Hogyan fogadta a szakma a brilépést?
2019.04.05. 13:09
Meg lehet-e reformálni egy nyelvet puszta erőből? Március 29-én az Azonnali bevezette az igaz magyar „brilépés” szót a csúnya anglicizmus „brexit” helyett. Megkérdeztük a MÚOSZ-t és jó pár nyelvészt, hogy mit gondolnak róla: valaki szerint ötletes, mások szerint sületlenség, Kálmán László szerint pedig hiábavaló a próbálkozásunk.
Az Azonnalin március 29-én, a brexit eredetileg kitűzött napján vezettük be a brilépés szót: számos érvünk volt mellette, olvassátok vissza, ha lemaradtatok volna. Természetesen azonnal megkérdeztünk az új szóról számos nyelvészt és szakmai szervezetet – következzenek az ő álláspontjaik!
MÚOSZ: Nincs testületi álláspont
Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke az Azonnalinak írt válaszában felidézte: régi vita a nyelvészek körében is, hogy van-e értelme a nyilvánvalóan idegenből átvett kifejezések magyarításának, és mikortól tekintünk magyarnak egy idegen eredetű szót. Ha úgy nézzük, a „brilépés” se sokkal magyarabb, mint a brexit, hiszen a „brit” sem magyar szó, még csak nem is angol, hanem eredetileg kelta, írta a MÚOSZ-elnök, hozzátéve:
nem érzik magukat feljogosítva arra, hogy útmutatást adjanak ebben az ügyben, így álláspontjuk sincs. És belátható időn belül nem is lesz.
Balázs Géza: Ötletes, használják nyugodtan!
Az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője az Azonnalinak írt rövid és tömör válaszában arra biztatott minket, hogy használjuk bátran a brilépést:
„Szabályos szerkezet, ugyanolyan, mint a brexit, csak magyar, helyesírása szabályos, ráadásul ötletes, használják nyugodtan!”
Szilágyi N. Sándor: Fölösleges sültelenség
A Kolozsváron élő nyelvész nincs elragadtatva az ötlettől: „Ha nem lenne annyi okos ember, sokkal könnyebb lenne az életünk.
Szerintem a brexit magyarul brexit, a brilépés meg fölösleges sületlenség”
– mondta. Szilágyi N. úgy érti, hogy ez egy vicc, és azt is reméli.
Kálmán László: Az esetek nagy részében az ilyesmi sikertelen
Megkerestük Kálmán László nyelvészt is, aki megkeresésünkre azt írta, hogy
„a nyelvet csak egész kivételes alkalmakkal lehet ilyen újítások szándékos elterjesztésével gazdagítani”.
Szerinte az esetek legnagyobb részében az ilyesmi sikertelen, sőt, különösen kevés sikerre számíthat az újítás, ha már nagyon széles körben elterjedt egy másik kifejezés ugyanabban a funkcióban. Hozzátette: a kölcsönzés a szókincs gazdagodásának leggyakoribb és legbanálisabb módja, ezért eleve nagyobb sikerre számíthat, mint a tükörfordítás vagy a rövidítés, bár azok is elég gyakoriak.
A teljesen új szó alkotásának (az ún. belső szóalkotásnak) van a legkisebb esélye, ha pedig a gyakoribb megoldások valamelyike is rendelkezésre áll, akkor egyenesen a nullához közelít ez az esély.)
Na mindegy. Mire a britek végre kilépnek az EU-ból, talán ez a szó is elterjed. Ezer év sok idő!
Csütörökön a budapesti utcákon és tereken is körbekérdeztünk, hogy mit szólnak a népek a brilépés szóhoz, nézzétek meg itt:
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
