+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 29. szerda, 15:15
Hiába álltak be a német uniópártok is Andrej Plenković mellé az európai parlamenti választási kampányban, a politikus pártja, a HDZ történelmi mélypontra zuhant. A vele szemben álló radikális jobboldal megerősödése a kormány stabilitására is kihathat.

A horvát európai parlamenti választásokon jelentős átrendeződés történt a jobboldali térfélen.

 

Az Andrej Plenković mérsékelt irányvonalát képviselő HDZ huszonkét százalékra zuhant le, miközben a több listával is induló szélőjobboldaliak közösen több, mint 24 százalékot hoztak.

 

Plenković pártja a 2014-es eredményéhez képest 18 százalékot vesztett, azaz a huszonkilenc éves Karlo Ressler vezette HDZ-lista eredménye gyakorlatilag megfeleződött.

 

Plenković 2016-ban vette át a HDZ vezetését, miután a párt addigi szélsőjobboldali elnöke, Tomislav Karamarko egy MOL-lal kapcsolatos ügybe belebukott. Plenković, aki Brüsszelből tért haza akkor pártelnöknek, 2016 őszén meg is nyerte a választásokat. Kormányfőként és pártelnökként egyaránt mérsékelt konzervatív irányvonalat visz, a visegrádi államokhoz való közeledést is elutasította. A szintén HDZ-s államfővel, Kolinda Grabar-Kitarović-tyal fennálló vitáiról itt írtunk.

 

Plenković eközben nagyon sok ellenfelet szerzett a HDZ jobboldalán – akiket, mint például a volt kultuszminisztert, az iszlamo-fasiszta történész Zlatko Hasanbegovićot, ki is szorított a pártból.

 

BALRÓL A MÁSODIK: RESSLER, MAJD WEBER, MAJD PLENKOVIC

 

A bosszú azonban nem maradt el: Hasanbegović Függetlenek Horvátországért (NZH) néven szervezett pártot, amely főleg Zágrábban sikeres. Plenković centrista irányvonala pedig új lendületet adott a már eddig is létező, de jelentéktelen szélsőjobboldali politikusoknak.

 

Az EP-választáson így robbanhatott be második helyre 8 százalékkal Ruža Tomašić Szuverenisták nevű, EU-ellenes listája, amelyen több radikális jobboldali, abortuszellenes párt is indult.

 

Új szereplő a politika térben: a populista bíró úr berobbant

 

Szintén nagy meglepetést okozott Mislav Kolakušić negyedik helye: az egykori bíró független jelöltként hozott 7 százalékot. Nézetei alapján egyfajta nacionalista elitellenesség jellemzi, és már most bejelentette: indulni akar az idei államfőválasztáson is. Kolakušić azzal a nézettel kampányol, hogy a HDZ és a szocdemek egyaránt a Jugoszláv Kommunista Párt utódai, és ő őket szeretné végleg leváltani.  

 

Az N1 tévének adott interjújában Kolakušić azt mondta a migrációról, hogy az szerinte „olcsó munkaerőnek kell” a németeknek, bár éppen ezért a volt bíró Orbán migrációs politikáját is túlzásnak ítéli, mondván: „egyetlen migráns se akar Magyarországon vagy Horvátországban maradni”. A politikus emellett ellenzi az euró bevezetését, és referendummal szigorítaná az abortuszt.

 

Két másik szélsőjobboldali lista is jól szerepelt

 

Indult még két másik szélsőjobboldali lista is, együttesen 9 százalékot szerezve, de mivel külön-külön mindketten küszöb alatt maradtak, nem tud sem a már említett Hasanbegović-párt, sem az abortuszellenes tüntetéseket szervező, főleg a katolikus egyház által jelentősen megtolt Marijana Petir képviselőket küldeni az EP-be.

 

Azonban számolni kell velük, mert csak éppen hogy maradtak le a mandátumokról, azaz a parlamenti választásokig még ráerősíthetnek. Sőt,

 

a négy szélsőjobbos lista közösen 24 százalékot ért el, azaz a legtöbb voksot ők gyűjtötték be.

 

Különösen Tomašić, Hasanbegović és Petir összefogása képzelhető el a jövőben.

 

Eközben a HDZ-vel szövetséges liberális Néppárt, valamint a korrupt zágrábi polgármester, Milan Bandić pártja messze az ötszázalékos küszöb alatt teljesített.

 

ÍGY TELJESÍTETTEK A HORVÁT PÁRTOK. FOTÓ: EUROPE ELECTS

 

A HDZ beomlásából a baloldali ellenzék nem tudott profitálni. A szocdemek és a balliberálisok szintén veszítettek a támogatásukból, a tavaly év végén összeállt Amszterdami Koalíció, amely több balliberális pártot is összefog, csak az isztriai megyében elért 40 százalék feletti eredményének köszönhetően tudott egy képviselőt küldeni az EP-be – Valter Flego isztriai zsupán személyében.

 

Azaz a horvátországi balliberalizmust végül a híresen vörös Isztria mentette meg a bukástól.

 

A fiumei Novi List napilap elemzése szerint a HDZ-n belül növekedhet a Plenković-tyal szembeni ellentét, a mostani választás ugyanis – főleg a teljesen Plenković embereként elkönyvelt Karlo Ressler listavezető miatt – a kormányfő mérsékelt politikájának próbája volt.

 

FOTÓK: Andrej Plenković / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bár már régóta ígérgetik ennek a három országnak, hogy beléphetnek a schengeni zónába, az Európai Bizottság illetékes biztosa most azt mondta: tényleg hamarosan Schengen-tagok lehetnek.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő mátrai szénerőművet azért záratná be a szervezet, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb széndioxid-kibocsátást lehessen megspórolni.

Párbeszéd-szimpatizánsoknak küldték ki az IDEA Intézet online felmérését, mert szerintük az nem közvélemény-kutatás. Az IDEA szerint viszont igen.

A városban az országos átlag kétszerese a munkanélküliségi ráta, és egyre kevesebben tehetik meg, hogy ott
lakjanak. Egyetértesz
a berlini városvezetés
lépésével? Szavazz!

Az EP-választások siralmas eredménye, Boris Johnson lehetséges miniszterelnöksége és a magas rangú munkáspárti polikusok meggyőzhették Jeremy Corbyn pártelnököt.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás