, velőtrázó fordulatra nem kell tizenöt évet várnunk.

 

2034-ben több lesz a cigány kisbaba, mint a nem cigány

 

A kormányzat előszeretettel hivatkozik az elmúlt években a javuló fertilitásra, mellette pedig időnként dicsekszenek azzal is, hogy csökken az először szülő nők átlagéletkora. Ámde

 

ez a két adat nem a kormányzati családpolitika sikere, csupán annak a jele, hogy rohamosan növekedik a cigányság számaránya.

 

Arra a kérdésre, hogy mennyi is a hazai cigányság lélekszáma, nehéz pontos választ adni. A KSH 2016-os mikrocenzusi adata szerint 310 ezer fő, de ezt maga a hivatal sem veszi komolyan, az önbevallás módszere ebben a kérdésben használhatatlan eredményre vezet. A cigánykérdés legutolsó valóban használható kutatási eredményeit Pénzes János, Tátrai Patrik és Pásztor István Zoltán A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben című munkája tartalmazza.

 

A nagyszerű tanulmány számunkra fontos adatai a következők: a Cigányügyi Koordinációs Bizottság 1984–87 között lebonyolított, alaposnak tekinthető felmérése és a tanulmány alapjául szolgáló 2010-13 közt készült felmérés összehasonlításából kiolvasható, hogy a cigányság létszáma a vizsgált szűk harminc év alatt 2,2-szeresére nőtt, és napjainkban bizonyosan több, mint 900 ezer, könnyen lehet, hogy a 950 ezret is felülmúlja.

 

Ebből az is következik, hogy a cigányság több, mint fele 1987 után született, tehát maximum harmincéves. A cigány nők fertilitása meghaladja a hármat, 100 cigány asszony bizonyosan több, mint 300 gyermeket szül, és immár rohamosan nő az arányuk a szülőképes korú nők körében – na ebből van a termékenységi emelkedés és az első szülési átlagos életkor csökkenése.

 

Biztosan állíthatjuk, hogy a 30 év alatti lakosságnak már több, mint 15 százaléka cigány, és mivel több, mint háromszor annyit szülnek, mint a nem cigány nők, a népességen belüli részarányuk exponenciálisan emelkedik, 2034-ben legalább 1,3 millióan lesznek, az akkori össznépességnek minimum a 15 százalékát fogják adni. Ha a többségi nemzet fogalmát úgy definiáljuk, hogy akik többen vannak az össznépességben, akkor a cigányság ma majdnem 10 százalékos kisebbség, de ha úgy, hogy az a többségi etnikum, amelyiknek több gyermeke születik, akkor már nincs messze az az idő, amikor Magyarországon cigány lesz a többség.

 

2034-ben szinte bizonyosan több cigány kisbaba fog születni, mint nem cigány.

 

Továbbá addigra Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében nagy, térképre rajzolható cigány enklávék lesznek, egyértelmű, meghatározó cigány többséggel, sok helyütt kizárólag cigány lakossággal – és ezek a területek sokkal dinamikusabbak, fiatalabbak lesznek, mint a magyar lakosságú vidékek. (Mivel 2034 után a Ratkó-nemzedék rohamos kihalásával számolhatunk, a cigányság részaránya viharos növekedésnek fog indulni a teljes lakosságon belül.) Hogy ez miért fontos, arról hamarosan.

 

A kormány válasza az elhallgatás, pedig lenne mit tenni

 

A fenti demográfiai folyamatok már évtizedek óta felismerhetők, csak sokan nem akarják tudomásul venni őket. A társadalmi zsugorodás és az elöregedés az oka annak, hogy a nagy állami alrendszerek folyamatos válságban vannak. A kormányzati propaganda, félve a népszerűségvesztéstől, részint elhallgatja ezeket, részint sikernek adja el a leépülést.

 

Az idős emberek sokasága pedig nem akar tudomást venni arról, hogy a település elsorvadásának az oka nem valamiféle elvándorlás,

 

hanem az, hogy nem született meg az a nemzedék, amelynek ma kellene aktívnak lennie: dolgozni és gyermekeket világra hozni meg nevelni.

 

Példa az elhallgatásra a „családvédelmi akcióterv” propagandája. Az egészet az őszi önkormányzati választás kedvéért találták ki, ugyanis születésszám-javulást maga a kormány sem vár tőle. El kell takarni a 2015 óta folytatott csok-politika kudarcát is. Mostanra kormányzati nyilatkozók számára tiltva lett a születésszám-adatok említése, a kormánymédia is csak a kishírek közt hozza a katasztrofális számokat. Helyette bankforgalmi meg autókereskedelmi „sikerek” vannak, mintha a több hitelszerződés vagy autóeladás bármit is változtatna a demográfiai helyzetünkön.

 

A leépülést gyakran „reformnak” adják el. Például az Orbán-kormány 2013-as „közigazgatási reformját” valójában a kényszer szülte, Baranya megye 301 településéből 4 képes saját polgármesteri hivatalt működtetni, a többi 297 összesen 56 közös hivatalt tart fenn; ugyanez Vas megyében: 258 településből 7 önálló, 251 falu 49 közös hivatalhoz tartozik.

 

A semmit nemigen kell igazgatni, ezért csökkent a megyegyűlések mérete is.

 

Ugyanezen okból vannak időről időre közlekedési „reformok”, nemrégiben ismét átszervezték az állami helyközi buszközlekedést. Sorvad a posta, a háziorvosi szolgálat stb. – minden, aminek országosan kellene működnie. Folyamatosan csökken a karbantartott úthálózat, a megművelt földterület, zárnak be a kiskereskedelmi egységek, egyre kevesebb pékáru fogy stb. Persze sorvadnak az egyházak is, elvégre se pap, se hívő.

 

A cigányság edukációja a magyar jövő legfontosabb kérdése

 

Ugyanígy fogyatkozik az iskolarendszer. Az 1990/91-es tanévben kis híján 50 ezer osztályteremben 96 800 pedagógus oktatta a közel 1,2 millió általános iskolást, 2017-ben már csak 36 850 tanterem és 77 ezer pedagógus kellett ugyanehhez. Még ez is túlméretezett, ugyanis a diáklétszám 735 ezerre csökkent, vagyis a sorvadás e téren 37,6 százalékos volt. És a lejtőn nincs megállás, 2034-ben kevesebb mint 640 ezer diákra számíthatunk.

 

A felsőoktatás is sorvad és sorvadni fog. 2005/6-ban 424 ezer felsőoktatási hallgató volt, közülük 231 ezren nappali tagozaton, ugyanez a szám 2018 őszén 281, illetve 200 ezer. Idén a kormány kénytelen volt az írásbeli érettségik eredményének ismeretében csökkenteni a számos szakon az eleve kitűzött felvételi ponthatárt.

 

A hazai felsőoktatási intézmények több, mint felét meg kellene szüntetni ahhoz, hogy reális felsőoktatási viszonyokat lehessen kialakítani, azaz észszerű finanszírozást és valóságos követelményrendszert.

 

A hatalmas köz- és felsőoktatási túlkapacitás miatt késhegyig menő harc folyik minden diákért, hallgatóért, aminek egyenes következménye, hogy nem lehet megkövetelni semmit. Bármelyik iskolatípusban lehet végzettséget szerezni érdemleges, elfogadható tudás nélkül, a legkiválóbb intézményeken kívül sehol sem mernek az iskolafenntartók komoly követelményeket támasztani, mert ha elmegy akár csak egyetlen diák (hallgató), akkor összeomlik az intézmény.

 

Mivel az iskolarendszerben is rohamosan nő a cigány fiatalok részaránya, a cigányság edukációja a magyar jövő legfontosabb kérdése.

 

Lehet fantáziálni robotikáról meg tudásalapú társadalomról, de ha a most iskolázódó évjáratok írni-olvasni-számolni sem tanulnak meg rendesen, ráadásul alapvető normákat sem hajlandók betartani – elsősorban a munkaerkölcsről beszélünk –, akkor… Nyugodtan nevezhetjük embertelennek, egyszersmind nemzeti szempontból öngyilkosnak azt az oktatáspolitikát, amelyik csöndben elhanyagolja, a liberálisok kedves szavával: szegregálja a cigányokat oktató intézményeket. 

 

Azt hazudják, hogy lesz nyugdíj meg tb

 

Két pénznyelő alrendszer viszont nemhogy sorvadna, ellenkezőleg, tumorként növekszik: az egészségügy és a nyugdíjrendszer. Mivel a mostani politikai pártok rettegnek a népszerűségvesztéstől, senki sem hajlandó megfogni a forró krumplit…Mindenki azt hazudja, hogy lehet jobban csinálni az ingyenesnek hazudott tb-t, illetve hogy lesz nyugdíj.

 

Holott a demográfiai folyamatokból világos: az „ingyenes” egészségügy csak úgy tartható fenn, ha nem gyógyítanak meg hovatovább senkit, a nyugdíj pedig pro forma megmarad, csak éppen már most sem az, aminek a tömegek gondolják.

 

A nyugdíj ugyanis az emberek képzeletében szociális biztonságot nyújtó havi járadék, amelyért az állam jótáll. A valóságban azonban százezrek számára már most sem az, és őszinte beszéd helyett a kormányzat szép csöndesen olvasztja el a felosztó-kirovó nyugdíjrendszert.

 

2034-ben három nagy társadalmi szegmens fog egymással farkasszemet nézni: az idős magyarok hatalmas tömege (kb. 2,2 millió 65 év fölötti), akik nyugdíjat követelnek majd, a fiatal cigányok hatalmas tömege (legalább 1,3 millióan, közülük minimum 900 ezer 45 évesnél fiatalabb), akik vagy képesek lesznek és akarnak alkotó munkát végezni, vagy az eltartásukat követelik a szavazatukért cserébe. Velük „szemben” áll majd az aktív korúak rohamosan zsugorodó tábora (kb. 4,5 millió nem cigány felnőtt), amelynek el kellene tartania a másik kettőt, ha a cigányság többségének nem sikerül a 21. században kurrens szakképesítéshez jutnia.

 

Az idősödő magyar népességnek elemi létérdeke, hogy a mai cigány fiatalságot sikerüljön korszerű tudáshoz, szakmához juttatni – különben össze fog omlani a nyugdíjrendszer.

 

Van demográfiai kiút? Van!

 

Meg lehet-e úszni az itt leírt jövőt? Válaszunk határozott igen. Ehhez egyetlen dolog kellene: a termékenységet 4 fölé kellene emelni. Ha száz magyar asszony a következő nemzedékben 400–450 gyermeket szülne, minden megfordulna. Ismét gyarapodás következnék, újra életre kelne a magyar vidék, szükség enne iskolákra stb.

 

Ehhez a közgondolkodásnak kellene megváltoznia, ahhoz pedig minimális előfeltétel az Orbán-rezsim bukása.

 

Amíg a „családpolitika” arról szól, hogy a szülőképes koron túllévő tömegek körében meg kell őrizni a népszerűséget, addig nincs remény.

 

A kormányzat családpolitikai intézkedései egyöntetűen tetszenek a nyugdíjas asszonyoknak – sajnos a szülőképes korúak pontosan tudják, hogy nem érnek semmit. Mivel az öregek többen vannak, a „családvédelmi akcióterv” választási győzelmet hoz; gyarapodó jövőt viszont nem.

 

A közgondolkodás megváltoztatásához rá kellene döbbennie a többségnek, hogy ha így mennek tovább a dolgok, akkor le kell mondaniuk arról, hogy a tb keretében valóságos orvosi-egészségügyi ellátást kapjanak, sőt idővel a táppénzről is. Meg kellene értetni a társadalommal, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer a ma élők elsöprő többségének nem fogja tudni megadni a szociális biztonságot idős korukban.

 

A közéletben pedig a legnagyszerűbb reform az lenne, ha végre megvalósulna, amit Demény Pál professzor kb. negyven éve mondott ki először:

 

a gyermekeket is be kellene emelni a választási rendszerbe, azaz utánuk is választójogot kellene adni az édesanyjuknak.

 

Mindehhez hiteles vezetők kellenek, akik példamutatók, és akiktől elfogadják az emberek, hogy halaszthatatlanok a mélyreható változások.

 

És akkor a bevándorlásról még nem is beszéltünk

 

A demográfiai katasztrófa elhárítására egy másik mód is kínálkozik: befogadni olyan munkaképes embereket, akik tudnak és akarnak termelni, dolgozni, és hajlandók elfogadni, hogy a magyar állami újraelosztás olyan tömegek eltartására von el tőlük adókat, amelyikhez semmi közük. Ráadásul eme bevándorlókat már nem lehet a határon túli magyarságból toborozni – mert gyakorlatilag ők is elfogytak.

 

A kormányzat csöndben, a népet nem tájékoztatva már meg is kezdte a bevándorlás megszervezését és lebonyolítását.

 

Ha véletlenül (mint pl. Székesfehérváron) kiderül, hogy idegenek szervezett kormányzati betelepítése folyik, akkor azt a „vendégmunkás” szóval igyekeznek eladni. Azok számára, akik koruk vagy mentális állapotuk miatt nem akarnak dolgozni, ez teljesen elfogadható, legalábbis a tapasztalat szerint nem lázadoznak sehol sem a „vendégmunkások” ellen. Az Orbán-hívek őket nem tekintik „migráncsnak”.

 

Amennyivel több lesz Magyarország hivatalos lakosságszáma 8,8 milliónál 2034-ben, annyi lesz az addigra betelepült migráns. Ahogy a Fidesz 2002-es választási szlogenje mondta: a jövő elkezdődött.

 

A szerző esszéista. Vitatkoznál vele? Kiegészítenéd? Ide írj!

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Megszüntette volna a Madrid központjába behajtó autókat büntető intézkedést a város jobboldali polgármestere, civilek szerint emiatt sokat romlott nyáron a levegőminőség.

Ha Trócsányi megbukna az EP-meghallgatáson, és a kormány a helyére egy másik fideszes EP-képviselőt jelölne, azt a momentumosok nem szavaznák meg – mondta Fekete-Győr.

Több utcát is letakarítottak állítólag a Csarnoknegyedben szombaton, legalábbis ezzel dicsekszik a VIII. kerületi önkormányzat. Mutatjuk, mennyi látszik belőle most.

Csak egy kis áramszünet volt a támadás eredménye, de kiderült: valószínűleg nem ez volt a támadók célja.

Minél mérgesebb, annál erősebb: nem épp úgy történik a zöld fordulat a brit miniszterelnöknél, ahogy arra számítanánk.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Naná, ahogy azt az ausztrál gyökerű Rumjacks be is fogja mutatni szeptember 25-én a Dürer Kertben. További fellépők: The Crazy Rogues, Loch Nesz.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás