+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. február 27. szerda, 18:00
Annyira felpörgött az adok-kapok az indiai-pakisztáni határon található, vitatott hovatartozású Kasmírban, hogy már vadászgépek potyognak az égből. Bár hivatalosan egyik fél sem akarja, hogy tovább eszkalálódjon a konfliktus, de elég csúnya dolgok is kisülhetnek a legfrissebb összecsapásokból. Miért fontos egyáltalán Kasmír? Vezethet atomháborúhoz negyven katona halála?

Az elmúlt napokban a megszokottnál jóval intenzívebbé vált az évtizedek óta tartó válság India és Pakisztán között a vitatott hovatartozású kasmíri régióban. Az eszkaláció hátterében egy két héttel ezelőtti, negyven halálos áldozatot követelő terrortámadás áll, mely során a Dzsais-e-Mohamed (Mohamed Hadserege, a továbbiakban az angol rövidítés szerint: JeM) nevű terrorszervezet öngyilkos merénylője felrobbantotta magát az indiai belügyi erők egyik konvojának útvonalán a tartományi főváros, Szrinagar közelében. 

 

A DETONÁCIÓT MÉG A HELYSZÍNTŐL 10 KILOMÉTERRE IS LEHETETT HALLANI (FORRÁS: TWITTER)

 

A véres merénylet óriási felháborodást váltott ki Indiában, amire politikai vezetésnek rögtön reagálnia kellett.

 

Már csak azért is, mert pontos időpont ugyan még nincs, de a tavasz folyamán törvényhozási választásokat fognak tartani Indiában. A kormányzó nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) vezette jobb-közép szövetség (NDA) a felmérések szerint elvesztheti 2014 óta élvezett abszolút többségét, azaz önállóan nem fog tudni kormányt alakítani. Elemzők szerint a kormányfő, Narendra Modi részéről tapasztalható határozott fellépés a terrortámadás ügyében elősegítheti az NDA jó szereplését.

 

Félő azonban, hogy a túlzott keménykezűség akár egy komolyabb konfliktushoz is vezethet.

 

Vadászgépek Kasmír egén

 

Az indiai kormány reakciója kezdetben csak a kasmíri szélsőségesek elleni, országhatárokon belüli fellépésben nyilvánult meg, de – ahogy arról az Azonnali is beszámolt – kedden már Kasmír Pakisztán által ellenőrzött részén is tüzérségi és légicsapásokat hajtott végre az indiai hadsereg. Utóbbi már önmagában is súlyos lépés volt, mivel 1971 óta nem vetetettek be a felek vadászgépeket ellenséges területen a régióban.

 

Az indiai akciónak civil áldozatai is voltak. Szerdán a pakisztániak határozott választ küldtek, miután a légvédelmük két indiai Mig-21-es vadászgépet is leszedett. Az egyik gép roncsa pakisztáni területen landolt, a katapultáló pilótákat elfogták.

 

A reggeli incidenst követően Pakisztán a teljes légterét lezárta a polgári légiközlekedés előtt, így az ország repterei nem fogadnak és nem is indítanak utasszállítókat. Az indiaiak több környékbeli iskolában is tanítási szünetet rendeltek el, és a frontvonal közelében élő lakosságot arra kérték, hogy hagyják el otthonaikat.

 

A feszült helyzetben Pakisztán miniszterelnöke, Imran Khan tárgyalásra hívta indiai kollégáját, Narendra Modit az összecsapások további eszkalációjának megakadályozása érdekében. Indiai részről cikkünk megjelenéséig a legmagasabb rangú megszólaló Susma Szvaradzs külügyminiszter volt, aki hangsúlyozta, hogy országa felelősségteljesen és visszafogottan fog eljárni az ügyben.

 

Az ilyen jellegű incidensek ugyanakkor magukban hordozzák a lehetőségét az erőszakspirál akaratlan elszabadulását is.

 

Ez a lehető legsúlyosabb esetben akár atomfegyverek bevetéséhez is vezethet, hisz India és Pakisztán évtizedek óta rendelkezik nukleáris robbanófejekkel. Összesen közel 300 ilyen tömegpusztító eszköz található a két ország arzenáljában. Szakértők ugyanakkor fontosnak tartják leszögezni, hogy 

 

egy ilyen szintű konfrontációnak szinte csak matematikai esélye van jelenleg.

 

Na, de mi is ez az egész konfliktus?

 

A túlnyomórészt muszlimok lakta Kasmír hovatartozása alapjaiban határozza meg India és Pakisztán viszonyát a brit gyarmati uralom alól való 1947-es felszabadulás óta. A két ország az elmúlt évtizedekben három háborút (1947, 1965, 1971) és legutóbb 1999-ben egy kisebb fegyveres konfliktust is vívott a régió fennhatóságáért, ám ezek egyike sem zárult egyik fél maradéktalan győzelmével, azaz a Kasmír feletti teljes ellenőrzés megszerzésével.

 

 

Sőt, a konfliktusba a mindkét állammal szomszédos Kína is becsatlakozott, miután egy indiával vívott rövid háború után elfoglalták a terület északi, India által ellenőrzött csücskét még 1962 novemberében. A helyzetet a pakisztáni vezetés maradéktalanul ki is használta, és hónapokkal később meg is kötötték a megállapodást Pekinggel, melyben rendezték a saját határvitájukat, ezzel a maguk oldalára állítva a kínaiakat a konfliktusban.

 

India és Pakisztán heves szembenállása volt a mozgatórugója annak, hogy mindkét állam már a kezdetektől törekedett saját nukleáris fegyver kifejlesztésére. Indiának ez már 1974-ben sikerült, de jó húsz évvel később, 1998-ban Pakisztán is szert tett az atombombára.

 

A két ország közötti 1999-es, Kargil-háború néven ismert kisebb összecsapást tehát már két atomhatalom vívta.

 

Az összecsapások során azonban szigorúan a konvencionális katonai eszközökre hagyatkoztak. A nemzetközi kapcsolatok kutatói előszeretettel hozzák példaként ezt a konfliktust, ha amellett érvelnek, hogy két atomhatalom közötti fegyveres harc nem vezet szükségszerűen a nukleáris fegyverek bevetéséhez. Egy szélesebb körű katonai összecsapás esetén ugyanakkor felmerülhet ez az opció is.

 

Ki van jobb pozícióban?

 

A nukeláris fegyverek nyújtotta kölcsönös megsemmisítés miatt talán nem sok értelme van a katonai erőegyensúly taglalásának, de talán mégis érdemes kitérni erre, ha elfogadjuk, hogy az atomfegyvereket csak a legvégső opcióként vetik be. 

 

Az 1,3 milliárd lakosú India 1,4 millió fős hadsereget tart fenn, míg a közel 200 milliós Pakisztán fegyveres erőinek létszáma 650 ezer.

 

Az erőviszonyok a legfontosabb hadieszközök tekintetében is megmutatkoznak. A Military Balance 2018-as kiadványa szerint India 3000, míg Pakisztán 2500 harckocsival rendelkezik. A tüzérségi eszközök tekintetében viszont már jóval nagyobb az eltérés az indiaiak javára (9600 vs. 4500). Mindkét államnak vannak nukleáris robbanófejek célbajuttatására alkalmas ballisztikus rakétáik.

 

ANGOL NYELVŰ VIDEÓÖSSZEÁLLÍTÁS A KATONAI ERŐVISZONYOKRÓL (A SZERZŐ MÁS FORRÁSOKBÓL MERÍTI AZ ADATOKAT)

 

Harci repülők tekintetében 740 indiai gép áll szemben 370 pakisztánival. A két ország haditengerészetére Kasmír fekvése miatt nem érdemes kitérni, bár azt meg kell jegyezni, hogy India a tengeralattjáróiról is képes atomtámadást indítani.

 

Pakisztánnak ugyanakkor előnyt jelenthet egy komolyabb konfliktus során, ha a szembenállást vallási háborúnak igyekszik beállítani,

 

hiszen Indiában közel 200 millió muszlim él, akik közül könnyen toborozhatnának jelentkezőket nem konvencionális, vagy ha úgy tetszik: terrorista műveletekre.

 

A muszlimok helyzete egyébként sem túl rózsás Indiában az utóbbi években. A kormányzó nacionalista BJP hatalomra jutásával egyre több incidens történik a vallási kisebbség tagjaival szemben, akikre gyakran csak „marhahúsevőkként” hivatkoznak, utalva arra, hogy a muszlimok közel sem tartják szentnek a többségi hinduk által igencsak tisztelt állatokat. Az elmúlt hónapokban több lincselés is történt Indiában amiatt, mert muszlimok marhahúst ettek.

 

A mostani kasmíri merénylet miatt is sokan a muszlimokat hibáztatják. A beszámolók szerint több incidens is történt országszerte a napokban a kisebbség tagjai ellen.

 

Ha nem sikerült gátat szabni a vészjósló jelenségnek, akkor könnyen elképzelhető, hogy igencsak forró időszak vár a szubkontinensre.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás