+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. március 15. péntek, 11:52
1848. március 15-e a magyar történelem nagy emancipációs pillanata volt. Azóta sem jött hasonló, 1989-ben sem. Hogy miért? Mert az új rendszer nem sokaknak, csak keveseknek volt jó.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Forradalmi szép napot kívánunk az Azonnali minden kedves olvasójának március 15-én. Mire számíthatunk ma? Hát arra a legkevésbé, hogy akár az Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a lengyel miniszterelnök részvételével készülődő kormánypárti/állami dzsemborin, akár a húsz fellépővel operáló ellenzéki megmozduláson nagyon sok értelmes szó esik majd 1848-ról vagy 1849-ről.

 

Föltámadott a tenger

 

De mi is történt 171 éve ezen a napon? Valami olyasmi, ami évtizedek óta készülődött. Az iskolai ünnepségeken mindenkiben rögzült kép szerint Pesten az emberek mérgesek lettek, a márciusi ifjak hívó szavára összegyűltek, Petőfi Sándor elszavalta a talpramagyart meg a tizenkét pontot, azokat Landerer lefoglalt nyomdájában ki is nyomtatták, kiszabadították Táncsicsot börtönéből, aztán valahol mindeközben megtörtént a forradalom.

 

Este meg mindenki ment bulikázni a Bánk bánra.

 

Ez persze nagyjából így is volt, a forradalmi romantika azonban hajlamos elfeledtetni, hogy ezt az egy napot, ami előtt Pozsonyban a rendi országgyűlés megszavazta Kossuth Lajos felirati javaslatát, és ami alatt Kossuth arról Bécsben tárgyalt –

 

tehát ezt az egy napot több évtized kemény és keserű harcai tették lehetővé.

 

Az események felgyorsulásához persze szükség volt az egész Európát felpörgető márciusi forradalmi lázra, és arra is, hogy ennek nyomán Pesten és Budán az ifjak megfelelő tömegtámogatást tudtak virítani a követeléseik mellé – de ez a tömegtámogatás nem a semmiből jött.

 

Ahhoz az kellett, hogy Széchenyi István először felajánlja birtokai egy éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására (amelynek lebontásában az egykor róla tervet elnevező Fidesz vállal most oroszlánrészt), aztán az, hogy a következő huszonhárom évben kemény viták során kristályosodjon ki az a modernizációs program, amit március 15. után kevesebb, mint egy hónap alatt törvénybe is foglaltak a magyar honatyák.

 

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a magyar nemességnek meg kellett értenie, hogy az ország érdekében le kell mondania privilégiumairól: fel kell szabadítania a jobbágyokat, el kell fogadnia a törvény előtti egyenlőséget és a közteherviselést,

 

és a többi. Mindehhez pedig hozzájött a nemzeti ébredés, és ezzel együtt minden olyan kérdés a magyarok helyéről a Habsburgok birodalmán belül, ami igazán élessé tette a helyzetet 1848-ra.

 

A hirtelennek tűnő rendszerváltást tehát olyan érdekegyesítő politikai munka előzte meg, ami szinte rögtön legitimálta a felálló új rendszert: annyira, hogy annak védelmében a magyar állam polgárai – magyarok, nemzetiségiek –, mi több, a magyar üggyel szimpatizáló külföldiek sora volt hajlandó fegyvert ragadni a pozícióit védő udvari reakcióval és az őket segítő oroszokkal szemben.

 

Hol sírjaik domborulnak

 

Soha többé nem volt a magyar történelemben olyan emancipációs pillanat és olyan rendszerváltás, ami ekkora támogatást élvezett volna.

 

A kiegyezés megkötése után a dualista monarchia egész korszakában arról szólt a magyar politikum megosztottsága, hogy ki fogadja el azt, és ki nem; majd a monarchia összeomlása után jött az őszirózsás forradalom, ami a nehéz körülmények között hamar elkótyavetyélte a tömegbázisát.

 

Horthy Miklós reakciós-irredenta rendszerét inkább csak tudomásul vették a Trianonban megkurtított új országukat furcsán nézegető magyarok, a második világháború utáni átmeneti demokratikus időszakot pedig hamar elsöpörte a kommunista hatalomátvétel. 1956 elbukott, Kádár rendszerét pedig ismét inkább csak elviselték, mint szerették volna a magyarok.

 

1989, az idén harminc éves rendszerváltozás/rezsimváltás lehetett volna még egy ilyen pillanat, de nem tetszettek forradalmat csinálni: az előző rendszer működtetői gond és lusztráció nélkül mentették át magukat a következőbe,

 

emancipáció és konszolidáció helyett pedig leginkább nyomor jött: olyan világ, ahol mindenki szabadon nyomoroghatott, miközben páran meggazdagodtak.

 

Elmaradt az a munka, ami az egész társadalmat elkötelezte volna nem csak a változás szükségessége, de az új rendszer mellett is: nyilván elmaradt, hiszen az új rendszer valójában, a gyakorlati szinten nem sokaknak, csak keveseknek volt jó. És az elmúlt években ugyanaz az elit, akik akkor az új rendszer szabályait meghatározták, csodálkozik rajta, hogy senki sem sietett – nemhogy fegyverrel, hanem leginkább sehogy – megvédeni azt, amikor valaki nekiállt, hogy módszeresen lebontsa.

 

Hogy mi, te csak most találkozol ezzel a szöveggel? Ez azért van, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hetente háromszor érkező hírlevele! Kattints ide, és járni fog!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy szivárogtató szerint egy telefonbeszélgetésben az elnök nyolcszor is vizsgálatot kért Zelenszkijtől Joe Biden ellen, de Trump szerint csak az álhírmédia újabb támadásáról van szó.

Szerintük nem túl környezetkímélő a Brüsszel és Strasbourg közötti ingázás, de a francia tagpártjuk ellenkezik.

Németország eddigi legnagyobb klímatüntetéseit rendezték ma meg. Az Azonnali ott volt, és megmutatja nektek a legjobb transzparenseket!

De német és olasz régiók is szívesen csatlakoznának a helvét államszövetséghez. Te belépnél?

Szeptember 20-ára írták ki viccből az ufókutató körökben legendás 51-es körzet megrohamozását az USA-ban, amiből már mindenki kihátrált, de pár cég azért keresne egy kis pénzt az ufóhívőkön.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás