+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. november 15. péntek, 08:50
Narendra Modi kormányának csak azt követően tűnt fel, hogy Aatish Taseer nem jogosult az indiai állampolgárságra, hogy az újságíró egy cikkében kemény hangon bírálta a hatalmat.

A szolgálólány meséjének írója, Margaret Atwood, és 2006 irodalmi Nobel-díjasa, Orham Pamuk is aközött a mintegy 260 író, újságíró, művész, akadémista és aktivista között van, akik nyílt levélben kérik Narendra Modit, India miniszterelnökét, hogy vizsgálja felül a belügyminisztérium döntését, miszerint megvonják Aatish Taseer újságírótól az állampolgárságot.

 

De ki is ez az Aatish Taseer, és miért jár neki indiai állampolgárság?

 

Aatish Taseer, aki nem csak újságírói, hanem szépirodalmi munkásságával is letett már valamit az asztalra, 1980-ban született az Egyesült Királyságban, anyja indiai, apja pedig pakisztáni származású. Taseer kulturális gyökereitől nem szakadt el: gyermekkorát Indiában töltötte, és azóta is rendszeresen visszajár egyrészt az írói ihletszerzés, másrészt az ott élő anyja és nagyanyja miatt.

 

Erre pedig egészen egy héttel ezelőttig meg is volt a lehetősége: Indiában ugyanis van állampolgárságra lehetősége azoknak a külföldi állampolgároknak, akik származásuk alapján kötődnek Indiához. Így például úgynevezett „tengerentúli állampolgár” lehet az is, aki gyermeke, unokája vagy dédunokája olyan személynek, aki India 1947-es függetlenedését követően indiai állampolgár volt. Van viszont egy fontos kitétel:

 

hiába a felmenő indiai állampolgársága, ha az embernek a dédszülőkig visszamenőleg akárcsak egyetlen felmenője pakisztáni vagy bangladesi állampolgár is volt, az nem jogosult az indiai állampolgárságra.

 

Ez a szigorítás történelmi kontextusba helyezve nem olyan meglepő: Pakisztánnal a függetlenedést követően négy ízben is háborúzott India, leginkább a vitatott felségterületű Kasmír tartomány miatt.

 

Ez alól a harmadik, 1971-es háború volt kivétel, ami nem Kasmír, hanem a Pakisztántól függetlenedő Banglades kapcsán tört ki. Annak ellenére, hogy akkor Banglades és India szövetségesek voltak, a jó kapcsolatok hamar erodálódtak: a két ország határán több vitatott terület is van, amit mindkét fél a magáénak tartott. A közös határszakaszon az illegális határátlépések folyamatosak voltak 1971 óta, míg végül 2001-ben a belügyminisztérium irányítása alatt működő bangladesi fegyveresek bevonultak Pyrdiwahba, az egyik vitatott helyzetű faluba. A Human Rights Watch becslése szerint az ezt követő határvillogánsok során mintegy ezer ember veszthette életét. A felek ugyan 2011-ben rendezték vitáikat, és azóta is tesznek egymás felé gesztusokat (tavaly például a két országot összekötő, 130 kilométer hosszú barátság olajvezetéket helyeztek üzembe), mégis érthető, hogy a korábbi konfliktusok nem hagyták érintetlenül a külföldi állampolgársági törvényt.

 

Márpedig Aatish Taseer apja, Salman Taseer pakisztáni származású politikus volt, aki 2008-tól egészen 2011-es haláláig Pakisztán Punjab tartományának kormányzója is volt. Salman Taseert 2011 januárjában saját testőre gyilkolta meg, miután a politikus kegyelemben részesített egy istenkáromlásért elítélt, a halálbüntetésére váró keresztény nőt. Aatish Taseer nem tartotta a kapcsolatot az apjával, 21 éves koráig nem is találkozott vele: többek között erről is írt egy 2007-ben megjelent könyvében. Éppen ezért nem volt titok Aatish Taseer apjának származása, és ennek ellenére sem adódott probléma indiai állampolgárságával.

 

Véletlen egybeesésről lenne szó csupán?

 

Éppen emiatt fura, hogy a Narendra Modi vezette kormánynak

 

pont azt követően jutott eszébe az újságíró apjának származása, hogy Aatish Taseer az idei májusi parlamenti választást követően, a TIME magazin hasábjain igencsak élesen támadta a regnáló hatalmat

 

azt pedzegetve, hogy India vajon kibír-e még öt év Modi-kormányzást. (A májusi választásról, ahol Narendra Modi hindu-nacionalista pártja, a Bharatíja Dzsanata Párt aratott győzelmet, az Azonnalin is írtunk.)

 

A cikket maga a kormány is kritizálta, és szeptember 3-án meg is érkezett a hivatalos értesítés az indiai belügyminisztériumtól, hogy meg fogják vonni Aatish Taseer állampolgárságát. A fellebbezésre három hetet adtak az érintettnek, amit az állítása szerint már másnap megtett. Ennek ellenére november 7-én a belügyminisztérium nyilvánosságra hozta a hivatalos döntését: az állampolgárság megvonását azzal indokolta, hogy Aatish Taseer eltitkolta apja pakisztáni származását. A belügyminisztérium állítása szerint továbbá az újságíró nem élt a fellebbezési jogával sem.

 

A döntés ellen nyílt levélben tiltakozók szerint azonban a döntés személyre szabottan Aatish Taseer ellen irányult, ami szembemegy India a szabad véleménynyilvánítást és a nézetek sokféleségét tiszteletben tartó hagyományával, valamint gyengíti az erős és virágzó demokrácia legitimitását.

 

„Tisztelettel kérjük az indiai kormánytól, hogy vizsgálja felül a döntést; biztosítsa, hogy Aatish Taseer számára elérhető maradjon gyermekkori otthona és családja, és biztosítsa, hogy más írók ne kerüljenek hasonló módon célkeresztbe” – zárják levelüket a tiltakozók.

 

Az érintett úgy nyilatkozott, fáj neki a döntés: egyrészt mert munkája mélyen beágyazódik az indiai életbe, másrészt mert ezzel elvágták a családjától, így a most kilencvenéves nagymamájától is.

 

Róla nyilatkozva Aatish Taseer azt mondta: „Még ha ezt bíróságra is viszem, valószínűtlen, hogy valaha még látni fogom őt, és számomra ez a legnehezebb az egészben.”

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael via Aatish Taseer / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A DK még azután is meghívott a taggyűlésére, hogy már négy hónapja jeleztem, kilépnék a pártból, írja Petróczi Rafael.

Strache alkancellárként rendszeresen találkozott azon cégek vezetőivel, amelyeket az ibizai videóban az FPÖ titkos adományozóiként nevezett meg. De sámánokra is maradt ideje.

A ménfőcsanaki vőféllyel együtt immár öten szállnak ringbe Borkai megüresedő székéért.

Ha elfogadják a kultúratámogatás átalakítását célzó törvényt, tüntetéssorozat kezdődik, mondta az Azonnalinak Novkov Máté a hétfői tüntetésen.

A Mikulás vagy a Télapó a helyes? A Munkáspárt elnöke elárulta, mi az újévi fogadalma: hogy olvasni fogja az Azonnalit.

A tettes még szökésben van, négyen haltak meg.

Nem volt elég ágy, a kórház padlóján kellett aludnia egy kisfiúnak. A miniszterelnök nem akarta megnézni a képet.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Van-e esélyük a törököknek az EU-tagságra, vagy végleg keleten ragadnak? Vitaest december 10-én.

December 11-én az NKE-n lehet honvédelemről trécselni a kormány bevándorlásellenes kabinetjének vezetőjével.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás