+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. november 15. péntek, 08:50
Narendra Modi kormányának csak azt követően tűnt fel, hogy Aatish Taseer nem jogosult az indiai állampolgárságra, hogy az újságíró egy cikkében kemény hangon bírálta a hatalmat.

A szolgálólány meséjének írója, Margaret Atwood, és 2006 irodalmi Nobel-díjasa, Orham Pamuk is aközött a mintegy 260 író, újságíró, művész, akadémista és aktivista között van, akik nyílt levélben kérik Narendra Modit, India miniszterelnökét, hogy vizsgálja felül a belügyminisztérium döntését, miszerint megvonják Aatish Taseer újságírótól az állampolgárságot.

 

De ki is ez az Aatish Taseer, és miért jár neki indiai állampolgárság?

 

Aatish Taseer, aki nem csak újságírói, hanem szépirodalmi munkásságával is letett már valamit az asztalra, 1980-ban született az Egyesült Királyságban, anyja indiai, apja pedig pakisztáni származású. Taseer kulturális gyökereitől nem szakadt el: gyermekkorát Indiában töltötte, és azóta is rendszeresen visszajár egyrészt az írói ihletszerzés, másrészt az ott élő anyja és nagyanyja miatt.

 

Erre pedig egészen egy héttel ezelőttig meg is volt a lehetősége: Indiában ugyanis van állampolgárságra lehetősége azoknak a külföldi állampolgároknak, akik származásuk alapján kötődnek Indiához. Így például úgynevezett „tengerentúli állampolgár” lehet az is, aki gyermeke, unokája vagy dédunokája olyan személynek, aki India 1947-es függetlenedését követően indiai állampolgár volt. Van viszont egy fontos kitétel:

 

hiába a felmenő indiai állampolgársága, ha az embernek a dédszülőkig visszamenőleg akárcsak egyetlen felmenője pakisztáni vagy bangladesi állampolgár is volt, az nem jogosult az indiai állampolgárságra.

 

Ez a szigorítás történelmi kontextusba helyezve nem olyan meglepő: Pakisztánnal a függetlenedést követően négy ízben is háborúzott India, leginkább a vitatott felségterületű Kasmír tartomány miatt.

 

Ez alól a harmadik, 1971-es háború volt kivétel, ami nem Kasmír, hanem a Pakisztántól függetlenedő Banglades kapcsán tört ki. Annak ellenére, hogy akkor Banglades és India szövetségesek voltak, a jó kapcsolatok hamar erodálódtak: a két ország határán több vitatott terület is van, amit mindkét fél a magáénak tartott. A közös határszakaszon az illegális határátlépések folyamatosak voltak 1971 óta, míg végül 2001-ben a belügyminisztérium irányítása alatt működő bangladesi fegyveresek bevonultak Pyrdiwahba, az egyik vitatott helyzetű faluba. A Human Rights Watch becslése szerint az ezt követő határvillogánsok során mintegy ezer ember veszthette életét. A felek ugyan 2011-ben rendezték vitáikat, és azóta is tesznek egymás felé gesztusokat (tavaly például a két országot összekötő, 130 kilométer hosszú barátság olajvezetéket helyeztek üzembe), mégis érthető, hogy a korábbi konfliktusok nem hagyták érintetlenül a külföldi állampolgársági törvényt.

 

Márpedig Aatish Taseer apja, Salman Taseer pakisztáni származású politikus volt, aki 2008-tól egészen 2011-es haláláig Pakisztán Punjab tartományának kormányzója is volt. Salman Taseert 2011 januárjában saját testőre gyilkolta meg, miután a politikus kegyelemben részesített egy istenkáromlásért elítélt, a halálbüntetésére váró keresztény nőt. Aatish Taseer nem tartotta a kapcsolatot az apjával, 21 éves koráig nem is találkozott vele: többek között erről is írt egy 2007-ben megjelent könyvében. Éppen ezért nem volt titok Aatish Taseer apjának származása, és ennek ellenére sem adódott probléma indiai állampolgárságával.

 

Véletlen egybeesésről lenne szó csupán?

 

Éppen emiatt fura, hogy a Narendra Modi vezette kormánynak

 

pont azt követően jutott eszébe az újságíró apjának származása, hogy Aatish Taseer az idei májusi parlamenti választást követően, a TIME magazin hasábjain igencsak élesen támadta a regnáló hatalmat

 

azt pedzegetve, hogy India vajon kibír-e még öt év Modi-kormányzást. (A májusi választásról, ahol Narendra Modi hindu-nacionalista pártja, a Bharatíja Dzsanata Párt aratott győzelmet, az Azonnalin is írtunk.)

 

A cikket maga a kormány is kritizálta, és szeptember 3-án meg is érkezett a hivatalos értesítés az indiai belügyminisztériumtól, hogy meg fogják vonni Aatish Taseer állampolgárságát. A fellebbezésre három hetet adtak az érintettnek, amit az állítása szerint már másnap megtett. Ennek ellenére november 7-én a belügyminisztérium nyilvánosságra hozta a hivatalos döntését: az állampolgárság megvonását azzal indokolta, hogy Aatish Taseer eltitkolta apja pakisztáni származását. A belügyminisztérium állítása szerint továbbá az újságíró nem élt a fellebbezési jogával sem.

 

A döntés ellen nyílt levélben tiltakozók szerint azonban a döntés személyre szabottan Aatish Taseer ellen irányult, ami szembemegy India a szabad véleménynyilvánítást és a nézetek sokféleségét tiszteletben tartó hagyományával, valamint gyengíti az erős és virágzó demokrácia legitimitását.

 

„Tisztelettel kérjük az indiai kormánytól, hogy vizsgálja felül a döntést; biztosítsa, hogy Aatish Taseer számára elérhető maradjon gyermekkori otthona és családja, és biztosítsa, hogy más írók ne kerüljenek hasonló módon célkeresztbe” – zárják levelüket a tiltakozók.

 

Az érintett úgy nyilatkozott, fáj neki a döntés: egyrészt mert munkája mélyen beágyazódik az indiai életbe, másrészt mert ezzel elvágták a családjától, így a most kilencvenéves nagymamájától is.

 

Róla nyilatkozva Aatish Taseer azt mondta: „Még ha ezt bíróságra is viszem, valószínűtlen, hogy valaha még látni fogom őt, és számomra ez a legnehezebb az egészben.”

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael via Aatish Taseer / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás