+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. május 20. hétfő, 07:52
Az indiai választás 39 napon át tart, 900 millió választópolgár részvételével, melyeken Narendra Modi jobboldali pártszövetsége győzedelmeskedhetett.

Vasárnap véget ért a világ legnagyobb demokratikus választása Indiában: a voksoláson az 1,34 milliárd indiaiból 900 millióan vehettek részt, a körülbelül egymillió szavazóhelyiségben pedig több mint egy hónapon át, 39 napig lehetett voksolni.

 

Az exit pollok szerint a választásokat megnyerhette Narendra Modi regnáló miniszterelnök pártja, a hindu-nacionalista Bharatíja Dzsanata Párt (BJP)

 

írja a BBC.

 

Kényelmes győzelem a nacionalistáknak, az ellenzék csalást sejt

 

Mivel a 39 napon át tartó választások után az eredményeket sokáig dolgozzák fel, a hivatalos végeredmény csak május 23-án lát majd napvilágot, addig is (a korábban sokszor pontatlan) exit poll-eredményekből kell gazdálkodnunk.

 

Az 545 fős indiai parlament alsóházában egy pártnak vagy koalíciónak 272 mandátumra van szüksége a kormányalakításhoz,

 

a Modit támogató, Nemzeti Demokratikus Szövetség névre hallgató együttműködés (melynek vezető ereje a BJP) valahol 280 és 315 közötti mandátumot szerezhetett. Ezzel tehát a 2014-es választásokat meglepetésszerűen megnyerő nacionalista elnök túl van újraválasztásán, és egy pesszimistább exit poll kivételével úgy tűnik, a kormányzóképes többséget is maga mögött tudhatja. 

 

Még annak ellenére is, hogy a BJP-vezette szövetség nagyon meggyengült a kulcsfontosságú (önmagában is 200 milliós) Uttar Prades tartományban, mely 80 képviselőt – minden más tartománynál többet – delegálhat az Újdelhiben található parlamentbe. A balközép Egységes Progresszív Szövetség (UPA) úgy tűnik, nem juthat kormányrúdhoz: legnagyobb ereje, a Rahul Gandhi által vezetett – és Indiát függetlensége után évtizedekig megszakítás nélkül kormányzó – Indiai Nemzeti Kongresszus (INC) párt úgy tűnik, nem talált magára az öt évvel ezelőtti vereséget követően.

 

A BJP hivatalos Twitter-oldalán egy képregénnyel reagált a várható győzelemre, melyben

 

Narendra Modi valósággal szétkaszabolja a kaktuszként megjelenített politikai ellenfeleit.

 

A balközép és Rahul Gandhi eközben az elektronikus szavazógépek manipulációjától és választási csalástól tart.

 

Gazdasági gondok, lincselések, kasmíri csetepaté

 

A választás fő témájának egyébként a gazdaság számított: egy kiszivárgott kormányzati jelentés szerint már a 70-es évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliség Indiában, mint most. Ennek ellenére a gazdasági növekedés üteme továbbra is jónak tűnik, az évente 6-7 százalékos bővülés ugyanakkor nem elegendő ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a térségben pár lépéssel előrébb járó Kínával. 

 

Modinak nem segítettek a zuhanó nyersanyagárak és a mezőgazdasági túltermelési válság sem, az Indiában még mindig jelentős földművelő réteget is a kormánypártra haragítva. Emellett az elmúlt öt évben erősödött a hindu nacionalizmus is, mely a kisebbségek elleni gyakori támadásokban, és tehenek csempészésével gyanúsított muszlimok elleni lincselésekben csúcsosodott ki.

 

A választás központi témája volt a vitatott hovatartozású Kasmír tartomány is:

 

a többnyire muszlimok által lakott területet mind Pakisztán, mind India magának követeli, eddig azonban a Pakisztán által kiprovokált fegyveres konfliktusokban mindig India erősödött meg.

 

Most februárban egy pakisztáni központú terrorszervezet öngyilkos merénylői legalább 40, indiai paramilitáris rendőrt öltek meg Kasmírban, Pakisztán két indiai repülőgépet is lelőtt idén, mire India légicsapásokkal válaszolt. Arról, hogy pontosan hogyan is eszkalálódott a konfliktus ennyire a térségben, Bakodi Péter írt nektek egy remek cikket!

 

BORÍTÓKÉP: Kremlin.ru

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás