+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 21. csütörtök, 19:33
Miután a horvát parlament hivatalosan is feloszlatta magát, Zoran Milanović elnök július 5-re írta ki a járvány miatt előrehozott választásokat. Noha a jelenlegi jobboldali koalíció a közelebbi dátum miatt ismétlésben bízik, a baloldallal fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Miroslav Škoronak most nem néz ki akkora siker, mint télen, mégis királycsináló lehet.

Az első ország, amely a koronavírus-járványra hivatkozva előrehozza a parlamenti választásokat, Horvátország lesz. Elvileg ősszel vagy télen kellett volna tartani, de Andrej Plenković már korábban felvetette horvát sajtóértesülések szerint – amint arról az Azonnali is beszámolt –, hogy jobb lenne a választást még nyáron megtartani, mielőtt jön egy esetleges második fertőzéshullám.

 

Nyárra hozták a választást a feltételezett második járványhullám miatt

 

Végül az ellenzék se zárkózott el a javaslattól, azaz a horvát parlament most hétfőn nagy többséggel feloszlatta magát, ezzel kikényszerítve az előrehozott választásokat. Szerdán jelentette be Zoran Milanović, szociáldemokrata államfő, hogy július 5-ére írja ki a voksolást.

 

A pártok már készülnek a kampányra, amely persze eltérő lesz eddigi minden más választáséitól, elvégre

 

továbbra sem lehetséges nagyobb tömeges rendezvényeket tartani, azaz a pártoknak a szokásos nagygyűlésekről le kell mondaniuk.

 

Andrej Plenković jobbközép kormányfő pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) az eddigi információk szerint egyedül indul, legalábbis nincs még információ arról, hogy kisebb pártokat – például a párttal együtt kormányzó, a parlamenti küszöböt egyedül megugrani nem képes ballberális Néppártot (HNS) – felveszi-e a listájára.

 

A baloldal nagyrésze már összefogott

 

Ezzel szemben a baloldal, amely Milanović idén januári váratlan győzelme után ismét előre kapott, bizonyosan többpárti koalícióban indul. Még a parlament feloszlatása előtt jelentette be a legnagyobb ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP), hogy Re-Start névvel közös listát fog állítani a balliberális Polgári Liberális Szövetséggel (Glas), a baloldali Nyugdíjaspárttal (HSU) vagy a jobbról balra csúszott Parasztpárttal (HSS).

 

Az ő miniszterelnök-jelöltjük az SDP elnöke, Davor Bernadić.

 

AZ SDP ELNÖKE, DAVOR BERNADIĆ NÉPSZERŰSÉGE ELMARAD ANDREJ PLENKOVIĆÉTÓL, MIKÖZBEN PÁRTJAIK FEJ-FEJ MELLETT HALADNAK. FOTÓ: DB / FB

 

Az összefogás egyben az eddigi liberális pártkoalíció – az ún. Amszterdami Koalíció – végét is jelenti, mert a Glas és a HSS eszerint otthagyta az együttműködést. Liberális oldalon azonban több párt is van, amely egyedül nem tudná megugorni a parlamentbe jutás küszöbét.

 

Horvátországban persze nincs országos küszöb, mert regionális listákról osztják ki a mandátumokat, így fordulhat elő, hogy az eddig a szintén az Amszterdami Koalícióban résztvett isztriai horvát-olasz párt (IDS/DDI) nyugalommal készülhet akár egyedül is, mert bár országosan 1-2 százaléknál többre a csak a kis félszigeten induló párt nem számíthat, de mivel ott meg a szavazatok akár felét is elhozhatja, ezért az isztriai listáról bizonyosan tud akár még négy embert is bejuttatni a zágrábi parlamentbe. Nem beszélve arról, hogy az olasz kisebbség képviselője, aki vélhetően július 5. után is a baloldali Furio Radin lesz, mindig az IDS/DDI frakciójába ül be.

 

A PULAI POLGÁRMESTER, BORIS MILETIĆ VEZETTE ISZTRIAI HORVÁT-OLASZ PÁRT A FÉLSZIGETEN ANNYIRA TAROLNI SZOKOTT, HOGY EGYEDÜL IS KÜLDHET KÉPVISELÖKET ZÁGRÁBBA. FŐ KÖVETELÉSÜK AZ ORSZÁG DECENTRALIZÁCIÓJA, TÖBB PÉNZT HAGYNÁNAK HELYBEN. ISZTRIA ZÁGRÁB UTÁN HORVÁTORSZÁG LEGJÓMÓDÚBB MEGYÉJE. FOTÓ: IDS/DDI

 

Nagyobb gondban lehet két másik liberális párt – a horvát Momentumként leírható, spliti értelmiségiek által alapított Pametno (Okosan) és a korrupcióellenes Start, amelynek már a szocdemek vezette közös lista neve (Re-Start) is eléggé betesz –, ugyanis ők egyetlen régióban se olyan erősek, hogy önállóan akár csak egy mandátumot tudjanak szerezni.

 

A széljobb gyengébb, mint az államfőválasztáson

 

Eközben Andrej Plenković nem csak baloldalról, de széljobbról is kap kihívót.

 

Miroslav Škoro, egykori pécsi horvát konzul, énekes-üzletember a tavaly december végi államfőválasztás első fordulójában meglepetésre a szavazatok egynegyedét is elhozta, holott csak pár kisebb szélsőjobboldali párt, valamint a klerikális-neoliberális Most (Híd) parlamenti párt támogatta.

 

Škoro főleg azon egykori HDZ-szavazókra épít, akiknek Plenković kormányfő túl mérsékelt.

 

Mostanra már össze is hozta Haza Mozgalom néven a saját pártját, amely gyakorlatilag a Škoro elnökjelöltsége mögötti pártokból alakít ki egy új szélsőjobboldali közös listát. Ezen a Haza Mozgalom mellett az EU-ellenes Szuverenisták párt, valamint az iszlamo-fasiszta egykori kultuszminiszter, a HDZ-ből éppen Plenković által kicsapott Zlatko Hasanbegović Horvát Blokk pártja lesz rajta.

 

DR. MIROSLAV ŠKORO, A HAZA MOZGALOM ELNÖKE RUŽA TOMAŠIĆ, A SZUVERENISTÁK ELNÖKE MELLETT TAVASSZAL EGY ZÁGRÁBI SZÍNHÁZBAN. LEHETNEK KIRÁLYCSINÁLÓK, DE NEM TUDJÁK ELÉRNI, AMIRE ŠKORO EGYMAGA KÉPES VOLT AZ ELNÖKVÁLASZTÁSON. FOTÓ: MŠ / FB

 

Noha felmerült, hogy esetleg a klerikális-neoliberális Most (Híd) párt – amint tette az államfőválasztáson – most is beáll a listán Škoro mögé, ez elúszott, vélhetően azért is, mert a Most – ellentétben a többi széljobbos erővel – nem szorul rá közös listára, egyedül is meg fogja tudni ugorni a legtöbb régióban a mandátumszerzéshez szükséges szavazatarányt. (A Most főleg Dél-Dalmáciában erős, míg Škoro bázisa Szlavóniában van, azaz regionálisan bizonyosan jól jött volna Škoronak az együttműködés, most ugyanis főleg a szintén a dalmát vidékeken aktívabb Szuverenisták feladata lesz ezen régió becsatornázása.)

 

Škoro lehet a mérleg nyelve

 

A választások kiírása óta még nem készült új közvélemény-kutatás. A legutóbbi felmérést május 10-én tette közzé a horvát RTL, eszerint a HDZ és az SDP fej-fej mellett halad: Plenković pártja 30 százalékon áll, a szocdemek meg 27 százalékot kapnának. Ha azonban a szocdemekhez hozzáadjuk a velük induló kisebb pártok támogatottságát (főleg a majdnem 3 százalékos Parasztpártét), akkor

 

ma a balközép erősebb, mint Plenković.

 

Ráadásul az SDP vezette Re-Start-koalíció mellé azon liberális kispártokat is oda lehet számolni, mint például az isztriai pártot, amelyek esetleg önállóan indulnak majd el.

 

A Most (Híd) jelenleg négy százalékon áll, aminek a többsége a dalmát megyékből jön, azaz ott a párt önállóan is fog majd mandátumot szerezni.

 

Škorot az RTL május 10-én még csak saját pártja – nem a mára összejött koalíció – vonatkozásában mérte: eszerint

 

az énekes-üzletember messze elmarad attól, ami az elnökválasztáson hozott, a pártja ugyanis csak éppenhogy megugorja a tíz százalékot.

 

Mivel a többi párt, amivel együttműkődik, annyira kicsi, hogy az egy százalékot se érik el (vagy meg se jelennek a közvélemény-kutatásokban), Škoro mozgalma nem számíthat jelenleg sokkal többre tíz százaléknál.

 

Ha azonban a jobbközép és a balközép fej-fej mellett végezne, akkor Škoro királycsinálóvá válhatna. Eddig ebben a szerepben Milan Bandić korrupt zágrábi főpolgármester személyes pártja volt, de jelenleg nem tudni, hogy a Bandić365 névre hallgató alakulat miként indulna el – és eleve csak Zágrábban tudna egy-két mandátumot megszerezni. Így viszont

 

Škorotól függene a HDZ-kormány folytatása,

 

elvégre Škoro vélhetően nem támogatna egy balközép kabinetet.

 

Vukovárt elvesztette már a HDZ

 

Škoro eközben arra törekszik, hogy sikeresen tudja magát az igazi tudjmani örökség képviselőjének beállítani, ennek értelmében HDZ-s politikusokat is megpróbál magához átcsábítani. Nagy fogás neki, hogy a horvát jobboldal számára szimbolikus okokból is fontos

 

Vukovár polgármestere, Ivan Penava és az ottani HDZ-frakció nagyrésze Plenkovićtól átállt Škorohoz.

 

IVAN PENAVA, VUKOVÁR POLGÁRMESTERE 2016-BAN MÉG A HDZ TAGJAKÉNT OSZTOTT TORTÁT SZLAVÓNIAI NÉPVISELETBEN ÖLTÖZÖTT GYEREKEKNEK, IDÉN MÁR A HDZ ELLENFELEIT TÁMOGATJA. FOTÓ: IP / FB

 

Szlavónia eleve olyan terep, ahol bizonyosan éles lesz a verseny a jobboldali szavazókért – és így az első helyért – Škoróék és Plenkovićék között.

 

A balközép főleg a gazdagabb vidékeken erős: a főváros mellett Muravidéken, a középső országrészen, Fiume (Rijeka) környékén és az isztriai félszigeten. Dalmácián pedig továbbra is töretlen a HDZ uralma, ott – éppen a Mosttal elmaradt együttműködés miatt – Škoro nem tudott sikeresen betörni.

 

NYITÓKÉP: Zágrábi szuvenírbolt / Bakó Bea, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

Szőczi Árpád Berlinben élő magyar-kanadai újságíró az M1 állami televízió nemzetközi adásának bemondója, otthon pedig a DW-nek dolgozik.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás