Annyira felpörgött az adok-kapok az indiai-pakisztáni határon található, vitatott hovatartozású Kasmírban, hogy már vadászgépek potyognak az égből. Bár hivatalosan egyik fél sem akarja, hogy tovább eszkalálódjon a konfliktus, de elég csúnya dolgok is kisülhetnek a legfrissebb összecsapásokból. Miért fontos egyáltalán Kasmír? Vezethet atomháborúhoz negyven katona halála?
Az elmúlt napokban a megszokottnál jóval intenzívebbé vált az évtizedek óta tartó válság India és Pakisztán között a vitatott hovatartozású kasmíri régióban. Az eszkaláció hátterében egy két héttel ezelőtti, negyven halálos áldozatot követelő terrortámadás áll, mely során a Dzsais-e-Mohamed (Mohamed Hadserege, a továbbiakban az angol rövidítés szerint: JeM) nevű terrorszervezet öngyilkos merénylője felrobbantotta magát az indiai belügyi erők egyik konvojának útvonalán a tartományi főváros, Szrinagar közelében.
Már csak azért is, mert pontos időpont ugyan még nincs, de a tavasz folyamán törvényhozási választásokat fognak tartani Indiában. A kormányzó nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) vezette jobb-közép szövetség (NDA) a felmérések szerint elvesztheti 2014 óta élvezett abszolút többségét, azaz önállóan nem fog tudni kormányt alakítani. Elemzők szerint a kormányfő, Narendra Modi részéről tapasztalható határozott fellépés a terrortámadás ügyében elősegítheti az NDA jó szereplését.
Vadászgépek Kasmír egén
Az indiai kormány reakciója kezdetben csak a kasmíri szélsőségesek elleni, országhatárokon belüli fellépésben nyilvánult meg, de – ahogy arról az Azonnali is beszámolt – kedden már Kasmír Pakisztán által ellenőrzött részén is tüzérségi és légicsapásokat hajtott végre az indiai hadsereg. Utóbbi már önmagában is súlyos lépés volt, mivel 1971 óta nem vetetettek be a felek vadászgépeket ellenséges területen a régióban.
Az indiai akciónak civil áldozatai is voltak. Szerdán a pakisztániak határozott választ küldtek, miután a légvédelmük két indiai Mig-21-es vadászgépet is leszedett. Az egyik gép roncsa pakisztáni területen landolt, a katapultáló pilótákat elfogták.
A reggeli incidenst követően Pakisztán a teljes légterét lezárta a polgári légiközlekedés előtt, így az ország repterei nem fogadnak és nem is indítanak utasszállítókat. Az indiaiak több környékbeli iskolában is tanítási szünetet rendeltek el, és a frontvonal közelében élő lakosságot arra kérték, hogy hagyják el otthonaikat.
A feszült helyzetben Pakisztán miniszterelnöke, Imran Khan tárgyalásra hívta indiai kollégáját, Narendra Modit az összecsapások további eszkalációjának megakadályozása érdekében. Indiai részről cikkünk megjelenéséig a legmagasabb rangú megszólaló Susma Szvaradzs külügyminiszter volt, aki hangsúlyozta, hogy országa felelősségteljesen és visszafogottan fog eljárni az ügyben.
Ez a lehető legsúlyosabb esetben akár atomfegyverek bevetéséhez is vezethet, hisz India és Pakisztán évtizedek óta rendelkezik nukleáris robbanófejekkel. Összesen közel 300 ilyen tömegpusztító eszköz található a két ország arzenáljában. Szakértők ugyanakkor fontosnak tartják leszögezni, hogy
Na, de mi is ez az egész konfliktus?
A túlnyomórészt muszlimok lakta Kasmír hovatartozása alapjaiban határozza meg India és Pakisztán viszonyát a brit gyarmati uralom alól való 1947-es felszabadulás óta. A két ország az elmúlt évtizedekben három háborút (1947, 1965, 1971) és legutóbb 1999-ben egy kisebb fegyveres konfliktust is vívott a régió fennhatóságáért, ám ezek egyike sem zárult egyik fél maradéktalan győzelmével, azaz a Kasmír feletti teljes ellenőrzés megszerzésével.
Sőt, a konfliktusba a mindkét állammal szomszédos Kína is becsatlakozott, miután egy indiával vívott rövid háború után elfoglalták a terület északi, India által ellenőrzött csücskét még 1962 novemberében. A helyzetet a pakisztáni vezetés maradéktalanul ki is használta, és hónapokkal később meg is kötötték a megállapodást Pekinggel, melyben rendezték a saját határvitájukat, ezzel a maguk oldalára állítva a kínaiakat a konfliktusban.
India és Pakisztán heves szembenállása volt a mozgatórugója annak, hogy mindkét állam már a kezdetektől törekedett saját nukleáris fegyver kifejlesztésére. Indiának ez már 1974-ben sikerült, de jó húsz évvel később, 1998-ban Pakisztán is szert tett az atombombára.
Az összecsapások során azonban szigorúan a konvencionális katonai eszközökre hagyatkoztak. A nemzetközi kapcsolatok kutatói előszeretettel hozzák példaként ezt a konfliktust, ha amellett érvelnek, hogy két atomhatalom közötti fegyveres harc nem vezet szükségszerűen a nukleáris fegyverek bevetéséhez. Egy szélesebb körű katonai összecsapás esetén ugyanakkor felmerülhet ez az opció is.
Ki van jobb pozícióban?
A nukeláris fegyverek nyújtotta kölcsönös megsemmisítés miatt talán nem sok értelme van a katonai erőegyensúly taglalásának, de talán mégis érdemes kitérni erre, ha elfogadjuk, hogy az atomfegyvereket csak a legvégső opcióként vetik be.
Az erőviszonyok a legfontosabb hadieszközök tekintetében is megmutatkoznak. A Military Balance 2018-as kiadványa szerint India 3000, míg Pakisztán 2500 harckocsival rendelkezik. A tüzérségi eszközök tekintetében viszont már jóval nagyobb az eltérés az indiaiak javára (9600 vs. 4500). Mindkét államnak vannak nukleáris robbanófejek célbajuttatására alkalmas ballisztikus rakétáik.
Harci repülők tekintetében 740 indiai gép áll szemben 370 pakisztánival. A két ország haditengerészetére Kasmír fekvése miatt nem érdemes kitérni, bár azt meg kell jegyezni, hogy India a tengeralattjáróiról is képes atomtámadást indítani.
hiszen Indiában közel 200 millió muszlim él, akik közül könnyen toborozhatnának jelentkezőket nem konvencionális, vagy ha úgy tetszik: terrorista műveletekre.
A muszlimok helyzete egyébként sem túl rózsás Indiában az utóbbi években. A kormányzó nacionalista BJP hatalomra jutásával egyre több incidens történik a vallási kisebbség tagjaival szemben, akikre gyakran csak „marhahúsevőkként” hivatkoznak, utalva arra, hogy a muszlimok közel sem tartják szentnek a többségi hinduk által igencsak tisztelt állatokat. Az elmúlt hónapokban több lincselés is történt Indiában amiatt, mert muszlimok marhahúst ettek.
A mostani kasmíri merénylet miatt is sokan a muszlimokat hibáztatják. A beszámolók szerint több incidens is történt országszerte a napokban a kisebbség tagjai ellen.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.