+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. augusztus 14. szerda, 12:07
Az, hogy ennyire kötelezőnek kell érezni a magyar klubcsapatok mögötti nemzeti összefogást, mutatja, mennyire rossz a focink, és mennyire el van rontva a nemzettudatunk.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Most azt hagyjuk, miről mond sokat az, hogy a Fradi kedd este rettentő simán esett ki a Dinamo Zagrebbel szemben a Bajnokok Ligájából, ez ugyanis egy sokösszetevős téma: szerepe van benne a hazug magyar sportsajtónak, ami minden sikeres focimeccs után elkönyveli a hihetetlen fejlődést, szó van itt a fociba értelmetlenül és szakmaiatlanul öntött pénzekről, és még egy rakás olyan apróságról, ami miatt ekkora dimenziónyi különbség van a nem is olyan régen még háborúzó szomszédunk fővárosi focija, és a miénk között.

 

Hogy pontosan mekkora, azt már egyszer listába szedtem, az Origo tájékoztatásával szemben én már az elején leírom, hogy 0-4 lett az eredmény Budapesten a Dinamónak, és akkor most rá is térhetek egy sokkal súlyosabb problémára.

 

Arra, hogy egyes klubcsapatok teljesítménye nemzeti ügy, vagy nem?

 

Nyilván főleg a Ferencvárosról szokás kiemelni, hogy ők a nemzet csapata, amire rá is szolgál, hogy egyedül a Fradinak van nézőszámban is kimutatható vidéki szurkolótábora (most azt hagyjuk, milyen lelkületre utal mondjuk debreceni fradistaként azt énekelni, hogy „debreceni cigányparasztok”, a foci soha nem a következetes világnézetekről szólt), de még ott is viszonylag könnyen eljuthatunk odáig, hogy az márpedig egy budapesti csapat, Budapest sportsikere pedig nem Kaposváré, nem Szegedé, Szombathelyé, stb. 

 

Ehhez képest a köztévének sikerült úgy előadni ezt, mintha egy nemzet állna most a Ferencváros mögött, de ha nem is az egész nemzet, minimum az a része, ami szereti a magyar focit.

 

Az emberben ilyenkor óhatatlanul felvetődik a kérdés: ha én netán kurvára utálom a Fradit, vagy akár azt, amit a Fradi jelent, esetleg nem tartom egészségesnek, ha egy rakás közepes ukrán focistából építenek királyságot az NB I nevű posványban, akkor én rosszat csinálok?

 

Nos, aki nem feltétlenül érezte futballszurkolóként magáének az FTC ügyét kedd este, az nyugodjon meg, ugyanis ő az utolsó maradványa annak a magyar sportnak, amiben még nem kellett örülni egy asztal mellé hulló morzsának is.

 

Olyan ez, mint amikor Rubik Ernőről beszélünk úgy külföldön, hogy soha a büdös életben nem tudtuk kirakni egyetlen oldalát sem annak a kockának.

 

Hogy is néz ki ez a helyzet rendes helyeken? Hát úgy, hogy például 2006-ban az Inter Milan lelátóján molinókkal köszönték meg a Liverpoolnak, amiért a teljesítményük miatt nem tudott Bajnokok Ligáját nyerni az AC Milan. Nem valami nemzetellenes gondolat ez libsifalváról, egyszerűen a tömegsportokban amúgy is rettentő fontos lokálpatriotizmus normális megnyilvánulása, ami miatt akkor sem fogjuk szeretni a szomszéd várat, ha ők épp nem ellenünk játszanak.

 

Az, hogy ránk akarják erőltetni a világ legnépszerűbb sportágában az „egy az ország, egy a tábor” elméletet, tényleg csak annak a jele, hogy mennyire el van cseszve a magyar nemzettudat: valami még nem lesz attól jó, hogy magyar – még akkor sem, ha külföldi mellé van téve. Nem attól lesz valami a sajátod, mert magyar, hanem attól, hogy érzelmileg kötődsz hozzá. Szeretheted a címert, kötődhetnek hozzá szép emlékeid, vagy egyszerűen csak elfogadod, hogy neked most épp ez jutott.

 

Utóbbiba tartozik a magyar válogatott, amit egyszerűen semmi nem tud kiváltani: biztos őrült nagy élmény könnyek közt szurkolni egy halom franciának, hogy mutassák meg nemzetük nagyságát,

 

ez az élmény a közelébe sem tud kerülni annak, ha kórusban küldöd el a románokat a bocskoros kurva anyjukba a lelátón,

 

vagy megnézni a Puskás Ferencről készült dokumentumfilmet abban a tudatban, hogy azért egyszer valaki tényleg a legnagyobbá vált innen ebben a sportban. Nem bonyolult a képlet: a magyar közeg a te közeged, itt ismered az utcákat, itt ismered igazán a nyelvet, és itt vagy képben pontosan az összes többi körülménnyel.

 

Hasonló lehet még a DAC szlovák ligás szereplése is, az ugyanis egy máig létező nemzetiségi problémáról is szól azon túl, hogy sárga-kékbe öltözött focisták szaladgálnak a pályán, bár azt mindenki eldöntheti, hogy neki mennyire befogadható ez a fajta átpolitizált klubfoci.

 

A Fradi viszont nem ilyen.

 

Az egy budapesti csapat a maga halmozottan budapesti identitásával, amit 15 éves zalaegerszegiként például elég nehéz megélni, később pedig már csak nehezebb lesz megpróbálni. Ha sikerül, az tök jó és nincs vele semmi baj, de egy percig se érezze magát hülyének akkor az ember, ha akár újpesti, debreceni, diósgyőri vagy kispesti érzelmű elkeseredett szurkolóként hangosan röhögött rajta, amikor az egyik főellensége megkapta a negyedik gólját is!

 

Olvass még több cikket Fekő Ádámtól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás