+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 3. szerda, 08:13
Miután az európai szocialisták mégsem a bolgár, hanem az olasz jelöltet támogatják az EP elnökeként, az EU következő vezetésébe egyre valószínűtlenebb, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamokból is érkezzen valaki.

Egyelőre úgy tűnik, David-Maria Sassoli olasz szociáldemokrata képviselő a legerősebb jelölt az Európai Parlament elnökségére az elkövetkező két és fél évben. Némiképp meglepő fejlemény ez, ahogyan arról ugyanis az Euractiv is beszámol, az eredeti terv szerint az EU állam- és kormányfői július 2-i tárgyalásukon Szergej Sztanisev bolgár szocialista EP-képviselőt támogatták az Európai Parlament következő két és fél éves elnökségére, míg a ciklus második felében a bizottsági elnökségről csúnyán lecsúszó néppárti Manfred Weber lehetett volna az EP elnöke.

 

Egy majdnem-bolgár EP-elnök

 

A lap szerint minderről írásos megállapodás bár nem született, de az – EP-elnök személyébe egyébként beleszólással nem rendelkező – Európai Tanács ezt a felállást javasolta. Sztanisevvel teljesülhetett volna az az íratlan szabály,

 

miszerint az EU egyik vezető pozíciójában egy kelet-európai, 2004 után csatlakozott ország emberének kell ülnie:

 

most a lengyel Donald Tusk teljesíti ezt a kritériumot, de az ő utódja Charles Michel belga exminiszterelnök lehet majd. Az Európai Bizottság következő vezetője pedig Ursula von der Leyen német védelmi miniszter, az Európai Központi Bank vezetője pedig a francia Christine Lagarde lehet majd.

 

Egyébként Sztanisevnek – aki jelenleg az Európai Szocialisták (PES) pártjának vezetője - komoly nézetkülönbségei vannak a Bolgár Szocialista Párt (BSP) vezetésével, hiába a megkérdőjelezhetetlen tapasztalat, mégsem ő került a pártlista első helyére. Meglepő viszont, hogy Bojko Boriszov jobboldali bolgár elnök támogatta a szocialista jelölt megválasztását, az Euractiv szerint Sztanisev jelölése és Boriszov támogatása sokként érte a BSP-t, akik szerint az elnök támogatása csak trükk a párt aláásására.

 

Weber majd két és fél év múlva reménykedhet

 

Boriszov jól oda is szúrt egyet a szocialistáknak: „[Sztanisev] pártja nem tette őt az EP-delegációjuk vezetőjévé, de én rá szavaztam, vagy legalábbis az összes kollégámat, akivel beszéltem arra biztattam, hogy támogassák őt. Óriási büszkeség és megtiszteltetés, hogy egy bolgár ilyen magas pozícióba juthat. Még akkor is, ha a saját emberei sem szeretik” –  csipkelődött az elnök.

 

Végül azonban Sztanisev neve nem jelent meg a jelöltek listáján, az S&D David-Maria Sassolit jelölte.

 

Természetesen az EP-elnök személyébe az állam- és kormányfőknek semmi beleszólásuk nincsen, informális befolyásuk azonban lehet az EP-képviselők felett, így nem mindegy, hogy kit is támogatnak. Boriszov hozzá is tette, nem mondhatja el, ki dobta be Sztanisev nevét, az „nem lenne fair”, és egyébként is, „ez az Európai Parlament dolga”.

 

„A célunk az, hogy az első ciklusban egy S&D-jelölt legyen a parlament elnöke, a másodikban pedig egy EPP-s. De ez csak a mi politikai véleményünk” – vélekedett, és úgy tűnik, ez teljesülhet is, ha nem borul a papírforma, ezzel pedig még Manfred Webernek sem kell teljesen letennie egy csúcspozícióról.

 

Zahradil lenne a 2004 utániak utolsó esélye

 

A meccs azonban még nincs lefutva, az EP-elnökségért a Zöldek részéről indul a német Ska Keller is, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) fekete lova pedig Jan Zahradil cseh képviselő, és a pártcsalád Spitzenkandidatja.

 

A kelet-európai „kvóta” csak Zahradil megválasztásával teljesülne, ugyanakkor az ő elnökségéhez nem látszik működő többség:

 

kellene hozzá saját pártcsaládján felül az EPP, a szélsőjobbos ID, és még pár, baloldali, vagy liberális képviselő támogatása is. Sira Rego spanyol képviselő az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) jelöli, de neki nagyon komoly esélye nincsen.

 

Az Azonnali percről percre tudósít az EP-elnök megválasztásáról, addig is maradjatok velünk!

 

BORÍTÓKÉP: Szergej Sztanisev (balra) és David-Maria Sassoni (jobbra) / Európai Parlament – 2019

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás