Nagyon feszült volt a rendszerváltás előtt a magyar-román viszony, a román diktátor még Magyarország és Lengyelország lerohanását is felvetette.

1989. december 16-án Temesváron gyúlt meg az első szikra, amelyből pár nappal később kitört a forradalom a Ceaușescu-rezsim ellen. Idén a román ultranacionalisták is meg akartak emlékezni az évfordulóról, de a helyiek elzavarták őket.

Sőt, a negyven év feletti csehek csaknem negyven százaléka szerint az előző rendszerben jobb volt élni.

Mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másképp csinálni? Szükségszerű volt-e a 2010-es rendszerváltás? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? És jó-e, hogy meghaladtuk? Egyáltalán tényleg elrontottunk bármit is, nem inkább sikertörténetként kéne-e tekinteni 1989/1990-re? Vitasorozat indul az Azonnalin a rendszerváltás időszakáról!

Mi magyarok végletekben gondolkodunk nem csupán a történelmi alakjainkról, mint Károlyi Mihály vagy Nagy Imre, hanem általában mindenről, elutasítva egyúttal a másképp vélekedőket. De vajon ennek feltétlen így kell lennie? Nem találhatnánk egy demokratikus minimumot? A Fej vagy írás második évadának záróepizódjából kiderül.

Most, hogy kiderült: 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa, bemutatjuk Temesvárt, amely 2021-re nyerte el ezt a címet. Építenek-e a programban Temesvár multikulturális örökségére vagy az innen indult '89-es forradalomra? Kellene-e a helyi románoknak beszélniük magyarul? Hogyan lehet Romániában pénzt szerezni kulturális projektekre? Simona Neumann EKF-programigazgató ezt is elmondta az Azonnalinak.

Huszonnyolc éve, 1989 decemberében kezdődtek azok az események Romániában, amelyek a Ceaușescu-rezsim megdöntéséhez vezettek, és amelyeknek az egyik főszereplője Tőkés László akkori temesvári református lelkész volt. Megmutatjuk, hogyan emlékeznek a románok a rendszerváltó forradalmukra Temesváron: ott, ahonnan az egész indult.