Ő volt az, aki az 1989-es marosvásárhelyi pogrom alatt társaival megvédte a magyar tüntetőket a lincselni készülő román tömegektől.
A magyar anyanyelvű roma népesség a magyar többségű települések peremén, társadalmi és térbeli szegregátumokban él, rosszabb körülmények között, mint a romániai romák országos átlaga.
Több hátrányos helyzetű térségben az egyetlen kiutat jelentik a nyomorból a Magyar Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott iskolák, amelyektől most forrásokat von meg a kormány, veszélybe sodorva ezzel a működésüket. Az állami rendszerből szinte biztosan kihullanának a speciális törődést igénylő gyerekek, ugyanakkor a MET-et vezető Iványi Gábor szerint olyan harcot vívnak, amelyben a vereség is elfogadható eredmény.
Az ilyenkor szokásos nekrológ helyett úgy tisztelgünk Cserdi elhunyt polgármesterének emléke előtt, hogy bemutatunk öt olyan személyt az elmúlt száz évből, akik a cigányok és a magyarok közelebb hozásán fáradoztak. Bogdán László munkája szervesen illeszkedett az ő tevékenységükhöz.
„Karácsony Gergely írhatna egy szakácskönyvet is, mint politikai mentora, Gyurcsány Ferenc, és abban olyan új és kiváló recepteket közölhetne, mint a Bográcspulyás” – nem vicc, komolyan erre jut a Székely Hírmondó szerzője.
Gondolta-e volna, hogy zsidó származásúként valaha a Jobbik vezetésére pályázhat? Miért vesztette el a „cigánybűnözés” az etnikai jellegét? Fog-e a Jobbik nevet váltani? Vissza tudja-e adni a Jobbik lelkét, amit Vona Gábor szerint elvett a néppártosodás? Mit szól Hadházy Ákos lófaszozós táblájához, mikor ő maga is keményen beszólogat a fideszeseknek? Nagyinterjú Jakab Péterrel, aki pont szerda reggel jelentette be: mégsem indul pártelnöknek a Jobbikban.