Közép- és kelet-európai vezetők nélkül maradhat az Európai Unió

Miután az európai szocialisták mégsem a bolgár, hanem az olasz jelöltet támogatják az EP elnökeként, az EU következő vezetésébe egyre valószínűtlenebb, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamokból is érkezzen valaki.

Egyelőre úgy tűnik, David-Maria Sassoli olasz szociáldemokrata képviselő a legerősebb jelölt az Európai Parlament elnökségére az elkövetkező két és fél évben. Némiképp meglepő fejlemény ez, ahogyan arról ugyanis az Euractiv is beszámol, az eredeti terv szerint az EU állam- és kormányfői július 2-i tárgyalásukon Szergej Sztanisev bolgár szocialista EP-képviselőt támogatták az Európai Parlament következő két és fél éves elnökségére, míg a ciklus második felében a bizottsági elnökségről csúnyán lecsúszó néppárti Manfred Weber lehetett volna az EP elnöke.

Egy majdnem-bolgár EP-elnök

A lap szerint minderről írásos megállapodás bár nem született, de az – EP-elnök személyébe egyébként beleszólással nem rendelkező – Európai Tanács ezt a felállást javasolta. Sztanisevvel teljesülhetett volna az az íratlan szabály,

most a lengyel Donald Tusk teljesíti ezt a kritériumot, de az ő utódja Charles Michel belga exminiszterelnök lehet majd. Az Európai Bizottság következő vezetője pedig Ursula von der Leyen német védelmi miniszter, az Európai Központi Bank vezetője pedig a francia Christine Lagarde lehet majd.

Egyébként Sztanisevnek – aki jelenleg az Európai Szocialisták (PES) pártjának vezetője - komoly nézetkülönbségei vannak a Bolgár Szocialista Párt (BSP) vezetésével, hiába a megkérdőjelezhetetlen tapasztalat, mégsem ő került a pártlista első helyére. Meglepő viszont, hogy Bojko Boriszov jobboldali bolgár elnök támogatta a szocialista jelölt megválasztását, az Euractiv szerint Sztanisev jelölése és Boriszov támogatása sokként érte a BSP-t, akik szerint az elnök támogatása csak trükk a párt aláásására.

Weber majd két és fél év múlva reménykedhet

Boriszov jól oda is szúrt egyet a szocialistáknak: „[Sztanisev] pártja nem tette őt az EP-delegációjuk vezetőjévé, de én rá szavaztam, vagy legalábbis az összes kollégámat, akivel beszéltem arra biztattam, hogy támogassák őt. Óriási büszkeség és megtiszteltetés, hogy egy bolgár ilyen magas pozícióba juthat. Még akkor is, ha a saját emberei sem szeretik” –  csipkelődött az elnök.

Természetesen az EP-elnök személyébe az állam- és kormányfőknek semmi beleszólásuk nincsen, informális befolyásuk azonban lehet az EP-képviselők felett, így nem mindegy, hogy kit is támogatnak. Boriszov hozzá is tette, nem mondhatja el, ki dobta be Sztanisev nevét, az „nem lenne fair”, és egyébként is, „ez az Európai Parlament dolga”.

„A célunk az, hogy az első ciklusban egy S&D-jelölt legyen a parlament elnöke, a másodikban pedig egy EPP-s. De ez csak a mi politikai véleményünk” – vélekedett, és úgy tűnik, ez teljesülhet is, ha nem borul a papírforma, ezzel pedig még Manfred Webernek sem kell teljesen letennie egy csúcspozícióról.

Zahradil lenne a 2004 utániak utolsó esélye

A meccs azonban még nincs lefutva, az EP-elnökségért a Zöldek részéről indul a német Ska Keller is, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) fekete lova pedig Jan Zahradil cseh képviselő, és a pártcsalád Spitzenkandidatja.

kellene hozzá saját pártcsaládján felül az EPP, a szélsőjobbos ID, és még pár, baloldali, vagy liberális képviselő támogatása is. Sira Rego spanyol képviselő az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) jelöli, de neki nagyon komoly esélye nincsen.

Az Azonnali percről percre tudósít az EP-elnök megválasztásáról, addig is maradjatok velünk!

BORÍTÓKÉP: Szergej Sztanisev (balra) és David-Maria Sassoni (jobbra) / Európai Parlament – 2019