Míg a kínai elnök keményen beleállt az USA szövetségeseibe, India igyekszik a határvonalon maradni.

Moszkva úgy válaszolhat az uniós olajszankciókra, hogy más vevőket keres, vagy csökkenti a kitermelést a világpiaci árak emelése érdekében.

Kína és India régóta vitatkozik azon, hogy kihez tartozik a Himaláján található Akszai Csin-fennsík. Legutóbb az indiaiak 50 ezer katonát vezényeltek a körzetbe. De miért ilyen fontos ez a terüle, mit akarhat ott India? És készek lennének háborúzni is a területért a világ legnépesebb államainak vezetői? Szakértőkkel jártunk utána!

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett – a második hullám kellős közepén.

A történelmében gepárdokat uralkodói kedvtelésből is tartó India az 1950-es évek óta próbálkozik, hogy újratelepítse a ragadozó állatot – a mostani nyolc példány a tervek szerint csak a kezdet lesz.

A júniusi, húsz halálos áldozatot követelő incidens után újra egy vitatott himalájai határszakaszon botlottak egymásba a két ország katonái, és nem tudtak gond nélkül elmenni egymás mellett.

Hiába a tiltás, a hindu ünnep, a díváli alkalmából Delhiben annyit petárdáztak, hogy az egészségügyi határérték 9-szeresére emelkedett a levegő szennyezettsége vasárnapra.

Joe Biden elnökké választásának az amerikai demokraták mellett Indiában örülnek igazán: a dél-indiai Tulaszendrapuram hősként ünnepli az Egyesült Államok első dél-ázsiai származású alelnökét.

A 32 éves Bussza Krisna zokogott, mikor megtudta, hogy az amerikai elnök elkapta a koronavírust.