Nem állítom, hogy a holland pillér-demokrácia a demokráciák legjobbika (már csak ezért sem, mert fénykora nagyon régen volt), azt azonban állítom, hogy a Fidesz politikájában érzékelek jeleket egyfajta pillér-demokrácia létrehozására. Az elmúlt 12 év voltaképp egy „pillér-ajánlat”, amely egy Magyarországon eddig ismeretlen társadalom-modell kipróbálásáról szól.

Ha csak a betegség áldozatainak állítunk emléket, nem adunk valós képet arról, milyen volt a világ az elmúlt másfél évben. A legjobban talán úgy érdemes emlékezni az elmúlt időszakra, ha ünnepeljük az élet azon örömeit, amiket a járvány előtt adottnak vettünk. Egy Európa-szerte megrendezett éves utcabál kiválóan szolgálná ezt a célt.

A sokat emlegetett hibrid rezsim elsősorban nem az intézményrendszerben, hanem a lelkekben épül. Szépen lassan hozzászokunk, hogy ez van, ez a természetes.

A kormánypárti sajtónak és a DK-nak sincs nagyobb bulika, mint kéjes örömmel taposni magyarok ezreinek az emlékén és sírján. A halottak ezreit azonban, nemcsak a kormány, a magyar társadalom sem tudja rendesen meggyászolni a jelenlegi sajtóviszonyok között.

Alapvetően semmi nem fog változni, ígérte Joe Biden a 2020-as előválasztás előtt gazdag demokrata befektetőknek. Az elnök tartja a szavát: látszatváltozás van Amerikában, de alapvetően maradt minden a régiben.

Az, hogy mennyi potenciális áldozat esetén kell az államnak korlátozó intézkedéseket hoznia, nem tudományos, hanem erkölcsi dilemma. Erre nincs megoldóképlet. Ha mindenki jeles biológiaérettségivel rendelkezne az országban, a járványkezelés jelenlegi módjának akkor is lennének kritikusai.